– Az életpályám katonai vonalon kezdődött – meséli Király Roland, a belvárosi piacon áruló, házias ízeiről ismert hagyományőrző pékmester. – Aztán egy, a szervezetemben kialakult lisztérzékenységnek köszönhetően lettem kereskedő. Dolgoztam Budapesten, éltem külföldön, végül visszatértem Kecskemétre. Később a lisztérzékenységemről kiderült, hogy a betegségem kizárólag a nem megfelelő minőségű lisztből készült élelmiszereknek a következménye. Ennek köszönhetően érdeklődésem az egészséges táplálkozás felé fordult, és fokozatosan életmódot változtattam.

– Gyakorlatilag felnőtt fejjel, nem olyan régen végeztem el a pékiskolákat; most, negyvenéves fejjel pedig éppen molnárnak tanulok, és további tanulmányokat is tervezek. Azt gondolom, ha bármikor meg akarok szólalni búza vagy kenyér témában, valamilyen szintű tudással kell, hogy rendelkezzem. Ez jelenti a kertészeti, élelmiszeripari, pék és molnár szakmákkal kapcsolatos tanulmányokat. Igyekszem alázattal és szorgalommal megtudni, mit jelent az, hogy kenyér. S mindeközben próbálom megfejteni azt is, mi a kenyér lelke.

– Maga a búza ismerete, szeretete családon belül kezdődött: aki inspirált, búzanemesítő volt, és Varga Frigyesnek hívták. Sajnos nemrégen meghalt. Nevéhez fűződik az általam is használt Királybúza. Erre a családi értékre alapoztam az országos vállalkozásunkat, ami egyébként egy csomagküldő szolgálat: a Magyar Családellátó, mely weboldalas forgalmazás. Az érdeklődésre való tekintettel gondoltunk egyet, és lovaskocsira épített kemencével több ponton megjelentünk a város területén frissen sütött termékeinkkel.

A célunk az, hogy közelebb kerüljünk a vásárlókhoz, az emberekhez. A forgalom és a belénk vetett bizalom mostanra elérte azt a szintet, amikor úgy gondoltuk, hogy egy üzletet már megengedhetünk magunknak. Ez pár hete már működik a piacon, kizárólag ellenőrzött, minőségi termékekkel. De meg szoktunk jelenni országosan is nagyobb rendezvényeken, ahol jó lokálpatriótaként minden esetben jelezzük tábláinkon, milyen tájegységből, térségből jöttünk. Annál is inkább, mivel alapanyagaink nagy részben a Kiskunság kincseit képezi.

– Kadafalván működik egy kis üzemünk, ami gyakorlatilag egy előkészítő; a kemencés sütés háttere. Mára már pici pékséggé nőtte ki magát több ember szorgos munkájának köszönhetően, benne szinte minden kézműves jellegű. Egyedül csak dagasztó gépeket használunk, a hatékonyság érdekében. A sütés elektromos, gáz és fatüzelésű kemencékkel történik. Kínálatunk nagyjából hatvan-hetven százaléka saját recept alapján készül. A maradék a környezetemben érzékelt finomságok kipróbált és bevált receptjei. Egyedül a liszt minőségén nem változtatok.

– A liszt minőségét a búza határozza meg. Sok esetben azért raknak adalékanyagokat a kenyérbe, mert a hozzáadott lisztben rossz minőségű a búza; kevés benne az illóolaj, műtrágyázva van, vagy túl sűrűre vetették. Mert minél olajosabb, karotinosabb és nagyobb az ásványi anyag tartalma a gabonának, annál jobb minőségű lisztet kapunk. A Királybúzából készült liszt nagyon jól viselkedik; ezért nincs szükségem hozzá lisztkezelő vagy térfogatnövelő szerekre. Pékáruink alaptésztája nagyon egyszerű összetevőkből: királybúzalisztből, vízből és sóból áll. Egy jó kenyér függ sikér és a fehérjetartalmától is. Ha megfelelő mennyiségben vannak jelen, az emberi szervezet később lesz éhes, a pékáru nem szárad meg olyan gyorsan, nem puffaszt, és nem penészedik meg.

– Mivel észrevehetően fontossá kezd válni az a kérdés, hogy mit eszünk, szeretném felhívni a figyelmet arra: ha nincs meg mögötte a megfelelő tájékozottság, vagy esetleg önjelölt „szakértők” tanácsára változtat az étrendjén, akkor az ember képes átesni a ló túloldalára. Így a tej és a liszt is lehet közellenség. Pedig csak arról van szó, hogy ma az alapanyagokat a mezőgazdaságok rendkívül sok műtrágyával, túlterhelt genetikával állítják elő, így azok valóban okozhatnak az arra érzékenyeknek allergiát. De a minőségi alapanyagoktól nem lehet bajunk. Például nálunk is megfordulnak lisztérzékeny emberek, akik továbbra is vevőkörünket színesítik, mert a termékeinktől nincsenek panaszaik. Oda kell figyelnünk arra, hogy értelmetlenül ne ragadjon el minket a „minden mentes” divathullám.

 

Puskás Tünde

 

 

Hozzászólások