Száz éve halt meg Lévay József – Szép esszét írt Vidor Miklós Rákóczi bujdosótársáról „A hűség írója” címmel. Kezdősorai mindenképp ide kívánkoznak:

Alakját egy már-már feledésre ítélt XIX. századi költőnk tartja ébren a köztudatban. És mintegy viszonzásképp ez a vers a védjegye a hosszú életű Lévay József lírájának, a Mikes. Bővebbet aligha mondhat róla a mai középiskolás diák vagy az irodalomkedvelő felnőtt olvasó, hacsak föl nem dereng előtte a telitalálatú nyitó strófa, mely rögtön a helyszínen állítja elénk hősét.

Egyedül hallgatom tenger mormolását.
Tenger habja felett futó szél zúgását ̶̶ ̶
Egyedül, egyedül
A bujdosók közül
Nagy Törökországban!

Csaknem 94 esztendő adatott meg Lévay Józsefnek. 1918. július 4-én hunyt el. Szinte évnyi egybevágással Ferenc József hosszú földi pályája az övé. Lelkesedhetett Lévay a márciusi ifjak eszméiért, a forradalomért, a szabadságharcért. A kiegyezés után némiképp politizált is, illetve magas megyei státus is megadatott néki. Tagja volt Kisfaludy Társaságnak, sőt tagja lett az Akadémiának is. Eközben csöndesen ugyan, de hangyaszorgalommal alkotott: verselt és műfordított. Egész költészetére a csendes, eléggé mélabús hang, a könnyed, egyszerű verselés jellemző. Emberi tartására, feddhetetlenségére Krúdy Gyula is fölfigyelt. Miskolcon köztiszteletben állt az ott élő Lévay:

… Nagyon megbecsülték itt az öreg urat. … Szent öreg ̶ akire még a női pletyka sem tud rosszat mondani: sohasem öntötték le vízzel vagy egyébbel az emeletről az elhagyott menyasszonyok, mint ez némely költővel megesett, törvénytelen gyermekek sem maradtak utána. Szent férfi volt, aki mindenütt a háziasszony bal oldalán ülhetett volna.

Nyelvészettel kapcsolatban emlékezünk Lévay Józsefre. Nem úgy, hogy a nyelvéről vélekedő esztétákat citáljuk. És nem is úgy, hogy anyanyelv-dicsőítő verseket keresnénk-faggatnánk. Egy kicsit mi is az egyversű poétához fordulunk. Az említett Mikes-vers kapcsán a szállóigévé vált sorokra hívjuk fel a figyelmet. Békés István ilyen tárgyú gyűjteménye hármat is számon tart. Mégpedig ezeket:

  • Egyedül hallgatom tenger mormolását. – Ezt ma is az elhagyott, magányos, szomorkodó, fanyalgó ember veszi szájára.
  • Hát én merre menjek, hát én merre szálljak…? – E sor habozást, tétovázást, bizonytalanságot érzékeltet. És még egy:
  • Zágon felé mutat egy halavány csillag. – Ez talán a remény kifejezője is. Ma is akkor mondjuk, ha ismét van kilátás valamire…

Meg kell hagyni: az utókor antológiáinak többsége e versen kívül legfeljebb még egyet vesz föl: a Szüretünk címűt. Pedig érdemes lenne jobban szétnézni Lévay József sajnos már porosodó köteteiben! Ezért is örülhetünk, hogy pár éve Bábel Balázs érsek a „Magyar zsoltárok” gyűjteménybe bevette Lévaytól a „Gondviselő jó atyám vagy” költeményt. Lévay mintegy hangot is vált ebben. Csöppet sem elégikus, sőt: eleve ódai, himnikus szárnyalású. Akár szóllóigésedhetne egyik-másik sora. Mint például:

Rám-rám derült ismeretlen
Utamon egy kis öröm:
Azt is a te véghetetlen
Jóságodnak köszönöm.
Hálakönnyem tündöklése
A te neved hirdetése.

Vagy: jó egy és negyed század után is mennyire aktuális a „Vízkárosultak emléklapja” ezen versszaka:

Könny és sóhaj részvét jele,
Szívet vigasztalhatsz vele:
De egy fillér vagy egy falat kenyér
Könnynél, sóhajnál, hidd el, többet ér.

A rádió, a tévé nótaműsoraiban időnként fel-felcsendül Sigmond Ákostól a „Fehér galamb száll a levegőbe”, meg aztán Simonffy Kálmán zenéjére a „Déli szellő fujdogál” és a „Száraz ágon bús gerlice turbékol”. Tudtuk-e, tudjuk-e, hogy ezek szövege Lévay Józsefnek köszönhető?! Csak ízelítőül a legutóbbinak az eleje:

Száraz ágon bús gerlice turbékol,
Keresnék én szeretőt, ha tudnék hol.
Levetném ezt a gyászruhát, ezt a bút,
Vígan fonnék homlokára koszorút.

És akkor még nem is szóltunk a műfordító Lévayról! 70 felé közeledvén egy testes Burns-verskötetet tesz le az asztalra. Még a szigorú kritikus, Péterfy Jenő is elismeri teljesítményét!:

… Nem adta az egész Burnst, hanem csak azt, akit ő szeret. S ezt nem hibául említjük. … Burns ugyan némileg csonka marad szatirikus és polemikus versei nélkül, …, de Lévay szelídebb, szemlélkedőbb múzsája ezeket már kevésbé szerette. …

Lévay József szobra Miskolcon

Szeretnénk remélni, hogy ez a centenárium ̶ nemcsak Miskolcon és megyéjeszerte, de nagyobb méretben is jobban középpontba állítja Lévay József művét. A költőét is, a fordítóét is. Burns sör-dalát már átültetésben ismerjük ugyan, de talán Lévay feldolgozása is megnyerheti tetszésünket. Megemlékezésünket a „Jó sör ide, jó sör oda!” soraival zárjuk:

Jó sör ide! Jó sör oda!
Jó sör miatt házam oda!
Házam oda, cipőm zálog,
Kedvet jó sörben találok.

Hat ökröm járt az ekében,
Húztak is ám szörnyűképpen…
Oda van! egyet se látok…
Kedvet jó sörben találok.

Jó sör miatt rossz az étel
Holmi szolgáló cseléddel…
Istállóban álldogálok,
Kedvet jó sörben találok.

Jó sör ide, jó sör oda,
Jó sör miatt házam oda,
Házam oda, cipőm zálog,
Kedvet jó sörben találok.

 

 

Holczer József

 

 

Hozzászólások