N. Sebestyén Katalin amatőr festőművész és kiállítás-szervező, a Painter Galéria vezetője Palermóban járt, beszámolóját olvashatjuk egy ottani kiállításról, ahová két képét is meghívták.

N. Sebestyén Katalin: Csillagrobbanás

2017 végén egyik festőművész orvos barátommal beszélgettem, s többek között szóba került a külföldi megmutatkozás is. (Megjegyzem, évek óta ismerjük egymást, többször állítottunk ki együtt az UNIO Gallery-ben.) Elmondta, hogy olasz Nagydíjat hozott haza szeptemberben, s véleménye szerint az én különleges alkotásaimat meg kellene mutatni kint is. Megkérdezte, hogy hajlok-e esetleg arra, hogy viszek ki festményeket. Természetesen nagyon nagy örömmel vettem az indítványát, de azonnal nem mondtam igent.

Év elején, januárban kaptam egy levelet Olaszországból Guccione Roberto-tól, s megkért arra, hogy küldjek az alkotásaimból, mert szeretné őket látni. Természetesen eleget tettem a kedves felkérésnek, majd a válasszal együtt megkaptam a meghívólevelet is a 2018. június 2-án nyíló kiállítás lehetőségére is. Nagyon meglepődtem, de a levélváltásokat követően ráálltam, hogy megmérettessem magam, ha már ölembe hullott a lehetőség.

Napfogyatkozás ibolyán túl

A kérés az volt, hogy 2 db 60 x 80-as csillagászati alkotást készítsek el, s azokat május első hetében kell kijuttatnom a Palermói Nagykönyvtárba. Közben folyamatos kapcsolatom volt Roberto-val. Egyszer, kb. február végén kaptam a levelet, hogy a két alkotást várják tőlem Olaszországban. Természetesen már elkezdtem őket festeni, és április 20. után becsomagolva kiküldtem a GLS-sel Palermóba. Szerencsésen meg is érkezett. Attól a pillanattól kezdve nagyon vártam már, hogy május 30. legyen, hogy utazhassunk Olaszországba. Hármasban indultunk útnak, 30-án indult a repülőgép, közvetlen járattal 1 óra 45 perc alatt megérkeztünk. Itt már várt a transzfer járat, s bevitt bennünket a városba. Az utat Judit lányommal és barátjával tettem meg, akik egyébként is szerettek volna nyaralni menni, s így összekötötték a kellemest a hasznossal, ráadásul a Kislányom beszéli az olasz és angol nyelvet.

A Premio díj

A város számomra nagyon lenyűgöző volt, de még mindig abban a tudatban voltam, hogy a kiállítás helyszíne valahol Palermó külterületi, külvárosi részén lesz egy kastélyban. Elhatároztuk, hogy a pénteki napot, azaz június 1-jét azzal töltjük, hogy megnézzük, hogyan jutunk a helyszínre. Elmentünk a buszpályaudvarra, ahol közölték velünk, hogy nem megy oda busz. Majd navigálás után elmentünk a vasútállomásra, ahol szintén ugyanezt a választ kaptuk. Hát.., mit ne mondjak, a szívembe, mintha tört döftek volna! Hiszen itt vagyok Palermóba, s nem tudok elmenni a megnyitóra? Nagyon ideges lettem, hogy nem megy oda közvetlenül semmilyen járat, nincs tömegközlekedés.

Visszamentünk a szálláshelyre, s ott azonnal felvettük messengeren a kapcsolatot Roberto-val, aki rögtön felhívott telefonon. Megbeszélték Juditkával, hogy másnap 16 órakor ott lesz értünk a gépkocsi sofőrrel. Ez így is történt. Másnap jött értünk Carmelo, s elvitt a helyszínre, amely 52 km-re van. Nem csodálom, hogy nincs tömegközlekedés, hiszen azok az útviszonyok! Keskeny, szűk, szerpentines, ráadásul a hegy tetején van ez a település, maga a megnyitó viszont a csúcson volt, egy ősi kastélyban, amelyet még albán szerzetesek építettek.

Oklevél

Nagyon szép hely, belátni a vidéket innen, de ott is a szűk utcák, az autók nem férnek el egymás mellett, egymást el kell engedniük. Eljutottam hát, s nagyon örültem, hogy minden viszontagság ellenére ott lehettem. Elkezdődött a megnyitó, s mikor elhangzottak a köszöntő beszédek, akkor került sor a díjak átadására. Nagy meglepetés volt számomra, hogy elsők között szólítottak ki, s az még nagyobb meglepetés volt, hogy ilyen nagy elismerésben lett részem.

Izgatottan mentem ki, mert fel kellett menni a lépcsőre, s ott adta át Roberto a díjat. Nem gondoltam, hogy a két alkotásom ilyen elismerésben részesül. A díj pár deka híján 3 kg súlyú, 50 cm-es az átmérője. Egy kézzel festett, hatalmas nagy kerámia tányér, amelyet egy neves olasz keramikusművész készített el. A díj átvétele után jött az oklevél, amely szintén nem a szokványos oklevél méretű, 40 x 50 cm-es. Nagyon nagy, sem a bőröndömbe, sem a kézitáskámba nem fért bele, ennek megfelelően egy táskát vettem nekik, s úgy vittem fel a repülőgépre. Még szerencse, hogy az ülés alá éppen befért.

A közös katalógus

A megnyitó után a fogadás fantasztikus volt, mi szem-szájnak ingere, minden volt a terülj-terülj asztalkán. Roberto és a művészek nagyon kedvesek voltak, bár nem nagyon értettük egymást, de azért mutogatva beszélgettünk. Már az interneten keresztül nemcsak Robertóval, de három olasz művésszel is kapcsolatot teremtettünk, így tudtunk egymással kommunikálni, természetesen a (nem tökéletes) fordító program segítségével.

Palermó csodálatos város, 250 temploma van, az épületek fantasztikusak, a szobrok, szoborcsoportok, a parlament előtti tér önmagáért beszélt. A tengerpart sziklás, kikötő van itt, tehát ez nem fürdőző hely. A strand 10 km-re van, de az is medúzával és polippal teli. Az igazi, strandolásra is alkalmas hely Mondello, amely 20 km-re van Palermótól. A kevés idő miatt én már oda nem tudtam elmenni. A templomok csodálatosak, nekem legjobban a Mária templom tetszett, mintha csipke lett volna a vörös márványon, csupa márvány, csupa arany volt minden, s azok a freskók! Csodálatosan szép volt.

A díj átvétele

Az óvárosban laktunk, s ott minden csupa dísz, az épületek homlokzatai egyediek, az emberek nagyon kedvesek, segítőkészek, az étteremben pedig megszerettek bennünket, s előzékenyek voltak velünk, a vendég volt az első. Minden óhajunkat lesték. Egyszóval fantasztikus volt, és szívesen kimennék hosszabb távra is, de természetesen a férjemmel.

Ezek után fogadjátok szeretettel a két alkotásomat, amelyek a zsűri tetszését elnyerték a színviláguk, a rendezettségük, a dinamikájuk és formai megjelenítésük miatt. Szeptemberben Comiso-ba szállítják a képeket egy újabb szicíliai kiállításra, valamint van egy meghívásom Franciaországba is.

Köszönöm a lehetőséget, hogy beszámolhattam e fantasztikus eseményről.

 

N. Sebestyén Katalin

 

 

Hozzászólások