Csikai Ildikó életében gyerekkorától fogva kulcsszerepet játszik az éneklés, a zene és Kodály Zoltán különleges világa. A zenei nevelés érzelmi intelligenciára gyakorolt jótékony hatása, valamint a közös éneklés közösségépítő ereje motiválta arra, hogy belefogjon egy óriási projektbe, és elindítsa a Kodály Világa kezdeményezést.

Hogyan fogalmazódott meg benned a gondolat, hogy elindítsd a Kodály Világa kezdeményezést?

Sok éve dolgozom vezetőként, sokféle emberrel kerültem munkakapcsolatba. Munkám sikere általában azon múlik, hogy hogyan tudunk összhangban együttműködni. Az elsődleges, hogy legyen közös célunk, ami akár maga a kooperáció is lehet. Arra gondoltam, hogy jó volna minél többekkel együttműködő folyamatokat kialakítani, és talán a zenei nevelés, a korábbi kóruséneklés jó alap. Aki már énekelt kórusban, megszokta a fegyelmet, a figyelmet, a precizitást, a türelmet, a kitartó munkát, és megtanult felelősséget vállalni. Jó lenne minél többeket bevonni ebbe a körbe, olyanokat is, akiknek gyermekkorukban nem adatott meg a zenei nevelés, remélve, hogy a közös éneklés nyomán könnyebben boldogulnánk egymással az életben.

Csikai Ildikó

Hogyan kezdtél hozzá a megvalósításhoz?

Úgy kezdődött, hogy elmentem Erdei Péter tanár úrhoz, akihez régi ismeretség fűzött abból az időből, amikor ő vezette a Pedagógus Énekkart Kecskeméten. Tudtam, hogy valahogyan el kellene jutnom Kodály Zoltánnéhoz, és reméltem, hogy az ő segítségével ez sikerülhet. Úgy éreztem, hogy ahogy nekem, másoknak is örömet okoz a Psalmus Hungaricus vagy A magyarokhoz közös éneklése, és amikor elmeséltem a Kodály Intézet volt igazgatójának az egy ilyen közös éneklést a középpontjába helyező találkozóról szóló tervem, úgy döntött, hogy támogat benne. Már akkor láttuk, hogy az ötletet tovább kell gondolni.

Mikor valósul meg a találkozó?

Július 14-16. között Kecskeméten rendezzük meg az első Kodály Világa Találkozót és Fesztivált, aminek az a jelentősége, hogy az 50-es évek óta a Kodály Iskolában végzettek számára lehetőséget biztosít, hogy találkozzanak, énekeljenek, barátkozzanak, együtt legyenek. A rendezvény pénteken egy fogadással kezdődik, szombaton egész napos kecskeméti programokkal, este a Psalmus Hungaricus (Horváth István operaénekes énekli a szólót) és A magyarokhoz közös éneklésével folytatódik, majd vasárnap öt világsztár közreműködésével a Székelyfonóval zárul. Mindkét koncertet Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester vezényli, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar közreműködésével. A vasárnapi koncert egyszerre a záróeseménye a Kodály Világa Találkozónak és Fesztiválnak, valamint nyitókoncertje a kecskeméti Kodály Művészeti Fesztiválnak.

Kik vehetnek részt a szombat esti közös éneklésen?

A szélrózsa minden irányába elküldtük a toborzóinkat, igyekeztünk minél nagyobb körben hírül adni a lehetőséget, összességében minden olyan intézménybe eljutni, amelynek Kodály Zoltán munkásságához valaha is köze volt. Még mindig várjuk a jelentkezőket a közös éneklésre, Rozgonyi Éva zenepedagógus, Liszt- és Bartók–Pásztory-díjas karnagy vezénylésével a koncert végén. Az ország minden tájáról és minden korosztályból jelentkeztek már énekelni vágyók, sőt kórusok is jelezték részvételi szándékukat.

Kodály Világa I. Konferencia Budapesten

Milyen volt az első találkozás Kodály Zoltánnéval?

Óriási élmény volt. Két órán át beszélgettünk, mindenre kíváncsi volt. Tisztában volt a tervemmel és annak hátterével, ugyanis elöljáróban átküldtem neki minden anyagot. Nagyon szurkol, és a háttérből rendkívüli módon támogat bennünket, hiszen egy olyan területről van szó, amit eddig valahogy senki nem fedezett fel magának: az amatőr éneklésről. Azoknak, akik azt hiszik magukról, hogy nem tudnak énekelni, vagy akik egykor tanultak, és most újra énekelni szeretnének, nem mindig van meg a helyük és a lehetőségük, vagy a bátorságuk, hogy ezt megtegyék. Ezt a hiányosságot szeretnénk orvosolni egyfajta példamutatásként, bizonyítva, hogy az amatőrök között is lehetnek olyanok, akik profi előadásra képesek.

Tulajdonképpen hogyan foglalnád össze a Kodály Világa kezdeményezés lényegét?

Szeretnénk a kodályi életművet példaként állítani. Hiszen Kodály Zoltán nemcsak zenész, zeneszerző, tudós és nyelvész volt, de egy különleges jelensége a 20. századnak, aki példaképe lehet mindazoknak, akik minőségi életet szeretnének élni. Ezt színes programjainkkal, kulturális és tudományos menedzsment tevékenységünkkel, illetve az oktatás-nevelés területén végzett munkával kívánjuk elérni. Utóbbit két lábon állva: azzal a komplex módszertani kísérleti fejlesztéssel, amelyet 3-12 éves gyerekeknek indítottunk el, illetve a felnőttképzésben egy, a családi életre nevelést megcélzó módszertannal.

A családi életre nevelés módszertanán mit értesz pontosan?

Különleges programot tervezünk, a magyar népdal szimbólumrendszerére fűzzük fel mindazt, ami ehhez szükséges. Kodály is rendkívül fontosnak tartotta a népzenei nevelést, azt, hogy megismerjük a magyar népdalokat. Akik először énekelték ezeket a dalokat, volt egyfajta érzésviláguk. Ha mi énekeljük őket, óhatatlanul bennünk is előtörnek ezek az érzések, vagy egészen mások, mert a saját emlékeinkből és tapasztalatainkból is előhoznak valamit. Ha sok ember közösen énekel, együtt is tudnak érezni, ráadásul közös értéket alkotnak. A népdal, az együtt éneklés lehet számunkra a közös nyelv. Tartozzunk bármilyen valláshoz vagy nemzethez, az együtt éneklés idejére megszűnnek a problémák, a közös érték alkotása örömmel és élménnyel tölti fel az éneklőket és a hallgatókat is.

Hogyan képzelitek el a 3-12 éves korosztályra vonatkozó módszertant?

A legtöbb kísérleti fejlesztés csupán egy-két tudományterületet érint, mi azonban megpróbálunk minél többet bevonni a módszertani fejlesztéseinkbe. A gyerekek esetében ez azt jelenti, hogy az alap a matematika és az ének-zene, erre épül rá a többi: a mozgás, a tánc, a vizuális képességek fejlesztése, a drámapedagógia, a kommunikáció. Előjöhet számtalan újszerű, játékos pedagógiai megoldás is, amely jelenleg csak a tervezés stádiumában van.

A Kodály Világa II. Konferencia résztvevőinek egy csoportja Kecskeméten

Hogy állt össze a csapat, akikkel közösen dolgozol az említett módszertanokon?

Olyan embereket kerestem fel, akik nyitottak voltak a kezdeményezésre, és megértették, mit szeretnék. ’69-ben indult egy kísérleti osztály Kecskeméten, egy matematika-ének tagozatos osztály a Kodály zenei nevelési rendszer és a Dienes-módszer alapján. A zene az érzelmi intelligencia miatt kulcsfontosságú, a matematikai képesség fejlesztése pedig a stratégiai, struktúrában való gondolkodáshoz szükséges, ami szintén nélkülözhetetlen a boldoguláshoz. Eddig két konferenciánk zajlott le sikeresen, amelyeknek köszönhetően világosan látszik, hogy kialakult a csapat, akikkel mindezt meg lehet valósítani.

Egy módszertani konferencia része a játék is…

Kik kerültek be a csapatba?

A fejlesztésben leginkább Lippai Edit, az ELTE PPK adjunktusa, Dr. Munkácsy Katalin, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematika Intézetének főiskolai docense, Lévay Péter, az MTE adjunktusa, Mizerák Katalin, a Magyar Táncművészeti Egyetem tanszékvezető főiskolai tanára, Ordasi Péter Liszt-díjas karnagy, főiskolai docens, és Krémer András, a Szegedi Tudományegyetem főiskolai tanára vesznek részt. Csatlakozott hozzánk Lévai Viola, Farkas Endre és Dr. Parádi József is.

Csikai Ildikó

Mindenkinek megvan a maga szakterülete, a zenei képzettség azonban összeköt bennünket, és úgy tudjuk szintetizálni a saját részeinket, hogy abból egy kerek egész, egységes rendszer lesz. Ha minden jól megy, a nyár végére az első verziók kipróbálásra kész állapotban lesznek. Természetesen arra is felkészültünk, hogy lassabban tudunk haladni, sok helyre pályázunk támogatásért.

Mi történik, ha összerakjátok? Hogyan tovább?

Eredetileg úgy terveztük, hogy kizárólag kecskeméti óvodákban próbáljuk ki a programot a 3-12 éves korosztálynál, de ezzel egy időben az ország elmaradott térségeiben is szándékunkban áll elindítani. Kodály idejében hagyománya volt a tanítók, óvodapedagógusok ének-zenei átképzésének. Ezt szeretnénk feleleveníteni, csak modernebb eszközökkel, és egy egyéves képzés keretében megtanítani módszertanunkra azokat az óvodapedagógusokat, akik nyitottak a változásra.

A cél, hogy a 3 éves gyerekekkel kezdjenek el ilyen módon foglalkozni, megfigyelni, hogy a gyermekekre milyen hatással van, illetve, hogy a pedagógusok hangulatában, a tanításhoz való hozzáállásukban, a stressz szintjükben milyen változást idéz elő egy új, játékos módszertan bevezetése. Ha beválik, akkor szeretnénk a módszert széles körben elterjeszteni, főleg a hátrányos helyzetű térségekben.

Fel tudod idézni, mi volt az első Kodály Zoltánhoz kapcsolódó emléked?

Az első könyv, amit elolvastam, A kis Mozart volt, a második Händel életéről szólt, a harmadik pedig Kodályról. Egy nagy képeskönyvre emlékszem, aminek az elején ott állt ő. Másik fontos emlékem, hogy korán elkezdtem népdalokat tanulni. Egyfajta hobbim lett, mert amikor apukám mellett ültem a kocsiban, mindig énekeltem neki. Ha kifogytam a népdalokból, mindig újat kellett tanulni. A népdalokról is mindig Kodály jutott és jut eszembe. Az ő világa mindig ott volt, állandóan körülvett engem.

 

Weninger Andrea

 

 

Hozzászólások