Miért piros a színe Miklós köpenyének? Miért kapunk virgácsot? A krampuszokról és a Miklós-napról szól ez az összeállítás.

kreativmikulás

Egy kreatív Mikulás

 

Két éve írtam már a Mikulásról a Talita.hu-n, egészen pontosan arról, hogy miért pont a cipő, a harisnya, az ablak, a kandallópárkány és a cipőpucolás játszanak szerepet a legendás Miklós püspök ünneplésében.

Most pedig az elején lelövöm a poént. Számomra is furcsa módon, a Coca Cola marketingjétől lett piros a Mikulás színvilága. Így esik áldozatul egy keresztény szimbólum a profitmaximalizálásnak.

colamiki
Miklós-nap Magyaroszágon

A hagyományos ünneplés a városokban és a falvakban az álarcos, jelmezes játék („alakoskodás”) volt Miklós-napon, december 6-án. A miklósoláskor 1900 előtt a fiatalok házról-házra jártak Miklós napján ijeszteni. Hosszú láncaikat csörgették és meg is verték vele a járókelőket, ilyenkor az emberek a házakból sem mentek ki szívesen. A népszokásból kiszorult a karácsonyra való lelki készülődés, s a gonosz-űző jelleg lett hangsúlyosabb. Nem ismert, hogy a Mikulás ünnepen történő ajándékosztó népszokás mikor került pontosan Magyarországra, a 18. század végén megjelent tiltás árulkodik először jelenlétéről. A tiltás oka a gyermekek ijesztgetése volt, mivel nem a ma ismert, jókedvű, pirospozsgás Mikulás járt házról házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető rém „Láncos Miklós”, aki egyszerre jutalmazott és büntetett.

Többféle eredetmagyarázat alakult ki, a legelterjedtebb álláspont szerint a rémisztő alak Odin germán főisten továbbélése, akinek kettőssége, a jó és a rossz mutatkozik meg a december 6-i szokásban: jóságos alakja ajándékot oszt, míg büntető alakja ijesztgetett. A falvakban egészen a 20. század utolsó harmadáig élt a lánccsörgető alakoskodás, akit végül kiszorított a jóságos Mikulás.

kreativmikulás2

Tűnemezelt kreatív Mikulások

 

A Mikulás

“A napot homály előzi meg; karácsony ünnepének verőfényes örömét meg a fehér szakállu Mikulás és ördöngős szolgája, kik csak büntetni tudnak s nem jutalmazni, aszalt szilvából csinált rettenetes kéménysöprőkkel s vörös nyelvű krampuszokkal ijesztenek rá az apró cselédekre. A piaczon a nagyfejü káposzták s köpczös répák, a fonnyadt szőlő s piros arczu almák, a koppasztott kappany s a tojásgarmada mellé, csodálatos portékák csatlakoztak egyszerre. Mint ha csak éjnek idején valami boszorkányság által bújtak volna ki a földből az apró sátrak, melyek alatt viaszból gyúrt, gyermek arczu s gyapot szakállu püspökök, gyönyörű, aranyos misemondóban s hófehér süvegben valóságos papirosból, vannak szépen glédában fölállítva. Háromrétben fölkunkoritott farku, szikrázó szemű, szarvas Luciferek zörgetik pipadrótból kötött szörny bilincseiket, melyekkel sorra fűzik a szófogadatlan gyermeket s hetesével nyolczasával kanyaritják a borzasztó puttonyba, hol aztán hasztalan rimánkodnak, mert onnan nincs szabadulás. Úgy kell nekik, viselték volna jobban magukat!”
(Vasárnapi Ujság: Képek a hazai népéletből, Pest, deczember 3-án 1865)

 

Mi is az a virgács?

A Mikulás-napi ajándékozás furcsasága, hogy büntetőajándékot is kaphatunk.

A virgács a rossz gyermekek ajándékaként került be a köztudatba, A Mikulás állandó kísérőjének, a krampusznak volt a fenyegető eszköze. Egy másik történet szerint a virgács a középkorban a szófogadatlan gyerekek fenyítőeszköze volt. Egy ősi pogány szokás azt vallja, a vessző ütése szerencsehozó jelként élt. Megint másik történet szerint a seprűből eredt a virgács.

virgacs

Talán tompítva a büntetés nagyságát felénk, az én gyerekkoromban az apukám magának a virgács mellé hagymát és szenet is tett, tanúsítva, hogy ő volt a legrosszabb köztünk.

 

krampusz

A Krampusz elviszi a rossz gyermekeket (1907)

 

A gonosz Krampusz a jóságos Mikulás állandó kísérője

Ez az ördög formájú figura osztrák területről származik, neve is az ausztriai németből való. A német Krampus szó a karom jelentésű régi német Krampen szóból származik, a figurát egyes területeken Krampeln néven ismerik. A gyermekeket rémisztgető alak legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a láncát csörgeti, virgáccsal fenyegeti őket, a rendetleneket megbünteti. A krampusz alakja minden bizonnyal a téli napforduló pogánykori hiedelemvilág szellemeinek testet öltője, ördög formájú, patás, szőrös, szarvakkal ellátott ábrázolása pedig a keresztény gondolatkör gonosz elképzeléseire vezethető vissza. A jóságos ajándékosztó megtestesítője mellett, aki a Mikulás, szükség volt a rosszaság és a büntetésosztó megformálására is. A keresztény néphagyomány következtében a jóságos Mikulás mellett a gonosz krampusz, az ördöggel azonosult. A krampusz mára már megszelídült, hiszen a bécsi cukrászdák kedves kis marcipán krampusz figurákat gyártanak és a játékboltok is szívesen árulnak vidám és mókás krampuszbábokat.

Mikulás-járás főleg a Dunántúlon, Csallóközben és az Ipoly mentén szokás. A rituálé szerint a szalmába burkolt Mikulás és az ördögök, a krampuszok ijesztgetnek, ami aztán vidám szórakozássá alakult.

Forrás: Wikipédia

Antalffy Yvette

Hozzászólások