Az argentin Patagónia az „Ígéret földje” a paleontológusoknak, akik a bolygónkat 180 millió éven át uraló lényeket kutatják. Az Argentínában talált dinómaradványok a világon talált fajok 10 %-át teszik ki, ami világosan jelzi az ország jelentőségét az őslénytani kutatásokban. Az itt fellelt hatalmas méretű dinoszauruszok az eddig ismert legősibb fajok. Több különleges tulajdonsággal rendelkeznek, mint ismertebb észak-amerikai társaik.

Híres óriások

A Barreales-tó környékéről származik Rebbi, a legnagyobb növényevő (Rebbachisaurus tessonei). Csontváza 17 méter hosszú, az állat súlya elérhette a 10 tonnát. A Rebbachisaurus az egyetlen Sauropoda, amelyben gyomorkövet találtak. Ennek az volt a szerepe, hogy letépett és majdnem egészben lenyelt növényeket a gyomorban megőrölje, mivel ezek a dinoszauruszok képtelenek voltak táplálékukat teljesen megrágni.

A Megaraptor namunhuaiquit (hossza 6-9 méter, súlya 1 tonna) hatalmas, csaknem félméteres karmokat viselő mellső végtagja tette félelmetessé. Bátran kijelenthetjük, hogy ez a ma ismert legnagyobb raptor. A kiállításon látható hatalmas karom az egyik legnagyobb raptor-karom, amelyet valaha találtak, és mivel kiváló minőségben maradt fenn, teljességében látható az ízület is.

A kiállítás nagytestű dinoszauruszai között található az óriási Giganotosaurus carolinii (hossza elérte a 14 m-t, súlya 8 tonna volt), egy különleges anatómiai tulajdonságokkal bíró dél-amerikai bennszülött faj. Koponyája közel 2 méter hosszú volt – nagyjából akkora, mint egy fürdőkád –, állkapcsában éles, recés szélű fogak sorakoztak. Felépítését és arányait tekintve sok közös vonást mutat a filmekből már jól ismert Tyrannosaurusszal. Nem kizárt, hogy a két nemzetség közös őstől származik, ám a paleontológusok ennek ellenére úgy vélik, hogy a nagyfokú hasonlóság oka leginkább a hasonló környezeti feltételek mellett zajló párhuzamos evolúciónak köszönhető. A két állatot ugyanis térben és időben egyaránt nagy távolság választotta el – egymással soha sem találkoztak.

Kicsi a bors, de…

Az óriások ellensúlyozására bemutatjuk a kistermetű Gasparinisaura cincosaltensist is. Ez egy kutyaméretű, valószínűleg hordában élő, „kedves” kis növényevő dinoszaurusz volt. Valószínűleg a folyók ártereit népesítették be.

A nagy öregek

A legkorábbi dinoszauruszok: a „Hajnali tolvaj” (Eoraptor lunensis), „Herrera gyíkja” (Herrerasaurus ischigualastensis) és a Riojasaurus incertus, 225-215 millió éves triász időszaki rétegekből kerültek elő. ( A képen a Herrerasaurus rekonstrukciója látható.)

Nekünk is van!

Tudták, hogy Magyarországról is kerültek elő dinó-leletek? Az argentin óriások mellett az Eltűnt világok – A dinoszauruszok kora Magyarországon című kiállításunkban bemutatjuk azokat a rendkívül érdekes és értékes őshüllő-leleteket és a megtalált csontok alapján elkészített teljes testrekonstrukciókat, amelyeket az elmúlt évek során találtak meg a fiatal és határtalanul lelkes kutatók a Bakony területén. Legnevezetesebbek a páncélos dinoszauruszok (Hungarosaurus tormai Ősi, 2005; kora 85 millió év) és a repülő hüllők (Bakonydraco) maradványai, de különleges szépségűek a bakonyi növényevő krokodilok koponyái is.

Az első magyarországi dinoszaurusz-lelet egy közel 4 méter hosszú páncélos növényevő maradványa volt. A kiállításon szereplő Hungarosaurus testhosszával közepes méretűnek számított a páncélos dinoszauruszok között, de nagyobb volt, mint egyetlen hasonló korú európai rokona.

Bővebb információ

Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum

2013. szeptember 30.

Hozzászólások