Belépve még inkább felerősödik bennem az érzés, hogy itt minden a helyén van, lelassul az idő, ki lehet szabadulni a hangzavarból, a nyomasztó zsúfoltságból.

Hartmann Hilda, a Barabás Villa munkatársa számos érdekességet mesélt Barabás Miklós életéről, a villa regényes múltjáról és nem kevésbé gazdag, élettel teli jelenéről.

Miért választotta éppen ezt a helyet Barabás Miklós? – teszem fel a kérdést, bár azonnal érzem, hogy felesleges, hiszen a villa környezete magáért beszél.

– Barabás Miklós 1839-ben Eötvös József ajánlására vette meg ezt a telket, amely szőlőültetvény volt, egy présház és pince állt rajta. Akkoriban a Városmajori rész a város szélén feküdt, a poros Pestről ide jártak ki az emberek sétálni, felüdülni.
A villa Barabás Miklós tervei alapján 1840-ben épült fel. Először nyári laknak használták, de mivel a család nagyon megszerette a helyet, 7 év múlva a jobb szárnyhoz egy műtermet építettek, és kiköltöztek. 30 évig éltek itt. Barabás Miklós saját bort is készített. Ritkán járt társaságba, inkább itt fogadta a vendégeket, akik szívesen meg is kóstolták a nedűt. A villaépület alatt nagyméretű pince volt, amelyet földalatti folyosó kötött össze a Vincellér-házzal.

A villa és a rendezvényterem közti tér, szemben a galéria épülete

Hogyan alakult a gyönyörű épület sorsa, miután a Barabás-család megvált tőle? Ki volt az utolsó tulajdonosa?

– Barabás 1870-ben adta el az épületet, mivel felesége halála után nem tudott az emlékek miatt itt maradni. Két idősebb lánya férjhez ment, ő maga pedig visszaköltözött Pest-Budára. Ezt követően sok tulajdonosa volt a villának, és sajnos mindenki hozzátoldott az épülethez vagy elvett belőle, egyszóval a felismerhetetlenségig átalakították.
Utolsó gazdája Szántói Endre gyáros volt, aki – a rózsák szerelmese lévén – a teraszos kertet rózsalabirintussá alakította. Szántóit az ötvenes években kitelepítették a Hortobágyra, ahonnan soha nem tért vissza. A villában ezután hat család kapott helyet, akik nagyban hozzájárultak az épület és a környezete tönkretételéhez. A rózsákat kivágták és a csodálatos parkból konyhakertet csináltak.

A villa néhány évtized alatt borzasztó állapotba került. A nyolcvanas években már alá kellett dúcolni, sárga vakolat borította. Akkoriban úgy festett az épület, hogy az egyik lakónak például a bal szárnyban volt másfél szobája, a jobb szárnyban pedig hozzáépített magának egy konyhát, és kívülről járt be oda. Elképesztő volt a helyzet. Vizesek és penészesek voltak a falak. 1996-ban már életveszélyesnek számított az állapota, ennek ellenére a lakók nem akartak kiköltözni. A 12. kerületnek nagy erőfeszítésébe került olyan lakásokat biztosítani számukra, amelyeket a villa helyett elfogadtak. A fő indok, amiért elutasították az ajánlatokat, az a nagy kert hiánya volt.

Részlet a villa mögötti kertből

Hogyan sikerült megmenteni, restaurálni az épületet?

– Amikor megállapodtak a lakókkal, kiírtak egy pályázatot a villa rekonstrukciójára, melyet Basa Péter, egy nagyon tehetséges, fiatal organikus építész nyert el. Az ő koncepciója az volt, hogy a villát a legeredetibb formájában kell helyreállítani.

Vezetésével három évig tartottak az átalakítási munkálatok: 2003. szeptember 23-án adták át a közönségnek azzal a szándékkal, hogy a Barabás Villából kulturális intézmény legyen. Nagyon örülök, hogy nem „csupán” egy kiállítótér lett az épületből, ahová egy rövid időre beszaladnak az emberek, megnézik a szobába állított Barabás-korabeli íróasztalt, esetleg egy festőállványt (az eredetiek ugyanis nem maradtak meg), aztán tovább mennek. Sokkal több lett így, mint egy statikus, merev kiállítótér. Valóban, folyamatosan tapasztalom, mennyire él ez az épület: itt mindig történik valami, egyfolytában mozgásban van minden, újra és újra visszajönnek a látogatók, hogy részt vegyenek a változatos kulturális és közösségi programokon.

Basa Péter 2004-ben elnyerte a legrangosabb építészeti díjként ismert Europa Nostra-díjat. Sajnos a neves építész öt éve meghalt, reméljük, hamarosan sikerül emléktáblát állítanunk neki a villa oldalában.

A Vincellér-házban is tartanak esküvőket

A gazdag és színes múlt után a villa jelenkoráról kérdezném. Milyen programokon és rendezvényeken vehetünk részt a Barabás Villában, illetve a villához kapcsolódó többi épületben?

A villa (az eredeti nyári lak) 86 négyzetméter, vagyis mai fogalmaink szerint nem túl nagy. Középen volt a család szalonja, melybe az utca és a szökőkút felől, illetve a kert felől lehetett bejutni. A szalonból két helyiség nyílt: a gyerekek és a felnőttek szobája.
Ebben az épületben ma 40-50 embert tudunk leültetni. Teadélutánokat tartunk, ahol egy pszichológus a vendégünk, aki az érdeklődők igényeinek megfelelő témákat dolgoz fel: család, társkeresés, pályaválasztás, időskori magány. Az előadást beszélgetés követi. Hétköznap délelőtt torna, este táncoktatás várja a mozogni vágyókat. Tanfolyamokat és irodalmi esteket is szervezünk. A 12. kerületben élő üzletembereknek biztosít találkozási lehetőséget az ún. Üzleti klub. A Barabás Villa egyébként a 12. kerület hivatalos esketési helyszíne is, itt rendezik meg a polgári esküvőket, illetve az esküvők utáni pezsgős köszöntést.

A Barabás Villa középső terme, az egykori szalon

A konyha és a cselédség szállása a Vincellér-házban volt. Az átalakítás során megőriztük a kémény kürtőjét, hogy a vendégek is láthassák, milyen lehetett a nyitott konyha.  Ma szűk körű, néhány fős esküvőket tartanak ebben a részben, illetve itt található az iroda. Nyáron nagyon kellemes hűvös itt az idő, télen viszont szinte lehetetlen felfűteni.
A Vincellér-házból lehet lejutni a pincehelyiségbe is, melyet a rekonstruálás alkalmával meghosszabbítottunk és kibővítettünk, így ma kb. 80 fő befogadására alkalmas. Itt minden hónapban borvacsorát rendezünk az ország jeles borászainak közreműködésével. A cserkészek is kedvelik a helyiséget, előszeretettel rendeznek összejöveteleket, hiszen itt lehet hangoskodni, zenélni, bulizni.

Borvacsorák és cserkészrendezvények kedvelt helyszíne a pincehelyiség

A galériában elsősorban a helyi művészeknek adunk kiállítási lehetőséget. Egy kuratórium választja ki, hogy melyik hónapban melyik művész állíthat ki. Múlt hónapban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem első éves divat szakos hallgatóinak ruhaterv-kiállítását lehetett megtekinteni.
A művészek nagyon kedvelik ezt a kiállítóteret, mert különösen jó a megvilágítása.

Kiállítás a galériában

A nagy rendezvényteremben 120 főnek tudunk helyet biztosítani. Filmklubokat szervezünk, mely nem csupán filmvetítésből áll, hanem beszélgetés követi. Koncertek, pódiumelőadások, kiállítások is megrendezésre kerülnek. Lakodalmak lebonyolítását is vállaljuk. Teljesen meg tudjuk változtatni a villa hétköznapi kinézetét, a falakat és a székeket is beborítjuk, díszítjük, a dekoratőrök ma már csodákra képesek.

A kertben is szoktunk 30 fős esküvői ebédeket rendezni, a pergola alatt pedig szabadtéri esküvőket. Nem rendszeresen, néha azonban meg szoktuk engedni pároknak, hogy az esküvőjük emlékére fát ültessenek a kertben.

A villa és a nagyterem közötti zárt téren nyáron koncerteket rendezünk, vasárnaponként pedig zsidó esküvőket is tartanak ezen a kellemes helyen. A bejárattól nem messze, az udvarról nyílik a kávézónk is, amely vasárnap kivételével minden nap nyitva áll a vendégek előtt.

A rendezvényterem előtere

A 12. kerületi lakosokon kívül is sokan látogatják a villa programjait? Mennyire van benne a köztudatban Budapesten vagy akár a fővároson kívül is?

– Szerencsére sokan látogatják a kerületen kívülről is. A villasétára például már Békéscsabáról is érkeztek vendégek. A filmklub is nagyon népszerű, még Oroszlányból is jöttek érdeklődők. Másrészt olyanról is hallottam persze, aki bár a villa környékén lakik, még soha életében nem járt bent. Mintha ez a szép kovácsoltvas kerítés túlságosan is tiszteletet parancsoló lenne, az emberek nem mernek bejönni. Rosszul teszik, hiszen talán nem is tudják, hogy a Barabás Villa kertje közpark, azaz nyitvatartási időben, reggel 8-tól este 6-ig bárki látogathatja. Biztatom is az embereket, hogy térjenek be egy jó könyvvel. A kert tetején már nem is lehet hallani a város zaját.

A kávézó épülete

Beszélgetésünk után részt vettem én is a villa sétán, mely során Hartmann Hilda felvázolta Barabás Miklós emberi és művészi portréját, néhány érdekes anekdotát is elmesélve a festőművész életéből.

• 1810. február 10-én született Kézdimárkosfalván, később sokszor Márkosfalvi Barabás Miklósnak nevezte magát. Édesapja, Barabás János mulatozó, kártyázó életmódot folytatott, ezért felesége, Gaál Terézia a 10 hónapos csecsemővel elhagyta férjét és visszatért családjához. Másodszor is férjhez ment és két gyermeke született az új házasságból.

• Miklós hat évesen a nagyenyedi Református Kollégiumba került. Egyik tanára a jó magaviseletet kréták és festékek ajándékozásával honorálta. Feltűnt neki Barabás tehetsége és bátorította. Egy alkalommal a diákokat elvitték a Vármegyeházára, majd a látogatást követően néhány nap múlva emlékezetből olyan tökéletesen lerajzolta a főispánt, hogy az 10 pengő forintot küldött ajándékba a kisdiáknak.

• Nagyenyeden élt egy divatszalont működtető hölgy, aki a fiúk ideálja volt. Miklós őt is lerajzolta, mely annyira tetszett a hölgynek, hogy kiakasztotta a szalonban, sőt még 10 varrott inget is ajándékozott az ifjú Barabásnak. Ez volt az első és utolsó alkalom, hogy nem megrendelésre készített képet.

• A kollégium után Bécsbe került a Művészeti Akadémiára. Az itt töltött idő alatt gyakran nélkülözött, éhezett is, de akaratereje és a művészet szeretete segített áthidalni ezt a nehéz időszakot. 1830-ban visszatért Erdélybe, majd egy pártfogója révén Bukarestbe került, ahol hamarosan divatos arcképfestő lett. Puritán életet élt, jövedelmét félretette, majd 1833-ben Itáliába indult, hogy tanulmányozza a festő elődök alkotásait, és vázlatokat készítsen a képtárakban. Velencében barátságot kötött a skót William Leighton Leitch-csel, aki maga is festő volt, és együtt folytatták az itáliai kóborlást.

• Ott találkozott a svájci származású Susanne Bois de Chesne-nel és kísérőjével. Miklós és Susanne között szerelem szövődött, néhány évvel később pedig össze is házasodtak Pest-Budán. Házasságukból négy gyermekük született (3 lány és 1 fiú), és a Barabás Villában találtak otthonra.

• Barabás Miklós szorgalmas, puritán ember volt, szinte egész nap a műtermében dolgozott. Feleségét nagyon szerette, családcentrikus volt, és bár jó kapcsolatokat ápolt a művészvilággal, semmilyen kilengésről, házasságon kívüli szerelmi kapcsolatáról nem tudunk. Susanne-ról mint nagylelkű, családszerető asszonyról ír, aki itt a villában halt meg, ahogyan két kisebb gyermekük is. A Vízivárosi temetőben nyugszanak.

Barabás Miklós és családja a villa előtt

• Barabás Miklós megfestette Gróf Batthyány Lajosnak, az első felelős magyar kormány miniszterelnökének egészalakos olajportréját. A szabadságharc bukása és Haynau Pest-Budára való bevonulása után Batthyány Lajosné megkérte Barabás Miklóst, hogy rejtsen el 40 képet a Batthyány-család képtárából. Ha ez nem történt volna meg, akkor ezeket a festményeket is elvitték volna az osztrákok.

• Amikor elkészült a Liszt Ferencről festett portréja, a zeneszerző hálájának jeléül házi koncertet adott a Barabás-családnak. Saját bevallása szerint ez lett a róla készült legjobb kép.

Portré Liszt Ferencről

Gróf Széchenyi István volt az egyik, aki az ifjú Barabás Miklósnak segítségére sietett. Amikor a fiatal festő 1835-ben megszakította itáliai útját és megérkezett Pest-Budára, az volt a szándéka, hogy mivel az utazás miatt fogytán volt a pénze, visszautazik Kolozsvárra, hogy folytassa a jövedelmező portréfestést. Széchenyi a Pesti Hírlapban egy egyoldalas cikket szentelt ennek a kiváló tehetségű portréfestőnek, és biztatta az arisztokráciát, hogy adjanak neki munkát. Ennek köszönhetően tudott Budán letelepedni.

Érdemes tehát felkeresni a Barabás Villát (12. kerület, Városmajor utca 44.) és részt venni a vezetésen, elmenni a számos kulturális program egyikére, vagy egyszerűen magunk mögött hagyni a nyüzsgést, és olvasni, kikapcsolódni a gyönyörű kertben.

A Barabás Villa weboldala

Weninger Nóra

2013. június 5.

Hozzászólások