Még felsorolni is nehéz, hogy Orgoványi Anikó az élet különböző területein mi mindenben jeleskedik. Okleveles rajztanár, jobb agyféltekés rajztanítás szakértő, a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom alapító elnöke, a természeti nevelés című tantárgy kidolgozója, személyében a képzőművészet, az irodalom, a zene, az előadó-művészet csodás összhangban találkozik.

 

orgovanyi_aniko18

 

Festményei, könyvillusztrációi és grafikái jelentek meg különféle kiadványokban. Alkotásai megtalálhatóak hazai és külföldi közintézményekben és magángyűjteményekben. Versei és gyerekversei rendszeresen jelennek meg különféle irodalmi kiadványokban, és internetes irodalmi oldalakon.

Kedves Anikó! Bács-Kiskun megyében, Bácsalmáson születtél. Mikor, és mennyi ideig laktál ott? Milyen volt a gyermekkorod?

Igen, Bácsalmáson születtem, ott éltem gyermek- és ifjúkorom. Szülővárosom és a szülőföld szeretete meghatározó alapja az életemnek. Erős gyökér, mely tartást ad az embernek, és egész élete során táplálkozhat belőle.

A természet szeretete hogyan alakult ki benned gyermekkorodban?

Anyai nagyszüleim a szomszédos Madaras községben éltek, és gazdálkodással foglalkoztak. Gyermekkoromban sok időt töltöttem náluk. Gyakran kivittek magukkal a határba, a kaszáló rétre, a szőlőbe, s amíg ők a munkát végezték, addig én szabadon bóklászhattam a környéken, felfedezve magamnak a természet változatosságát. Ekkor, kisgyerekként jöttem rá arra is, hogyan lehet közeli kapcsolatba kerülni rovarokkal, kétéltűekkel, hüllőkkel, madarakkal. Ha kellő türelemmel közeledtem hozzájuk, elfogadták a barátságomat, és a kezemre, lábamra telepedtek, a szitakötők az ujjam hegyére ültek, a lepkék az orromra szálltak, a békák a tenyeremen pihentek. A vadon élő növényekkel ugyanilyen szeretetteljes volt a kapcsolatom. Később, 1989-ben ezekre a tapasztalatokra alapozva alapítottam meg a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalmat, melynek azóta is a vezetője vagyok.   

 

orgovanyi_aniko6

A könyvek szeretete kislánykoromra nyúlik vissza.

Felnőttként milyen alkalmad nyílott, hogy továbbadd mindezt?

Pedagógusként különféle fórumokon (újságcikk, előadások stb.) felvetettem azt, hogy a természet lényegi megismerését nem segíti a növény- és rovargyűjtés, vagy középiskolában a boncolás. (Más kérdés az erre specializálódott képzéseken végzett gyakorlatok.) Elvem szerint a gyerekeket kell kivinni az élő természethez, és barátságos érdeklődéssel figyelni az ott zajló folyamatokat. Élőlénytársainknak kell tekinteni a növényeket és állatokat, nem pedig szenvtelen kívülállóként, kívülről elemezni holt tetemeiket. Ily módon a megismerés, megértés és megszeretés elvezet a megőrzés, megmentés igényéhez.

Mit jelent az, hogy természetpedagógia?

Korán felismertem, hogy a környezeti nevelés és környezetpedagógia fogalma nem fedezi azt a tartalmat és szándékot, amit a Zöld Szív pedagógiája tartalmaz. Az előbbi az ember központi szerepéből indul ki, s mindent ez alá rendel. Ügyeljünk a levegő, a víz, a talaj tisztaságára, mert az emberek megbetegszenek, ha beszennyezik azokat. A természetpedagógia középpontjában nem az ember áll, hanem az univerzum maga. Ebből bontjuk le az ember helyét a rendszerben: galaxisok, Tejút, Naprendszer, Föld, élettelen létezők, élőlények, ember. Ez a sorrend.

Tehát részei vagyunk az egésznek, nem a központi szereplője, aki mindent maga alá rendel és kihasznál. Szerintem is fontos a levegő, a víz, a talaj védelme, de amiatt, mert ezeknek az őselemeknek joguk van a tisztaságra, és az ezeket használó élőlényeknek szintúgy, beleértve persze magát az embert is. Ezért látszólag hasonló célokért küzdünk a környezetvédőkkel, de más aspektusból nézzük a dolgokat. Önzetlenebbül. A többi létező érdekét is szem előtt tartva.

 

orgovanyi_aniko4

Zöldszíves szelídítés – Egy levelibéka barátsága

A természeti nevelés keretében természetempátia révén érzékenyítjük a gyerekeket, hogy bele tudják képzelni magukat más létező helyébe, pl. meséld el a történeted, hogyan lettél kavics a patak partján, vagy, ha gyermekláncfű lennél az árok szélén, mit éreznél, ha jönne az útkaparó, ha patak lennél, mit éreznél, ha medredbe engednék a szennyvizet stb. A Zöld Szív egyesület immár több mint 25 éve működik az ország különböző pontjain szerveződő zöldszíves csoportokban, és határainkon túl is, elsősorban Székelyföldön. Az egyesület megalapításáért és vezetéséért 2006-ban Példakép díjban részesültem.

Ez persze nem jelenti azt, hogy környezeti neveléssel ne foglalkoznék. 1999-től 2008-ig voltam az amerikai központ által irányított, Al Gore alelnök által kezdeményezett nemzetközi GLOBE Környezeti Nevelési Program magyarországi programigazgatója, koordinátora. 30 középiskola környezeti nevelési programját koordináltam a biológia, vízkémia, meteorológia és a talajtan témaköreiben. Saját hatáskörben bővítettem ki a programot a „jobb agyféltekés”, művészi témakörökkel, s a képző- és fotóművészet, az irodalom és drámapedagógia témakörökben hirdettünk diákpályázatokat a program résztvevőinek. Az eredmények láttán az amerikai központ megválasztott nemzetközi művészeti koordinátornak. 2007-ben pedig engem kértek fel, hogy Budapesten rendezzük meg a nemzetközi GLOBE konferenciát, ami 14 ország képviselőinek a részvételével meg is történt.   

 

orgovanyi_aniko13

Család című képem szentendrei motívumokkal

Melyik művészeti ággal ismerkedtél, foglalkoztál legelőször? Hogyan folytatódott ez később?

A zene, a nyelvi játékok és a rajzolás szinte egy időben nyert teret az életemben. Szüleim nagyon szerették a zenét, szinte mindig szólt nálunk valami, az opera áriáktól a legdivatosabb beat zenéig, minden, műfaji kötöttség nélkül. A nyelv ritmusa is megérintett már egészen kicsi koromtól fogva. Nagyszerű lehetőség nyílott ennek gyakorlására a hosszú kerékpárút alatt, amikor Bácsalmásról Madarasra átkerekeztek a szüleim, s én az édesanyám kormányára szerelt gyerekülésben nyelvi játékokkal szórakoztattam őket. Például szavakat kellett csupa magánhangzóval mondani, s a többieknek ki kellett találni a megoldást. Később ezt mondatokra is felfejlesztettük. Máskor rímelő szavakat kellett mondani, találós kérdésekre válaszolni stb.

Ha Abonyba utaztunk az apai nagyszülőkhöz és rokonokhoz, a szüleim a vonaton verses meséket olvastak nekem, s mire odaértünk, már kívülről fújtam az egészet, s ez jó alkalom volt arra, hogy elkápráztassam az abonyi rokonságot. A versek, mesék iránti szeretetem, s a szereplésben szerzett korai gyakorlatom oda vezetett, hogy az óvodától kezdve minden oktatási intézménynek az ügyeletes szavalója lettem. Ezt a mai napig gyakorlom a kiállítás-megnyitókon és más rendezvényeken való szavalataim alkalmával.

A rajzolás, festés szintén azóta tartozik mindennapos elfoglaltságaim közé, amióta rajzeszközt foghattam a kezembe. Egyedüli gyerek lévén ez nagyszerű, örömteli elfoglaltságot jelentett, és jelent ma is. Rajztanítással ma is foglalkozom, de nem iskolai képzés formájában, hanem a jobb agyféltekés rajzolás módszere szerint, aminek az alapjait Betty Edwards rakta le, a haladó szinteket pedig én dolgoztam ki. Nekem is sikerélményt jelent látni, hogy bárki – iskolai végzettség és felső korhatár nélkül – képes mindössze néhány órás képzést követően élethű portrét rajzolni. A haladó szinteken már élő modellről rajzolunk portrét és egész emberi alakot. A lényeg a látásmódon van. Megtanulunk művészi módon, jobb agyféltekével nézni a világot, s a dolog elkezd működni. Az eredmény száz százalékos! Mindenkinek ajánlom, hogy próbálja ki!      

 

orgovanyi_aniko3

 

Mikor kezdtél el festeni? Milyen stílust képviselsz? Melyek a legnépszerűbb témáid?

A festés a rajzolással egy időben kezdődött. A szüleim elláttak különféle rajz- és festőeszközökkel, én pedig örömmel használtam azokat. A tanítóim, tanáraim közül sokan javasolták nekem a pedagógusi pályát, így egyenes út vezetett az Egri Tanárképző Főiskola rajz szakára, ahol Blaskó János és Nagy B. István festőművészek voltak a mestereim. A főiskola elvégzése után előbb grafikával foglalkoztam, de mindig éreztem, hogy a bennem forrongó színek kitörésre várnak, s ez hamarosan meg is történt. Első önálló kiállításomon 66 olajképem témája volt a tűz és a víz. Stílus tekintetében nehezen vagyok besorolható, mivel szeretek kísérletezni. Ha mégis meg kell tennem, kétféle stílusirányzatot említenék, ami mostanában jellemző rám. Az egyik a „Szentendrei Iskola”, a másik a „Magyar Mandala” stílus.

A szentendrei stílusirányzat követésében legnagyobb hatással Barcsay Jenő festőművész volt rám, akit mesteremnek tekintek. Még életében jó tanácsokkal látott el engem, és instrukcióit a mai napig követem. Ezeknek a képeknek az alapkoncepciója a konstruktivizmus, vagyis egyfajta geometrikus szemléletmód, mely a látvány szerkezeti összetevőit, a tereket és síkokat hangsúlyozza. Szentendre zegzugos utcái, terei, a háztetők foltszerű elrendezése nagyszerű ihletet nyújt ehhez.       

 

orgovanyi_aniko14

Átváltozások – Barcsay Jenő tiszteletére

A „Magyar Mandala” elnevezést én találtam ki, és a stílus kifejlesztése is az én nevemhez fűződik. C. G. Jung svájci pszichiáter „Mandala” című könyvét olvasva bukkantam rá a klasszikus mandala szerkezeti leírására. A mandala ősi meditációs eszköz, a világegyetem szerkezetének a leképezése közben az univerzális energiák lehívása és szeretet-energiaként való továbbadása a célja. A középpontot körülveszi a lángnyelv koszorú, a szent négyes zártság,  az egészet lezárja a lótuszvirág koszorú. Ekkor döbbentem rá, hogy a Tiszabő falu határában, egy honfoglalás kori női sírban talált hajfonatkorong megfelel ennek a leírásnak. Ezt a korongot megfestettem egy nagyméretű olajképben, s azután ezt még számos másik követte, mintául véve a többi hajkorong mintázatát is.

 

orgovanyi_aniko12

 A Himnusz sorozat egyik képe

Van egy csodálatos festménysorozatod, melynek központi témája a magyar Himnusz. Ez egy vándorkiállítás anyagát képezi, az országban már sok helyre hívták a kiállítást. Maguk a megnyitók is élményt jelentenek. Kérlek, mesélj erről!

A Himnusz festménysorozat is magyar mandala stílusban készült. 2010-ben kezdtem hozzá a sorozat megfestéséhez, Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc születésének kerek évfordulóján azzal a céllal, hogy a képzőművészet műfajában készített sorozattal emléket állítsak nemzeti imánk alkotóinak. 2013 óta több mint húsz helyre hívták már meg a műsorral és az előadással egybekötött kiállítást. Így Bajától Szombathelyig, Kőszegtől Nyíregyházáig számos településen láthatta már a közönség. Jelenleg a Felvidék (Szlovákia) magyarok lakta településein mutatkozik be a sorozat.

 

orgovanyi_aniko9

 

A megnyitón reformkori stílusú ruhában szavalom el a Himnuszt, és előadást tartok a Himnusz vers születéséről, a megzenésítésére kiírt felhívásra beérkezett pályamunkák bemutatásától, a festményeken látható szimbólumok ismertetésén át a témával kapcsolatos napi aktualitásokig. A ruha egyébként a pesti Mirmy Szalon felajánlása révén jutott hozzám, a festménysorozat néhány képét pedig támogatók fogadták örökbe, amint azt a képkereten feltüntetett réztáblákon olvasni lehet. Támogatásukat ezúton is köszönöm, és a Szózat sorozat megfestésére fordítom.

Hol laksz most, miután elkerültél a szülővárosodból?

Két település egyenlő szinten szerepel az életemben. Szentendrén élek, Pomázon lakom. Ez annyit jelent, hogy hivatalosan szentendrei lakos vagyok, és legtöbb elfoglaltságom ehhez a városhoz köt. Szentendrét a nyüzsgő élete miatt és az épített környezete varázsa miatt, Pomázt a természeti adottságai (a Pilis közelsége), történelme és identitása miatt szeretem.

 

orgovanyi_aniko10

Himnusz előadás Csepregen – 2015.

A Szentendrei Musica Beata Kórusban is énekelsz. Mióta kedveled az éneklést, és milyen élményt nyújt ez neked?

Mint azt már említettem, a zene szeretete kiskoromtól kezdve meghatározó volt számomra. Nyolc évig tanultam zongorázni, az iskolai kórusok tagja voltam, népdaléneklési versenyeken is felléptem. A kórusban éneklés jelenleg is fontos számomra, mivel a zene aktív gyakorlása segít a lelki harmóniám megtartásában, és fontos a közösséghez tartozás is. Nagyszerű érzés a szentendrei Musica Beata Kórus tagjának lenni, amit 65 éve alapított Kovács Lajos karnagy, akitől később lánya, Wolfné Kovács Zsuzsa vette át ezt a szerepet. Jelenleg Bokorné Forró Ágnes irányításával folyik a munka.

 

orgovanyi_aniko19

Musica Beata KórusSzentendre

Felemelő érzés, amikor a közel 60 tagú, négyszólamú kórus hangja felcsendül a szentendrei templomban, vagy betölti a varázslatos főteret. Hangulatosak a vendégszereplések is, és közösségformáló ereje van az éves kóruskirándulásoknak is. Csodálatos élmény volt számomra a szentendrei városházán megrendezett jubileumi koncerten 2015. október 17-én az Andorka Péter – Orgoványi Anikó: „Szentendre” című kórusmű bemutatása, mivel, ahogy az a címből is kiderül, a dal szövegét én írtam.

Szentendre a képzőművészetek gyűjtőpontja, az ország kis ékszerdoboza. Festőművészként hogyan veszel részt ebben a színes és gazdag közegben?

Két szentendrei galériában is megtekinthetőek a festményeim. A Fő téri Szentendrei Műhely Galéria jól ismert mind a szentendreiek, mind az ide látogatók körében, hiszen ez központi helyen van, és a város legismertebb galériája. A másik a Nagy Péter Pál Kortárs Galériában (Pátriárka utca 8.), a Pest Megyei Könyvtárral szemben található. Itt is olyan ikonikusnak mondható festőművészek alkotásai között láthatóak a műveim, mint például Aknay János Kossuth-díjas festőművész, ef Zámbó István, vagy Jávor Piroska festőművészek munkái.

 

orgovanyi_aniko16

Képeim a Szentendrei Műhely Galéria kirakatában

 

Hol láthatók még festményeid, grafikáid? Milyen díjakat kaptál a művészeti tevékenységedért?

A festményeimet bemutató állandó kiállításom látható a Dr. Nemes Ügyvédi Irodában Budapesten, a VII., Wesselényi utca 66. szám alatt. Grafikáimból és festményeimből álló állandó kiállítás a Madarasi Polgármesteri Hivatalban látható. A grafikák könyvillusztrációként is megjelentek, pl. Horváth Zoltán dr. – Nothof Éva: „Madaras község története” (2010), Fischer László dr. „Úton” című verseskötete, 2015.

Festészeti munkásságomért Géniusz díjban részesültem 2004-ben, 2006-ban Példakép díjat kaptam a Zöld Szív megalapításáért, 2010-ben „A Magyar Bor Himnusza” című versemmel I. díjat nyertem a „Szőlészet és borászat az irodalomban” című pályázaton. 2014-ben Bácsalmáson Pro Urbe díjat, Madarason díszpolgári elismerést vehettem át.

 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

2006-ban Példakép díjat kaptam a Zöld Szív megalapításáért.

Megjelent már versesköteted is. Mikor és hol? Milyen irodalmi és képzőművészeti csoportok, egyesületek tagja vagy?

Önálló verseskötetemet „Lopózz mellém” címmel a Kráter Korgovanyi_aniko7iadó adta ki 2011-ben. A kötetet magam illusztráltam. Felnőtt és gyerekverseim rendszeresen jelennek meg internetes irodalmi portálokon, mint pl. PoLiSz (2010/129), Irodalmi Olvasókönyv az Általános Iskolák 5. osztálya számára, Apáczay Kiadó, Esztergom és Vidéke, (2015. 1.,2.,3.,szám), Óperencia, Költögető stb.
A Szentendrei Művészeti Galéria, a Szentendrei Nagy Péter Pál Galéria, a Pomázi Művészek Társasága, az Irodalmi Rádió és más csoportok tagja vagyok.  

Verseken kívül novellákat, meséket is írsz. Ezek hol jelennek meg?

Írásaim, mint azt már említettem, ma már leginkább internetes irodalmi oldalakon jelennek meg, de folyóiratok is közlik, pl. az Esztergom és Vidéke több száma. A legemlékezetesebb számomra egy 2001-ben meghirdetett országos novellapályázat volt, ahol az „Egy Pomázi Angliában” című novellámmal első díjat nyertem, s a nyereményem egy Peru – Bolívia út volt.

Szülővárosodban szeretnek, megbecsülnek. Nemrégen fát ültettek a tiszteletedre. Ez mikor és hogyan történt? Milyen érzés volt?

2010-ben egyik elindítója és alapítója voltam a Bácsalmáshoz Kötődők Baráti Körének. A csoportot azzal a céllal hoztuk létre, hogy a Bácsalmásról elszármazottakat felkutassuk, és együtt tegyünk valamit szülővárosunkért. Az összefogás eredményeként 2013. szeptember 14-én II. Rákóczi Ferenc fejedelem tiszteletére bronz mellszobrot avattunk Bácsalmáson. „Az itt születtem, ez a hazám” című program keretében rendszeresen bemutatunk Bácsalmásról elszármazott sikeres embereket. A könyvbemutatóm és a Bácsalmásért végzett tevékenységem elismeréseként kaptam az emlékfát és az emlékkövet, illetve a „Bácsalmás városért” kitüntetést. Kimondhatatlanul jó érzés volt, hogy ezentúl emlékfa testvérem is őrködik szülővárosomban, mintha a gyökereim nem csak jelképesen, de a valóságban is odakötnének.

orgovanyi_aniko2

Bácsalmáson – Emlékfa és emléktábla

Mondanál pár szót a családodról? Kikkel osztod meg az örömödet, bánatodat?

Férjem 2015 februárjában hunyt el, nagy űrt hagyva maga után, melynek feldolgozása még tart a lelkemben. Két fiam, Norbert és Krisztián felnőttek már, önálló életet élnek. Bár nem a természet- és környezetvédelem területén dolgoznak, világlátásukban megőrizték a zöldszíves szemléletet. Ennek nagyon örülök, és büszke vagyok rájuk. Bálint kis unokám jelenleg 3 éves, és már megtette az első lépéseket a zöldszívesség irányába. Amikor csak tehetjük, kimegyünk a szabadba, és felfedezzük az élővilág csodáit. Édesapámmal egy utcában lakunk, ahol boldogan él a feleségével. Mindig nagy boldogság a velük való találkozás. A gyermekkorom finom szálai rezdülnek, ha együtt vagyunk.

 

orgovanyi_aniko8

Bácsalmás – Emléktábla

Ha valaki szívesen meghívná a Himnusz című kiállításodat intézményébe, városába, falujába, iskolájába, kit és hol keressen?

A Himnusz programot (kiállítás, műsor és előadás) bárhová szívesen elvisszük, ahol őszinte szívvel fogadják. Időpontot kell egyeztetni, mert a kiállítási naplóban már hónapokkal előre is vannak foglalások. Ha valaki érdeklődik a program iránt, szívesen elküldöm a tájékoztató anyagot. Elérhetőségeim: 30-562-9-8146, 26-785-593, orgovanyi.aniko@gmail.com    

Kedves Anikó! Hálásan köszönöm az interjút! Sokszínű tevékenységedhez a magyar kultúra terjesztése során kívánok sok erőt, kitartást, jókedvet! Boldog újévet neked és szeretteidnek!

 

orgovanyi_aniko11

Himnusz kiállítás megnyitója a Gyulavári kastélyban

Köszönöm a megkeresést. Egészségben, boldogságban, szeretetben és eredményekben gazdag újévet kívánok én is neked és a lap olvasóinak.

 

Anikó összefoglaló Facebook videóját ITT láthatjuk.

 

 

 

Weninger Endréné Erzsébet

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások