Nikolausz Kopernikusz  az égitestek mozgásáról írt fő művében elvetette Ptolemaios geocentrikus világképét. Kopernikusz új világképe szerint a Nap a bolygórendszer középpontja.

nikolauskopernikus

Nikolausz Kopernikusz “De revolutionibus orbium coelestium” című könyvét, amelyben kijelentette, hogy a Nap a világegyetem középpontja, III. Pál pápának ajánlotta. Kopernikusz ennek az elméletnek a publikálásával forradalmasította az egész világképet, és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit, megindította a középkor végét is jelző tudományos forradalmat.

 

„Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét, akiben nyugszik a legfőbb boldogság és minden jó” – (Kopernikusz)

 

Élete

Kopernikusz 1473. február 19-én a lengyelországi Toruńban látta meg a napvilágot. Korán, már 10 éves korában árvaságra jutott, s ettől kezdve nagybátyja, Lukas Watzenrode nevelte, aki Fromborkban volt kanonok. 18 évesen a Krakkói Egyetemen kezdett tanulmányokat a csillagászat területén, majd 1496-tól 1500-ig Bolognában görögöt és matematikát tanult. Ezt követően a páduai és ferrarai egyetemen az orvostudománnyal és a jogtudománnyal kötött közelebbi ismeretséget, Ferrarában egyházjogból doktorátust is szerzett. Hazatérése után Heilsberg várában, az akkor már püspök nagybátyja, Watzenrode háziorvosa és titkára lett. 1512-ben, amikor a nagybátyja meghalt, Kopernikuszt nevezték ki Warmia egyházmegye kanonokává, s ez a poszt élete végéig tisztes jövedelmet biztosított számára.

A Német Lovagrend elleni háborúban ő szervezte meg Olsztyn védelmét. 1520-ban hivatalos elfoglaltságaitól visszavonult, és a fromborki székesegyház tornyában berendezett csillagvizsgálójában már csak a csillagászattal és a heliocentrikus világkép elméletével foglalkozott. 1533-ban Johann Widmanstetter Rómában előadást tartott a pápának Kopernikusz elgondolásáról, ami ekkor még nem találkozott pápai rosszallással. 1542-ben, főként a wittembergi egyetem matematikaprofesszorának, Georg Joachim Rheticusnak a rábeszélésére szánta el magát fő művének kiadására, ami 1543-ban, Nürnbergben jelent meg. Ennek egy példányát – a Krakkói Egyetem rektora elmondása szerint – halála előtt pár órával kapta kézhez.

de_revolutionibus

Egy oldal a De Revolutionibus c. fő művének kéziratából

 

Elmélete és művei

Kopernikusz görög nyelvtudása révén ismerkedett meg a Kr. e. 3. században élt görög csillagász, a szamoszi Arisztarkhosz ideájával, amely szerint a Föld és a többi bolygó a Nap körül kering. 1510-ben már nagy vonalakban az ötlet nyomán dolgozta ki a heliocentrikus világmodellt, erről szóló tanulmányát Commentariolus címen kéziratos formában terjesztette…

Kopernikusz jelentősége

A heliocentrikus világkép a matematika eszközeivel próbálta bebizonyítani, hogy a ptolemaioszi geocentrikus világképnél egyszerűbben és érthetőbben megmagyarázható az égitestek mozgása. A Földnek a bolygók közé sorolásával alapjaiban támadta az arisztotelészi fizikát, és felborította a dolgok hierarchikus elrendezettségének tételét, és ezzel az elmélettel a középkor végi tudományos forradalom elindítója lett.

A De Revolutionibus … rövid idő alatt elterjedt Európában, 1566-ban Bázelben újra kiadták, de ennek ellenére a heliocentrikus világkép csak lassan hódított teret.

Az egyház is csak évtizedekkel később kezdte támadni a benne leírt nézeteket, s csak 1616-ban, az első Galilei-per idején tette a tiltott könyvek listájára, másfél évszázadra. Mivel Kopernikusz elmélete ellentmondásban van az Ószövetség bizonyos verseinek betű szerinti értelmezésével, már ő maga is számított az egyházi kritikákra, amelyeket ezzel a megjegyzéssel igyekezett megelőzni:

„a csillagászatot a csillagászok számára írják.”

Forrás: Wikipédia

Hozzászólások