Az életünk a megszületésünkkel kezdődik, és az égiek hívásával véget is ér. A köztes idő hossza és minősége mindenki számára más és más. Az élet nagy drámái halkan, csendesen suhannak be az életünkbe. Észre sem vesszük, hogy már fuldoklunk az ár hullámai között. A végzet halk szavú, kínzó és szívszorító. Sok múlik rajtunk, hogy hogyan tudunk megbirkózni a reánk kimért sorssal. Van, akinek sikerül, van, akinek nem, de az életünk drámái vésetként örökre a szívünkbe feszülnek.

Oskolás János élete sem volt egyszerű. János még gyermekkorában elvesztette szüleit, ezután a kiszolgáltatottság érzése mart bele a lelkébe, mivel alkoholista bátyja lett a gondviselője, akitől el kellett menekülnie. Az utca lett az otthona, és az alkohol a vigasztaló társa. Először a Kék Kereszt Gyülekezet karolta fel, és teljes mértékben sikerült kigyógyulnia szenvedélybetegségéből. Ma már, mint rossz álomra, úgy gondol vissza küzdelmes életének erre a szakaszára. Kettőezer ötben magára talált. Úgy érzi, a versírás képességét áldásként kapta a Jóistentől. De áldás mindenki, aki Jánosnak segítőkezet nyújtott és nyújt a mai napig.

Életútját segítik, támogatják anyagilag és lelkileg egyaránt. A teljesség igénye nélkül szeretném megemlíteni a Máltai Szeretetszolgálatot, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatát, a Porta Egyesületet Farkas P. József vezetésével, a Kecskeméti Római Katolikus Egyházat. Külön köszönet illeti Holczer József atyát, aki segített eligazodni Jánosnak a magyar nyelv rejtelmeiben és a versírás tudományában.

Elsősorban rímes, magyaros, vallásos verseket ír. 2007-ben jelentették meg a fenti szervezetek első verseskötetét, Nagy Mélységből címmel. Azóta már két könyve jelent meg. A Bács-Kiskun Megyei Írók és Költők Baráti Köre is szeretettel fogadta tagjai soraiba. János ma már dolgozó ember, és lakásgondja is megoldódott nagy örömünkre. Példát mutat nagyon sok embertársának, hogy hogyan lehet a mélységekből is felkapaszkodni, és értékes, tartalmas emberi életet élni.

Kedves János kívánom neked, hogy a Jóisten továbbra is adjon neked erőt ahhoz, hogy ezen az úton menj tovább, és nyújtsd a kezed te is a rászoruló embertársaid felé!

http://www.youtube.com/watch?v=K2g_KH0iWz8

Oskolás János:

Lélekvers

Kinek a Biblia a legfőbb könyve,
Olykor kicsordul a fájó könnye.
Mikor Jézus szava szíven érint,
Várod a szebb napot, mit Ő előkészít.

Gondol rád földi életedben,
Hogy ne élj többé félelemben.
Tanulj meg a szíveddel látni.
Ha vétkezel: a hibát meg kell bánni!

Tiszta úton járjál, nehogy letérj róla,
Az Úr szavát hallgasd, vágyj az igaz szóra!
Mennyei Atyánk ránk adja áldását,
Bűneid, ha bánod, talán kapsz megváltást.

Nem válogat köztünk az Úr kegyelme,
Már teremtéskor tudta, hogy hogyan rendelte!
A hálaadás legyen mindig szívből jövő,
Földi életed csak így lesz Mennybe menő!

Őszi ima

Őszies már a levegő,
Óvjad néped, hű Teremtő!
Viselj gondot ránk esőben,
Véled vagyunk a lelkünkben!

Áldj meg minket Szent Igéddel –
Egyházadnak mély hitével!
Szavaiddal mi épülünk:
Te tanítsz- így készülünk.

Maradj mindig legfőbb vágyunk:
Éjjel-nappal Téged áldunk.
Köszönjük a gondviselést –
Hit által a megpihenést.

Boldog az, ki Benned bízik,
Ha csak lehet, nem hibázik.
Törekedjünk mindig jóra,
Hallgassunk a vigasz-szóra!

Te adsz reményt, szeretetet,
Magasztaljuk kegyelmedet.
Ezért szívünk mindig hálás,
Életünkön így van áldás.
Ámen!

 

Nagy L. Éva

Forrás: Üzen a Homok

Hozzászólások