A norvég utazó egész életében az Arktisz szerelmese volt. Példaképének, Nansennek expedíciói inspirálták, ezek hatására lett sarkkutató. Nagy álma az Északi Sark felfedezése volt, ennek ellenére úgy írta be magát a történelembe, mint az első ember, aki eljutott a Déli Sarkra.

amundsen12

 

Roald Amundsen 1872-ben született Borge-ban, norvég hajótulajdonosok és kapitányok családjából. Szülei (Jens Amundsen, Hanna Sahlquist) negyedik gyermeke volt. Anyja a családi hagyomány ellenére óvni akarta a tengertől, és orvosi pályára szánta. Az egyetemet el is kezdte, de 21 éves korában, amikor édesanyja meghalt, abbahagyta tanulmányait, és a tengeri utazások mellett döntött.

Valószínűleg döntő hatással volt rá Nansen híres grönlandi kutatóútja 1888-ban. Ez lehetett az, ami a sarkkutatás felé vonzotta. 1897-ben csatlakozott egy belga expedícióhoz, ami az Antarktiszra indult. Gerlache kapitány hajója, a Belgica a 70. szélességi foknál a jég fogságába került. Ez volt az első expedíció, amely a telet a Déli Sarkvidéken töltötte. Amundsenre nagy hatással volt a hajó amerikai orvosa, Cook, aki megvédte a legénységet a rettegett betegségtől, a skorbuttól. A friss hús és a zöldségek használata később nagyon fontos volt Amundsen útjai során.

 

amundsen10

Gjoa

1903-ban indult Amundsen első történelmi jelentőségű útjára. Először akart áthajózni a legendás Észak-Nyugati Átjárón az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra. Egy kis 50 tonnás hajón, a Gjoán indult útnak hatfőnyi személyzettel. Szándékos volt a választása, a nehéz terepviszonyokon mozgékony hajóra volt szüksége. Kiindulási helye a Baffin-öböl volt, majd két telet töltött a Vilmos Király szigetén. Itt megismerkedett az eszkimók életmódjával, és megtanult bánni a szánhúzó kutyákkal. Életre szóló tapasztalatokat szerzett a sarkvidéki ruházkodásról, ami későbbi útjai során jó szolgálatot tett neki.

1905-ben indult tovább érintve a Viktória-szigetet, majd áthajózott a kanadai Arktikus-szigetvilágon, és 1906-ban elérte az alaszkai Nomét. Így ő lett az első, aki áthajózott az Észak-Nyugati Átjárón. Közben hazájában nagy politikai változások zajlottak. Norvégia hivatalosan is független lett Svédországtól. Amundsen táviratban értesítette sikeréről az új királyt, VI. Haakont, és biztosította alattvalói hűségéről. Hajóját, a Gjoát eladta, és ez csak 1972-ben került vissza Norvégiában, ahol az oslói Fram Múzeumban látható.
Amundsen terve ezután az Északi Sark meghódítása volt.

 

amundsen4

Ő lett az első, aki áthajózott az Észak-Nyugati Átjárón.

Itt azonban megelőzték. 1909-ben két amerikai expedíció, Peary és Cook vezetésével állítólag elérte a Sarkot. Ezt azonban azóta is vitatják. Nem tudták megfelelően bizonyítani, hogy valóban eljutottak a Sarkra, de Amundsent tervei megváltoztatására kényszerítették. 1910-ben megszerezte Nansen híres hajóját, a Fram-ot, és úgy döntött, hogy a Déli Sarkra indul. Célját csak Madeira szigetén közölte a legénységével, de valamennyien elfogadták az új úti célt. Innen küldött táviratot az angol kutatónak, Scottnak, aki ugyancsak a Déli Sarkra készült. Scott a táviratot Melbourne-ben kapta meg, és naplója szerint ez nagyon kellemetlenül érintette.

 

amundsen7

Fram

Amundsen 1911 januárjában jutott el a Bálna-öbölbe. Itt állította fel a táborhelyét, a Framheim-et (a Fram otthona). Az expedíció tagjait eszkimó típusú prémes ruházattal szerelte fel. Kisebb konfliktusa volt Johansennel, aki hozzá hasonlóan tapasztalt sarkkutató volt. Végül nem válogatta be a Sarkra induló csapatba, hanem kutatóútra küldte a VII. Edward félszigetre. Gondosan előkészítette az utat a Sarkra, a 80-81-82. szélességi fokokon élelmiszerraktárakat létesített. 1911 októberében indult el az ötfős kutatócsoport négy szánnal és kb. 50 kiváló grönlandi szánhúzó kutyával.

 

amundsen2

 

December 14-én viszonylag könnyen elérték a Sarkot, ahol táborukat Amundsen Polheim-nek (otthon a Sarkon) nevezte el. A fennsíknak a norvég király, Haakon nevét adták. Sátrukat hátrahagyták egy Scottnak írott levéllel, ha visszafelé vezető útjukon baleset érné őket. Amundsen arra kérte Scottot, hogy levelét juttassa el a norvég királyhoz. Tudjuk, hogy nem Amundsen, hanem Scott halt meg útban hazafelé.

 

Sydpolekspedisjonen 1911

Amundsen és társai a Déli Sarkon

Az öt norvég utazó, Amundsen, Bjaaland, Hanssen, Hassel, Wisting probléma nélkül visszajutott Framheim-be 1912. január 25-én. Márciusban már Ausztráliában voltak, ahol Amundsen hivatalosan is bejelentette az óriási sikert. Scott és társai 35 nappal a norvégok után érték el a Sarkot, de a visszafelé vezető úton egy hóviharban elpusztultak. Ezt követően sokan bírálták Amundsent sportszerűtlenség és versenyszellem miatt, többek között példaképe, Nansen is. A britek szerint sikerét kiváló szánhúzó kutyáinak köszönhette. Valójában a norvég kutató útját kiválóan szervezte meg, és felhasználta korábbi sarkvidéki tapasztalatait.

 

amundsen11

Scott és Amundsen versenye

A Déli Sark elérése után Amundsen visszatért szívének igazán kedves vidékére, az Arktiszra. Új hajójával, a Maud-dal 1918 és 1920 között a Jeges-tengert és Szibéria partvidékét akarta felderíteni. Célja az volt, hogy minél közelebb jusson az Északi Sarkhoz. Az expedícióban korábbi társai közül Hanssen és Wisting is részt vett. A légviszonyok a végső cél elérését nem tették lehetővé. Hanssen és Wisting megpróbáltak kutyaszánnal átkelni a Bering-szoroson, de ez nem sikerült. Ezt követően Hanssen el is hagyta a kutatócsoportot.
Amundsennek ezután pénzügyi problémái voltak. 1922-ben mégis tett egy sikertelen kísérletet az Északi Sark elérésére.

 

amundsen6

Ezt követően tért át a légi kutatóutakra.

1925-ben repülőgéppel elérte az addigi legészakibb pontot. A következő évben Norge nevű léghajóján, amit az olasz mérnök, Nobile tervezett, újabb útra indult. A Fitzbergákról indulva sikerült átrepülni az Északi Sark felett.

1928-ban Nobile saját expedíciót szervezett. Léghajója, az Italia balesetet szenvedett. Amundsen saját repülőgépén megmentésére indult, de valahol a Barrents-tenger vidékén lezuhant. Holttestét sohasem találták meg. (Nobilét később egy orosz jégtörő megmentette.) Amundsen sírja az általa annyira szeretett Arktisz lett.

 

amundsen9

 

Amundsen az egyik, ha nem a legnagyobb sarkkutató volt. Neve mindkét sarkvidék felderítésének történetébe belekerült. Emlékműve a Spitzbergák szigetcsoportján található.

 

amundsen3

Amundsen emlékműve a Spitzbergákon

 

 

 

 

Weninger Endre

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

 

Hozzászólások