Pierre Beaumarchais: Figaro házassága című darabjának a bemutatója 2016. április 22-én volt a kecskeméti Katona József Színházban. Keszég László, a darab rendezője így nyilatkozott a darabról és az előadásról.

 

figaro1

 

A Figaro házassága egy olyan alapműve az európai gondolkodásnak, amely kikerülhetetlen. Alapvető embertípusokat mutat be, és azokat kineveti vagy felemeli. A nagyszerű komédia óriási sikereket ért el világszerte, már több száz éve műsoron van. Mozart világhírű operát is írt belőle. Azt mondják, hogy a szabadság apotheózisa, mert először jelent meg a gondolkodó szolga figurája a színpadon. Először árnyalták azt a helyzetet, hogy milyen a viszony úr és szolga között.

 

figaro2

 

A darab másik gondolatmenete az – mely miatt még bizonyára újabb 500 évig műsoron lesz a darab –, hogy a házasságon belül micsoda variációi vannak annak, hogy az emberek az egyik pillanatban még szeretik, a következő pillanatban meg gyűlölik egymást. Ennek a változékonyságáról kevés jobb mű készült a Figaro házasságánál. Hamvai Kornél fordítását használjuk, ez olyan bohózati technikát is behoz a mondataiba, amit esetleg később használtak a francia bohózatírók.

A helyzetek élesek, nagy ellentmondásokkal haladnak előre, ezt bátran és jó értelemben ki lehet használni. A figurákból nem vett el semmit, sőt, inkább hozzáadott. Remélhetőleg nagyon szórakoztató, de nem üresfejű előadást sikerült létrehozni, mert nagyszerű a stáb, akikkel dolgozunk. 

 

figaro3

 

Játsszák: Kocsis Pál, Csapó Virág, Zayzon Zsolt, Trokán Nóra, Porogi Ádám, Danyi Judit, Ferencz Bálint, Sirkó László, Demeter Helga e.h., Körtvélyessy Zsolt, Váry Károly. Rendező: Keszég László

Annak idején Franciaországban a Sevillai borbély után nagy várakozás előzte meg Beaumarchias Figaro-trilógiájának második részét, a Figaro házasságát. A francia szerző drámáit a forradalom mulatságosan vidám előjátékaiként tartják számon, hiszen a darabban Figaro, a népi hős diadalmaskodik semmirekellő úri gazdáján, előre hirdetve, hogy nemsokára az egész francia nép diadalt ül gyűlölt urai fölött. A történet fő sodrát nem adhatja más, mint a szerelem, s a hozzá elengedhetetlenül kapcsolódó féltékenység, versengés és cselszövény, titkos hódolók, fű alatti egyezségek, bosszúból meghódított és porrá zúzott szívek, nőért eldobott betyárbecsület és persze az első éjszaka joga…

 

figaro4

 

A vígjátékot fordította: Hamvai Kornél. Részletes szereposztás:

Almaviva gróf KOCSIS PÁL
Rosina grófné CSAPÓ VIRÁG
Figaro ZAYZON ZSOLT
Susanna TROKÁN NÓRA
Qerubin POROGI ÁDÁM
Marcelina DANYI JUDIT
Bartolo FERENCZ BÁLINT
Antonio SIRKÓ LÁSZLÓ
Dorita (a lánya) DEMETER HELGA e.h.
Basilió KÖRTVÉLYESSY ZSOLT
Don Gusmán (bíró) VÁRY KÁROLY
Díszlettervező: Cziegler Balázs
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Dramaturg: Enyedi Éva
Zeneszerző: Márkos Albert

Súgó: Arató Andrea
Ügyelő: Czeglédi Ákos
Rendezőasszisztens: Tóth Kata

Rendező: KESZÉG LÁSZLÓ

A Sevillai borbély után nagy várakozás előzte meg Beaumarchais Figaro-trilógiájának második részét a Figaro házasságát. A francia szerző drámáit a forradalom mulatságosan vidám előjátékaiként tartják számon, hiszen a darabban Figaro, a népi hős diadalmaskodik semmirekellő úri gazdáján, előre hirdetve, hogy nemsokára az egész francia nép diadalt ül gyűlölt urai fölött.

 

figaro5

 

A történet fő sodrát nem adhatja más, mint a szerelem, s a hozzá elengedhetetlenül kapcsolódó féltékenység, versengés és cselszövény, titkos hódolók, fű alatti egyezségek, bosszúból meghódított és porrá zúzott szívek, nőért eldobott betyárbecsület és persze az első éjszaka joga… Igazi, vérbő komédia, mely megnevettette már az ország, a nagyvilág színházrajongóit. És mi sem erősebb bizonyíték erre, minthogy XVI. Lajos első olvasásakor így kiáltott fel: „Ez borzasztó! Ezt sohasem szabad előadni! Inkább a Basteille szakadjon be!”

 

Hozzászólások