Kovács Sándor Pál költőre, birkózóedzőre emlékeztek szombaton a Hírös Agórában a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Köre tagjai, sporttársak, költőtársak, barátok és ismerősök. A 80 éves mesteredzőt és költőt sokan elkísérték utolsó útjára 2017. február 16-án. Most egy műsorral emlékeztek rá.

Az emlékező műsort a testvér, Kovács István József, a Baráti Kör elnöke vezette. Így emlékezett rá:

„Sándor bátyám, mindenki szeretett Sanyi bácsija nem csak a tanítványai testét edzette kitartó, egészséges sportolóvá, de a lelkükre, szellemiségükre is hatott, mert hitvallása ez volt: Ép testben ép lélek. Ezen mondás értelmében élt és tanított, emberré nevelve tanítványait testileg-lelkileg.”

Kovács Sándor Pál egész életét a birkózó sportnak és a népies költészetnek szentelte. Ő volt a népi birkózás, a grundbirkózás szabályainak megteremtője, kitalálója. Emlékét nem csak versei őrzik. A Magyar Kultúra Lovagja, emlékére kopjafát szentelnek szeptemberben Aranyosapátiban, a lovagok emlékhelyén. Talán a kecskeméti birkózó szakosztály és a szövetség versenyeket szervez tiszteletére a nevével fémjelezve, s így a „Pásztortüzek” versei tovább lobognak.

Futó percek tükrében

Új csillagjelekből raktam ki az arcod,
patak tükréből merengő szemed,
egy karcsú nárcisz volt a termeted,
de e tűnő ábránd csak percekig tartott.
Máskor mély-haragzöld vetéseket láttam
ringatózni a tavaszi szélben,
párás földszag terjengett a légben,
s derekad karcsú ívét nagyon vágytam.
Mondhatnám tovább is – se szeri, se száma,
hogy futó percek tükrében látlak…
Te vagy a lelke füveknek, fáknak,
kamaszos szerelmem visszatérő álma.

(Kovács Sándor Pál, Tiszakécske, 1958. június 3.)

                                                      

                                           Gyöngyösi Szabó Katalin                       Szeli Sára

A Baráti Kör tagjai verseivel emlékeztek rá, és búcsúztak tőle. Gyöngyösi Szabó Katalin, Ujvári Ferenc, Szeli Sára és K. Szabó Benedek tolmácsolták vidám és szomorú hangvételű, népies és misztikus, szerelmes és magyaros érzelmű, valamint ars poeticát tartalmazó verseit. Jellemző volt rá, hogy még utolsó pillanataiban is tudott ironikusan fogalmazni a jövendőről:

Fricska az elmúlásnak

Ha eljön értem a halál,
S azt hiszi, végre rám talál,
Ajtómon cédulát hagyok:
Pardon, házon kívül vagyok!

                                

                                      Ujvári Ferenc                                                                        K. Szabó Benedek

Végül egyperces néma felállással adóztak emlékének, és mondtak Istenhozzádot a Baráti Kör néhai tagjának, egykori kurátornak, mesteredzőnek, mindenki Sanyi bácsijának.

 

W. E.

Hozzászólások