Plútó – A New Horizons űrszonda, mely 2006-ban indult és 2015-ben érkezett meg a Plútóhoz, ehhez a Holdunknál is kisebb, alig 1185 km sugarú törpebolygóhoz és holdjaihoz, bámulatos felvételeket készített.

 

pluto_01

 

Korábban a Plútóról csak nagyon keveset tudtak a csillagászok, mivel eddig egyetlen szonda sem látogatta meg. Mivel nagyon messze van tőlünk, Napközelben is csak 4 milliárd kilométerre, míg Naptávolban akár 7 milliárd kilométerre is eltávolodik, ezért a Hubble űrtávcső is csak homályos képet tudott készíteni róla.

A Plútó közel gömb alakú, belsejében egy kőzetmag található, melyet fagyott jég vesz körül. Ennek a jégköpenynek jó része vízjég, de vegyül bele egyéb jég is, mint ammónia, metán, nitrogén. A külső felszínét jobbára fagyott nitrogénjég alkotja, mely Napközelben, amikor a törpebolygó több fényt kap, akkor szublimálni kezd, és évszakos légkört képez. Jelenleg a Plútó Naptávolpontja felé halad meglehetősen elnyúlt, excentrikus pályáján.

 

pluto_11

 

A szondától kapott felvételeken vöröses-narancsos foltok láthatók. Ezek nitrogénjég formációk, és szerves anyagok, jegek keveréke. Láthatók kiterjedt síkságok, hegységek, kanyonok és kráterek is. Ezen felül árkok, és gleccserek is borítják a felszínt. E gleccserekben fagyott nitrogénhó is található. Újabb felfedezések befagyott nitrogéntavakat azonosítottak. Ezek az alakzatok meglepték a kutatókat, akik korábban egyhangú, unalmas vidéknek gondolták a törpebolygó felszínét. Ezzel szemben a valóság az, hogy igen aktív és változatos táj ez. Sőt ma is működő geológiai erők alakítják a tájat.

Az évszakos váltakozások során jelentősen átalakul a felszín. Sűrűbbé válik a légkör, a felszíni jég egy része szublimál, illetve a befagyott nitrogéntavak megolvadhatnak. A mélyből gázkilövellések törnek fel. Ez, valamint a kriovulkanizmus során feljutó latyak alakítja, formálja a törpebolygó felszínét. E latyak szerves vegyületeket is bőven tartalmaz, melyeket kialakulásakor gyűjtött magába az égitest. Ezen túl üstökösök is zuhantak rá, melyek nagy becsapódásos krátereket hoztak létre.

 

pluto_02

 

A Plútóról készült felvételek rendkívüli mértékben segítették a tudósokat, hogy megértsék ezeket az égitesteket, melyek a Neptunuszon túl helyezkednek el a Kuiper-öv belső szélén. Feltételezhető, hogy a Plútó esetleg korábban a Neptunusz holdja lehetett. Sok rokon vonást mutat a Tritonnal. Ennek megerősítésére vagy cáfolására további vizsgálatokra van szükség. A Kupiper-övben számtalan Plútóhoz hasonló égitest kering, melyekről csak nagyon kevés adat áll rendelkezésre. A New Horizons küldetése mérföldkőnek tekinthető ezeknek a törpebolygóknak a vizsgálatában.

A Plutó legnagyobb holdja a Charon, mely fele akkora, mint a Plútó, távolsága tőle 19 000 kilométer. Közel kör alakú pályán kering a Plútó körül az egyenlítői síkjában. E szokatlan méretarányok miatt a Plútó és a Charon tekinthető egy kettősnek is, vagyis valójában egymás körül keringenek. A New Horizons a Charonról is készített felvételeket.

 

pluto_05

 

Az űrszonda felvételei további elemzést kívánnak. Sajnos azonban, mivel nagy sebessége miatt gyorsan elszáguldott a Plútó mellett, nem állt pályára körülötte, ezért ez egy egyszeri alkalom volt, hogy az emberiség vizsgálhatta a Plutót. A további tanulmányozásra újabb szondára lenne szükség. Az elhaladó szonda a törpebolygó teljes felszínének csak egy kiterjedtebb részéről tudott felvételeket készíteni. Így akadnak lefényképezetlen területek is. Egyelőre nincs tervben újabb szonda útnak indítása, mivel az jelentős költségekkel jár, továbbá hosszú idő, mire megérkezik. Így nem marad más lehetőség, mint a már elkészült felvételek aprólékos elemzése.

Összességében elmondható, hogy a Plútó tájai megragadják az emberi képzeletet. Egy nagyon más, szinte hátborzongató vidék ez, de mégis az itteni geológiai folyamatok nem ismeretlenek a kutatók előtt. Az emberiség a Naprendszer határterületeire merészkedett, és végre pillanatképeket kaphatott erről a vidékről.

 

Garzó László dr. 

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

Hozzászólások