Szemere Bertalan a második felelős magyar kormány miniszterelnöke volt 1849-ben. Ezt a pozíciót nagyon rövid ideig, mindössze három hónapig töltötte be egy olyan időszakban, amikor már maradandót nem alkothatott. Neve gyakorlatilag feledésbe merült, életútját, politikai tevékenységét viszonylag kevesen ismerik. Élete tragikus körülmények között ért véget.

 

szemere4

 

1812. augusztus 27-én született Vattán, Borsod megyében egy elszegényedett nemesi család harmadik gyermekeként. (Édesapja Szemere László őrnagy volt.) Gondos nevelésben részesült, 1820-tól a híres sárospataki református kollégiumba járt, majd tanulmányait a miskolci evangélikus iskolában, és 1826-tól a késmárki líceumban folytatta. 1832-ben jogi diplomát szerzett. Tanulmányai során irodalmi tevékenységgel is próbálkozott, verseket jelentetett meg a felső-magyarországi Minerva folyóiratban.

Joggyakornokként, majd ügyvédként Borsod megyében dolgozott. Politikai pályafutását az első reformországgyűlésen (1832-36) kezdte Pozsonyban, ahol az országgyűlési ifjúság tagja volt. Ezután külföldi körutat tett, két évet töltött Nyugat-Európában (főbb állomásai: Berlin, Amsterdam, Párizs és London). Széchenyihez hasonlóan ő is észrevette nagymértékű elmaradottságunkat Nyugat-Európához képest. 1838-ban hazatért, és neve országosan ismertté vált, amikor útinaplóját megjelentette Utazás külföldön címmel. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.

 

szemere2

 

Szűkebb pátriájában, Borsod megyében egyre fontosabb pozíciókat töltött be, előbb főszolgabíró, majd alispán lett. A politikai életnek is egyre jelentősebb szereplője, az 1843-44-es országgyűlésen Borsod megye követeként vett részt. Itt fogadták el azt a törvényt, ami a magyart tette meg az ország hivatalos nyelvének. Magánéletében is fontos változás történt, 1846-ban feleségül vette Jurkovich Leopoldinát, és a házaspárnak később hat gyermeke született.

Az utolsó rendi országgyűlésen (1847-48) újra megyei követ volt, és ekkor már a reformokat követelő ellenzék egyik vezérének számított. Megválasztották az országgyűlés jegyzőjének. 1848 áprilisában az uralkodó szentesítette az új törvényeket, és gróf Batthyány Lajos megalakította az első független magyar kormányt. Szemere politikai súlyát jelzi, hogy ebben a kormányban az egyik legfontosabb tárcát kapta, belügyminiszter lett. Így nagy szerepe volt az új törvények hatályba léptetésében, az új államapparátus kiépítésében és a nemzetőrség megszervezésében. Az ő minisztériuma volt a felelős az első népképviseleti választások lebonyolításáért 1848 júniusában. A választásokon Szemere Miskolc képviselője lett.

A kormány súlyos válságba kerüszemere6lt, miután a bécsi udvar a hatáskörét szűkíteni akarta, és fegyveres harcra buzdította a nemzetiségeket. 1848 szeptemberében Jellasics horvát csapatai átkeltek a Dráván azzal a szándékkal, hogy fegyveres erővel döntik meg a törvényes magyar kormányt. Több miniszter ellenezte a nyílt konfliktust, és lemondott, de Szemere nem követte példájukat. Amikor a védelem megszervezésére az országgyűlés létrehozta az Országos Honvédelmi Bizottmányt, Szemere ennek egyik tagja lett.
1848 decemberében megindult Windischgrätz támadása Magyarország ellen. A túlerőben lévő osztrákok elől a magyar hadseregnek vissza kellett vonulnia. Pest feladása után az országgyűlés Debrecenbe költözött. A magyar fősereg Görgey Artúr vezetésével a Felvidékre vonult, és megkezdte a téli hadjáratot. Szemere Felső-Magyarország teljhatalmú kormánybiztosa lett, és nagy szerepet vállalt a honvédsereg ellátásának, felszerelésének biztosításában.

 

szemere-leopoldina02

1846-ban feleségül vette Jurkovich Leopoldinát

1849 áprilisában a tavaszi hadjárat során a honvédek kiverték az osztrák fősereget az országból. A sikerek hatására 1849. április 14-én a magyar országgyűlés elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely megfosztotta a Habsburgokat Magyarország trónjától. Nem döntöttek a nemzet államformájáról, nem törölték el a királyságot, hanem Kossuth kormányzóvá választották. Feloszlatták az Országos Honvédelmi Bizottmányt, és újra megalakult a parlamentnek felelős kormány. Ennek miniszterelnöke Szemere Bertalan lett (május 2-án), aki a belügyminiszteri posztot is betöltötte. Miniszterei kevésbé ismert személyek voltak, mint az előző kormány tagjai (Batthyány Kázmér, Vukovics Sebő, Horváth Mihály, Duschek Ferenc, Csányi László). A hadügyminiszter Görgey Artúr lett, de ő a hadseregnél maradt, és a kormányzati munkában nem vett részt.

A Függetlenségi Nyilatkozatot sokan ellenezték, mert lehetetlenné tette az Ausztriával történő megegyezést. Ezt a véleményt képviselték az un. Békepárt tagjai. Szemere álláspontja ebben a kérdésben nem volt egyértelmű. Korábbi megnyilatkozásai alapján köztársaságpártinak tartották, de miniszterelnökként közeledett a Békepárthoz. Ennek jele volt a kormánybiztosi intézmény megszüntetése. Törekedett a megegyezésre a nemzetiségekkel, és egy új törvény biztosította számukra a szabad nyelvhasználatot.
Szemerének nagyon kevés ideje maradt arra, hogy miniszterelnökként bizonyítson, mert megindult az orosz beavatkozás.

szemere-kormany

Szemere Bertalan kormánya

Az oroszok több mint 200 ezres hadsereget küldtek Magyarországra, és az osztrákoknak is jelentős hadereje szabadult fel Itáliában. Így a honvédség reménytelen helyzetbe került az óriási túlerővel szemben. A kormánynak ismét el kellett hagynia a fővárost, és Szegedre költözött. Szemere magával vitte a Szent Koronát, és a koronázási jelvényeket. Minisztertársai és Kossuth meglehetősen közömbösek voltak a korona problémája iránt, és azt tanácsolták neki, hogy hagyja Budán. Állítólag még olyan miniszter is volt, aki azt mondta, hogy dobja a Dunába. Szemere valószínűleg arra gondolt, hogy a nemzet jelképének birtoklása később fontos lehet egy esetleges osztrákokkal történő tárgyalás esetén.

1849. augusztus 9-én a honvédsereg Bem vezetése alatt Temesvárnál súlyos vereséget szenvedett az osztrákoktól. Az egyetlen megmaradt harcképes sereg vezére, Görgey augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Hamarosan kiderült, hogy az osztrák politikai vezetés kemény megtorlásra készül, így Szemere is a menekülés mellett döntött.

 

szemere5

Időskori képe

Mielőtt elhagyta az országot, a koronát és a koronázási jelvényeket tartalmazó vasládát Orsova mellett elásta. Ez augusztus 23-án történt, és emlékiratai szerint a helyszínről csak hat embernek volt tudomása. Az osztrák titkosrendőrség nagy erőket mozgósított a vasláda megtalálására, de az csak 1853-ban került elő. Az információ valószínűleg a londoni emigránsoktól szivárgott ki, bár Szemere emlékirataiban azt állítja, hogy minisztertársa, Batthyány Kázmér árulta el a helyszínt.

Szemere először Törökországba menekült, és elfogadta Kossuth véleményét, hogy a szabadságharc árulója Görgey volt. Innen Párizsba távozott, ahol találkozhatott a családjával. Szerény körülmények között éltek, és Szemere hamarosan elszigetelődött az emigránsok között. Ennek egyik oka a politikus labilis idegrendszere volt. Már korábban sem volt népszerű ingerlékeny, sokszor szinte összeférhetetlen természete miatt. Kossuthtal is szakított, mert úgy vélte, hogy a szabadságharc újraindításának nincs reális lehetősége, előbb-utóbb ki kell egyezni Ausztriával.

 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Szemere Bertalan szobra Miskolcon

Különböző üzleti vállalkozásokba kezdett, amelyek kudarccal végződtek, így a család anyagi helyzete nem javult. Szemerén az elmezavar jelei kezdtek mutatkozni, és 1862-ben elmebetegsége már gyógyíthatatlan volt. Felesége amnesztiát eszközölt ki számára (1851-ben távollétében halálra ítélték), így 1865-ben hazatérhetett. Ekkor már csak emberi roncs volt, elméje teljesen elborult. Dührohamai miatt élete hátralévő részét a Batizfalvy gyógyintézetben és a Schwartzer szanatóriumban töltötte. 1869-ben halt meg. Először Budán temették el, majd Miskolcon, az avasi templom temetőjében helyezték örök nyugalomra.

 

szemere-siremlek

Síremléke Miskolcon

Szemere Bertalan a reformkor egyik vezető politikusaként sokat tett Magyarország polgári átalakulásáért. A külső körülmények nem engedték meg számára, hogy tehetsége igazán kibontakozhasson. Emlékét az utókor kevésbé őrizte meg, kultusza inkább csak szülőhelyén, Borsod megyében alakult ki. Nevét azonban az ország több városában is őrzi utca vagy iskola. Miskolcon szobrot emeltek tiszteletére.

 

Weninger Endre

 

 

Hozzászólások