Már csak 2 éve van a magyar csapatnak, hogy elérje a Holdat. Ennek kapcsán interjú készült a Kecskeméti Planetárium munkatársával, Szűcs Lászlóval, aki egyben a Puli Space Team tagja, hogy hogyan látja ő ezt a missziót, illetve az esélyeket.

 

puli_space1

 A Hawaii csapat a Rover szemével

Kedves Laci! Mi ez a program pontosan? Összefoglalnád röviden azok számára, akik még nem hallottak róla?

A Google Lunar XPRIZE (GLXP) egyedülálló világversenye, a Hold robotokkal való felderítésének új, olcsó módszereinek fejlesztésére ösztönzi a kihívásban résztvevő csapatokat, amelyeknek 2017. december 31-ig kell – legalább 90%-ban magánerőből finanszírozva – eljuttatni űrszondájukat a Holdra. A győzelemhez a csapatok között elsőnek kell egy olyan űreszközt küldeni a Hold felszínére, amely legalább 500 métert megtesz és nagy felbontású videó- és képanyagot küld haza a Földre. Az első helyezett díja 20 millió dollár, a másodiké 5 millió, illetve további bónuszfeladatokért lehet még 1-1 milliós különdíjakat kapni.

A versenyre eredetileg – 5 évvel ezelőtt – 29 csapat nevezett, köztük egy magyar résztvevő is van, ez pedig a Puli Space Technologies. A Csapat megálmodója Dr. Pacher Tibor fizikus, aki jelenleg is a vezetőnk.

 

puli_space2

 Hawaii együttfutás

Honnan jött az ötlet, hogy a Kecskeméti Planetárium, illetve személy szerint te csatlakozz? Volt valami személyes indíttatás?

A versenyről és a magyar csapatról először E. Kovács Zoltántól, a Kecskeméti Planetárium igazgatójától hallottam, mivel őt felkérték a csapat tanácsadói testületébe. Amikor Zoli először fölvetette, hogy volna-e kedvem aktívan részt venni ebben a kezdeményezésben, jót mosolyogtam a dolgon… Gondoltam, nekünk semmi esélyünk eljutni a Holdra. Azonban néhány napi tájékozódás és gondolkodás után igent mondtam, ugyanis rájöttem, hogy tulajdonképpen minden megvan Magyarországon egy ilyen küldetés sikeres megvalósításához.

A magyar kutatók, mérnökök eddig is ott voltak szinte az összes nagyobb űrprojektben, tehát szakembereink vannak. Nagyon jó egyetemeink, jó felkészültségű cégeink vannak, tehát megvan a projekt infrastrukturális háttere. A pénz… Ez a verseny pont arról szól, hogy miért ne lehetne egy hold-expedíciót az állami küldetések töredékéért megvalósítani. Valljuk be őszintén, a sufnituningban mi magyarok mindig is nagyok voltunk. Szóval, ha a kishitűségünket legyőzzük, akkor rájövünk, hogy igenis van esélye egy Magyar Csapatnak a nagyok versenyében. Azért gondoljunk bele, hogy mi lehetnénk a negyedik nemzet, amelyik űreszközt juttatott a Holdra!!!

 

puli_space3

 Hawaii sziklamászás

Mi a konkrét szereped ebben a programban?

Eredetileg szinte kizárólag ismeretterjesztő előadásokat tartottam a csapat képviseletében, mivel már az elején nagyon fontos koncepciója volt a Puli Space atyjának, Dr. Pacher Tibornak, hogy minél jelentősebb űrkutatással kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenység felvállalása az űrtudományokkal kapcsolatos téves társadalmi megítélés miatt (drága, pénzkidobás, gazdag országok privilégiuma, nincs haszna, stb).

Később jöttek további feladatok, pl. fotózás, videofilmek készítése (a csapat Youtube csatornáján a legtöbb rövidfilmet én készítettem), cikkek írása a médiának, részvétel nagy rendezvényeken. Próbálok az utóbbi időben a fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységekben is részt venni, tesztelem a rovert, tagja vagyok az un. „földi irányító központnak” amelynek az a feladata, hogy a rovert irányítsa, amikor a Holdon lesz. Ezt több nagy nemzetközi teszten is kipróbáltuk, így irányítottuk a Pulit Budapestről, amikor a Marokkói sivatagban volt, vagy a Hawaii szigeteken, legutoljára pedig az idén nyáron egy ausztriai gleccseren futkározott innen vezérelve.

 

puli_space4

 Kaunertal Gleccser – Panorámakép

Miért fontos, hogy magánszemélyek is részt vegyenek ilyen programokban, és ne csak állami űrügynökségek?

A kérdést illetően annyit javítanék, hogy magáncégek. Az űrkutatás finanszírozása és célja alapvetően meg kell, hogy változzon a jövőben (ez már most folyamatban van). Lássuk be, nem lehet a végtelenségig fenntartani politikai indíttatásból, állami pénzekből finanszírozott hatalmas űrprojekteket, aminek szinte csak az a célja, hogy kinek a legnagyobb… . Ennek a világnak már vége. Viszont egyre inkább kiderül, mennyi hasznos dolgot tud produkálni az űripar (elég, ha csak abba belegondolunk, hogy ez a cikk vajon hogy kerül a képernyőnkre). Ma már legtöbben el sem tudnánk képzelni az űrtevékenység áldásos vívmányai nélkül a mindennapi életünket. Az a gond, hogy a legtöbben bele sem gondolnak ezen eszközök használatakor, az is az űrkorszak produktuma. Ezeket a termékeket, szolgáltatásokat ma már szinte csak magáncégek finanszírozzák. Tehát az űripar legnagyobb finanszírozói már ma is a magáncégek!!!

 

puli_space5

 A Rover tesztelése

Ideje azonban továbblépni, és ezeknek a cégeknek bebizonyítani, hogy megéri még merészebb programokat is finanszírozni. Ilyen az űrturizmus, a Hold, de akár a Mars kolonizálása, nyersanyag-kitermelés és más ipari tevékenység céljából stb. Az ilyen versenyeknek ez a fő célja, hogy a magáncégek figyelmét felkeltse valamilyen új, (vagy esetleg háttérbe szorult) fontos társadalmi, technológiai, gazdasági lehetőség iránt.

 

puli_space6

 

Vannak más magánprogramok, melyek esetleg nem a Holdat célozzák meg?

Igen, több más magánkezdeményezés van, amelyeknek célja a Hold elérése, sőt van néhány olyan néhai csapat is, akik annak ellenére, hogy kiléptek az XPrize Alapítvány versenyéből, tovább folytatják a fejlesztéseket, csak már a verseny kötöttségei nélkül.
Holdkutatásban érdekelt magánprojekt például a Golden Spike űripari magáncég, vagy a Space Adventures, mely űrturistákat küldene a Hold köré. Továbbá megemlíteném még a Planetary Resources és a Deep Space Industries cégeket, akik kisbolygóbányászatra készülnek, ill. a Lunar Mission One-t, akik a Hold déli sarkára mennének, és 20-100 m mélyre akarnak fúrni, mindezt lényegében közösségi finanszírozással.  Szóval vannak még őrültnek hangzó elképzelések, és semmi kétségem afelől, hogy ezeknek nagy része a nem túl távoli jövőben (10-20 év) meg is fog valósulni.

 

puli_space7

 A team az Operabálon

Milyen anyagi vonzata van egy ilyen programnak, mint a Puli, hogyan képzeljük ezt el?

Válasszuk ketté a kérdést. Egy olyan űreszköz három részből áll, ami képes elérni a Holdat és a verseny feltételei közt szereplő feladatokat végrehajtani:
•    Kell egy hordozórakéta, mellyel el lehet juttatni a Holdra.
•    Kell egy leszállóegység (lander), amely képes megadott helyre sima leszállást végrehajtani és biztosítja a kapcsolatot a Földdel.
•    Kell egy rover, amely képes mozogni a holdon, fotóz, filmez, esetleg további tudományos műszereket működtet, kommunikál a landerrel (és szükség esetén a Földdel).

 

puli_space8

 A Puli és a Hawaii iskolások

A mi csapatunk a lehetőségeket figyelembe véve csak rovert fejleszt és összefogva más csapatokkal illetve cégekkel, szándékozik azt eljuttatni a Holdra. Egy ilyen projekt teljes költségvetését nagyjából 20-50 millió dollárra becsüljük, viszont másokkal összefogva ez a költség osztódik a partnerek között.

 

puli_space9

 Csapat-összejövetel 2014.

Férfiak vagy nők dominálnak inkább az űrkutatásban, illetve ebben a programban? Hogyan látod a nők szerepét egy esetleges későbbi emberes misszióban?

Statisztikailag talán (még) a férfiak dominálnak ezekben a projektekben, de ez nagyon változó, és leginkább a részfeladatok jellegétől függ. Az űrkutatásban véleményem szerint nem igazán számít, hogy férfi vagy nő az illető, mert itt az érvényesül nemtől függetlenül, aki valamit letesz az asztalra. Sajnos a Puli Csapatban is a férfiak dominálnak, de csak azért, mert talán kevesebb hölgy érdeklődik e terület iránt. Tehát szeretettel várunk minden űrkutatás iránt elkötelezettséget érző hölgyet a Csapatba!!!

 

puli_space10

 Csapat-összejövetel 2014.

Mi volt az eddigi legnagyobb élményed a program kapcsán? Utaztál már külföldre is ez ügyben?

Rengeteg pozitív élmény ért a csapattagságom 5 éve alatt, de talán három dolgot emelnék ki:
–    Anno amikor beléptem, nem adtam sok esélyt, hogy sikerülhet a Holdat elérnünk. Akkor úgy voltam vele, hogy bármeddig eljutunk, az eredmény lesz, és legalább teszünk valamicskét a Magyar Űrkutatásért… Mostanában rádöbbentem, hogy benne vagyunk a 29 induló csapatból a 16 finisben levőben. Van olyan társcsapat (hordozórakétával és landerrel rendelkeznek!) akik vállalnák roverünk Holdra juttatását. Van egy olyan roverünk, szoftverrel és személyzettel együtt, amely felveszi a versenyt a versenytársaink által készítettekkel, és ezt több helyszínen be is bizonyítottuk. Tehát van reális esélyünk a Pulit eljuttatni a Holdra, ha sikerül az űrképes változatot elkészítenünk időre és az indítási költségek ránk eső részét előteremtenünk!!! Szóval már csak egy kis összefogás hiányzik.

 

puli_space12

 Tehetségek kertje

–    Személyes sikeremnek tartom, hogy én lehettem a roverek Hawai tesztelésénél a „Földi irányító központ (Mission Control Center)” vezetője, így másfél héten keresztül egyenesben láthattam (és irányíthattam) a roverek tevékenységét a Mauna Kea vulkán egyik oldalkráterében. Én feleltem az MCC személyzet beosztásáért, a napi feladatok végrehajtásáért. A Budapesti Főpolgármesteri Hivatalból irányítottunk (a 12 órás időeltérés miatt) éjszakánként.

 

puli_space11

 

–    A Csapat egyik legnagyobb sikerének azt tartom, hogy 2014-ben mi rendezhettük meg a Google Lunar XPrize csapatok évenkénti csapattalálkozóját Budapesten. Ez nekünk nagyon nagy elismerés! Ekkor itt volt szinte az összes csapat képviselője, akik közt szép számmal voltak az űrkutatásban érintett nagy világcégek képviselői is. Az idei Team Summit (csapattalálkozó) egyébként épp most zajlik Tokióban.

Köszönjük szépen az interjút, sok sikert kívánunk!

 

Garzó László dr.

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

 

 

Hozzászólások