Aranykorban és háborúban – Sándor István polgármester és Kecskemét – A Kecskeméti Katona József Múzeum kiállítása
Helyszíne: Cifrapalota (Kecskemét, Rákóczi út 1. sz., I. emelet
Megnyitás időpontja: 2014. március 28. (péntek) 15 óra

Kecskemét, Cifrapalota

  • Megnyitotta: Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere
  • Sándor Istvánról megemlékezett: Varga Nándor református lelkész
  • A hagyatékot és a kiállítást bemutatta: Székelyné Kőrösi Ilona történész főmuzeológus
  • A műsorban elhangzott Kecskeméti Végh Mihály zsoltárfordítása Nagyné Banó Éva énekművész előadásában, zongorán kísért: dr. Szabóné Baunoch Ágnes (az M. Bodon Pál Zeneiskola tanárai)

A kiállítás Sándor István (1870-1943) korát és Kecskemétért végzett munkásságát mutatja be. Sándor István 120 éve állt a város szolgálatába. Pályafutását Lestár Péter polgármester mellett kezdte. Kada Elek polgármester halála után, 100 évvel ezelőtt választották Kecskemét város polgármesterévé, 70 évvel ezelőtt halt meg. Az „aranykor” városfejlesztő, városépítő tevékenysége az ő gyakorlati irányításával valósult meg. (Rákóczi út, Művésztelep, Újkollégium, Iparos Otthon stb.) Kada Elek idején főjegyző, az oktatási és kulturális terület felelőse. A 20. század eleji nagyszabású kulturális rendezvények lebonyolítása is az ő nevéhez fűződik (pl. Országos Dalosünnep). Polgármesterként példaértékű helytállás jellemezte az első világháború éveiben és az azt követő zavaros időszakban. A két világháború között országgyűlési képviselő, aminek köszönhetően Kecskemét és környékének korabeli élete, a szőlő-és gyümölcskultúra gyakori téma volt fővárosi körökben is. A kiállítás alkalmat ad ritkán látható műtárgyak és a család adományainak bemutatására is.


A kiállítás támogatója: Kecskeméti Tavaszi Fesztivál Művészeti Tanácsa


Megtekinthető: 2014. március 28 – július 20.

A kiállításhoz külön program szerint tárlatvezetések, előadások, múzeumpedagógiai foglalkozások, valamint Sándor István munkásságát bemutató városnéző séták kapcsolódnak. (Székelyné Kőrösi Ilona, klio.ilona@t-online.hu, 06/30/632 0599)


„Ebben az épületben, a városi hatóságok működésében mindig annak az elvnek kell irányadónak lenni: kiválasztani és a lehetőséghez képest megvalósítani mindazt, ami az egész Kecskemétnek, minden kecskemétinek a legjobb.” Sándor István polgármesteri székfoglalója, 1913.

„Kecskemétnek Kada Elek után nem is lehetett más a polgármestere, csak Sándor István. Kecskeméten általánosan ismert, hogy mikor a református egyháztanács igazgatót keresett a Jogakadémiára és Sándor Istvánt, akkor még első aljegyzőt, el akarták kérni a városházáról, Kada azt felelte nekik:
– Elhiszem, hogy jó lenne az uraknak, de akkor ki lesz utánam a polgármester!

Már életében is hűségesebb munkatársa nem volt Kadának Sándor Istvánnál, aki nemcsak átérezte az ő nagy és fennen szárnyaló koncepcióit, de a fellegekbe szárnyaló nagy lángelme elröppenéseit már akkor is igyekezett a földi valóság realitásaival összekapcsolni. Érzésben és gondolkodásban rokon Kadával, de a legsajátosabb egyéni tulajdonságokkal, melyek mindenki mástól megkülönböztetik s munkálkodásának egyéni karaktert kölcsönöznek. Józan meggondolás, a reális alaphoz feltétlen ragaszkodás, az egyenes útnak visszariaszthatatlan követése: leginkább ezekkel a vonásokkal rajzolhatjuk meg Sándor István egyéniségét. Barát és ellenfél, nyugodtan nézhetünk a Sándor István kormányzata elé: szilárdabb és megbízhatóbb kezekbe nem kerülhetett volna a város vezetése.

(Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1914.)

Székelyné Kőrösi Ilona főmuzeológus

Hozzászólások