Békesség nektek! Kortárs keresztény művészeti gyűjtemény Kecskeméten – Válogatás a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményéből – Vigadó Galéria (1051 Budapest, Vigadó tér 2.) – 2017. június 10. – július 23.

Megnyitó: 2017. június 9. (péntek) 17 óra
• Köszöntőt mond: professor emeritus Fekete György Kossuth-díjas, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és Mák Kornél, Kecskemét MJV alpolgármestere
• A kiállítást rendezte és megnyitja: ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, Móra Ferenc-díjas muzeológus, a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményének vezetője
• Közreműködik: Réman Zsófia fuvolaművész

Aknay János: Őrangyal, 2013, vászon, akril, 120×100 cm

A tárlaton részt vevő művészek (89 alkotó, 90 mű): Ábrahám Rafael; Aknay János; Ardai Ildikó; Bábás Erika; Balanyi Károly; Bardócz Lajos; Bátai Sándor; Bészabó András; Bohus Áron; Bori Dóra; Budaházi Tibor; Csete Ildikó; Dárday Nikolett; Dobos Éva; Dréher János; Drozsnyik István; Fülöp Zoltán; Gáll Ádám; Ganczaugh Miklós; Gérné Mezősi Aranka; Győrfi Ádám; H. Barakonyi Klára; Harsay Ilona; Hévizi Éva; Homoki Anikó; Hús Zoltán; Jászberényi Matild; Jung Krisztina; Károlyi András; Katona Katalin; Katona Szabó Erzsébet; Kecseti Gabriella; Kelemen Benő Benjámin; Kertészfi Ágnes; Kiss Márta; Kótai József; Kovács Keve; Kun Éva; Kustár Gábor; Láng Eszter; Láng-Miticzky Katalin; Lendvai Péter Gergely; Lőrincz Luca; Madarászné Kathy Margit; Makkai Márta; Máté János; Matzon Ákos; Mátyássy László; Móder Rezső; Morvay Ibolya; Nagy Lajos Imre; Oberfrank Luca; Olajos György; Olescher Tamás; Orient Enikő; Orosz István; Orosz Péter; Örkényi Antal; Pájer Emília; Papp György; Penkala Éva; Petri Katalin; Pistyúr Imre; Prutkay Péter; Rékasy Levente; Remsey Flóra; Ruczek Zsófi; Sándor József – Attila; Sejben Lajos; Blaise Simon Balázs; Soltész Melinda; Somodi Ildikó; Stefanovits Péter; Szántó István; Székács Zoltán; Szekeres Erzsébet; Széles Judit; Szemadám György; Szemereki Teréz; ifj. Szlávics László; Szűcs Zsuzsanna; Tápai Nóra; Tóth Csaba; Tóth Szvetlána; Turi Endre; Vén Zoltán; Wagner János; Wellisch Tehel Judit; Zelenák Katalin.

Bohus Áron: Corpus Christi MM III., 1999, sárgaréz plakett, átmérő: 8,5 cm

A kiállítás megtekinthető 2017. június 10-től július 23-ig, naponta 10 és 19 óra között.

Információ: ifj. Gyergyádesz László (Tel: 76/480-776; 30/287-2549; E-mail: gyergyadesz@gmail.com)

***

A Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé és a kecskeméti gyűjtemény

Keresztény, vallásos, szakrális, egyházi és liturgikus művészet. Mikor alapító kurátorként 2002-ben elindítottuk Kecskeméten a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálékat, tudatos döntés volt a részünkről, hogy az adott lehetőségek közül a legszélesebb kört érintő területet választottuk. Véleményünk szerint ugyanis a kiállítás-sorozathoz kapcsolódó, s az előbbiekben említett fogalmak bármelyikének a kiemelése esetén jelentősen leszűkítettük volna a lehetőségeinket a 21. századi és a mindenkori kortárs magyar művészeten belül. A keresztény tematikát – mint az európai művészet egyik legfőbb összetevőjét – sem hagytuk el, sőt, egyfajta útjelzőként kiemelt szerepet biztosítottunk neki, amit a sorozat nevében is jeleztünk.

Harsay Ilona: „Sors corporis” (1956-os emlékműterv részlete), 1989, fa, bőr, 80x30x30 cm

A Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé első nyolc alkalma során összesen 980 alkotást sikerült kiállítanunk a mindenkori zsűri után a kecskeméti Cifrapalotában, ami jól mutatja, hogy mennyire hiányzott egy ilyen sorozat a magyarországi kiállítási palettáról.

Sajnos, azt még messze nem állíthatjuk, hogy a kiállítás-sorozat által lefedett területen a legtöbb olyan probléma megoldódott volna, amelyek részben még mindig a II. világháborút követő időszak diktálta mesterséges ideológiai elfojtás következményeinek tekinthetőek.

Hasonlóképpen naivitás lenne a részünkről, ha nem látnánk azt a jelentős – részben erőltetett – összeütközést, mely a keresztény ikonográfia és rokon területei, illetve a 20-21. századi, aktuálisan kortárs művészet között zajlott / zajlik. A probléma már csak azért is különösen jelentős, mert bő másfél évezredig a keresztény ikonográfia az európai művészet lényegi alapjai közé tartozott.

Aki egy kicsit is tisztában van a vizuális művészetek, s mindenekelőtt annak tartalmi összefüggéseivel, az korunk művészetében sem felejtheti el ezt az örökséget. S ez nem filozófia, hit, vagy önkényesen megfogalmazott álláspont kérdése.

Egy igencsak hosszú távra tervezett sorozatról van szó, s még mindig csak az első lépéseknél tartunk. Ha majdani utódaink következetesen folytatják a megkezdett munkát, akkor szándékaink szerint az igazán szerencsések azok a jövőbeli művészettörténészek lehetnek, akik e biennálénak köszönhetően évszázados léptékű rá- és betekintést nyerhetnek a magyar képző- és iparművészet egészére, illetve azon belül is egy sajátos szegmensére. Ennek két fontos alapját kezdtük el lerakni. Az egyik a biennáléhoz kapcsolódó katalógus sorozat, mely minden egyes bemutatott alkotás színes reprodukcióját és alapadatait tartalmazza, illetve bizonyos időközönként az előszóhoz adattár is társul.

A másik alapelem pedig a bő másfél évtizede folyó módszeres gyűjtői tevékenység, melynek eredményeként a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményén belül létrehoztunk egy, a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető, speciális gyűjteményi egységet. A kollekció szerencsére folyamatosan gyarapodik, melynek köszönhetően 2017-ben már túl vagyunk a 400. beleltározott tételen. Gyarapítási keret hiányában a fő módszer a művészek rábeszélése a „spontán” ajándékozásra. A gyűjtemény összetétele, minősége tehát alapvetően az alkotók jóindulatától és az egyes biennálék témájától függ, éppen ezért igyekszünk kihasználni a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt műtárgyvásárlási pályázatokat is.

Kiss Márta: Az öt balga és az öt okos szűz, 2008, vászon, olaj, 90×260 cm

Az alkotóktól tudjuk, hogy adományozási kedvüket jelentősen fokozták azok a tárlatok, melyeken egy-egy válogatást mutattunk be, így élővé téve ezt a múzeumi tárgy együttest (pl. Eger, Zsinagóga Galéria; Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria; Kiskunfélegyháza, Szent István templom; Budapest, Pesterzsébeti Múzeum, Gaál Imre Galéria; Kecskemét, Cifrapalota; Zalegerszeg, Göcseji Múzeum). Az eddigi legnagyobb lélegzetű bemutató a Pécsi Galériában volt 2014-ben, ahol 94 művész 121 alkotását lehetett megtekinteni. A leglátogatottabb pedig a következő év tavaszán a budapesti Szent István Bazilika lovagtermében Útmutató – Kortárs Keresztény Művészeti Gyűjtemény Kecskeméten címmel megrendezett tárlat volt, melyet több mint 56 ezren tekintettek meg.

2016 végén pedig sor került az első olyan kiállításunkra is (Karácsonyi Tárlat XV. – Szakralitás a kortárs zománcművészetben), ahol egy műfajt kiemelve, illetve az adott területet képviselő művészeti egyesülettel (Tűzzománcművészek Magyar Társasága) együttműködve mutatkoztunk be. A Vizivárosi Galériában bemutatott kortárs magyar zománcművészeti alkotások majd fele (pl. Blaise Simon Balázs; Fabók Gyula; H. Barakonyi Klára; Papp György; Sor Júlia) így a gyűjteményünkből került a falakra. A kecskeméti gyűjtemény egy részének (89 alkotó 90 műve) ezúttal a Vigadó Galéria nyújt ideiglenes hajlékot, ráadásként az MMA támogatásának köszönhetően katalógus is társul a kiállításhoz.

Mátyássy László: „Evezzetek a mélyre”, 2006, bronz, margitbányai mészkő, viaszvesztéses bronz öntvény, faragott kő kisplasztika, 28x33x17 cm

Bár a keresztény ikonográfia rendkívüli gazdagságú, a gyűjtemény tematikai összetétele szempontjából természetesen mindig is meghatározóak lesznek az egyes biennálék felhívásai. A 2000. évi „próbatárlatot” követően, 2002-ben, az első alkalommal a keresztre feszítés jelenetét és a legfontosabb szimbólumot, a keresztet választottuk, majd 2005 tavaszán a Genezis őstörténeti részét, a Teremtés könyvének első 11 fejezetét. (Mindkét alkalommal hatalmas tömeg volt a megnyitókon, melyeken Erdélyi Zsuzsanna, majd Dávid Katalin tartottak ünnepi beszédet a keresztény művészetről.)

A harmadik biennálén, 2006-ban az oltár volt a téma, míg a negyediken Krisztus példázatait „adtuk fel”. 2009/2010-ben az Apokalipszis, a Jelenések könyve volt az ábrázolandó, megjelenítendő ikonográfiai program, 2013 tavaszán az angyalok, míg 2015-ben, a hetediken a gyermekek, a gyermekség. A legutóbbi alkalommal, 2016-ban is hatalmas érdeklődés kísérte a biennálét. Aktuális felhívásunkra (magyar és a magyarországi szentek) ezúttal 222 művész 222 alkotást adott be, amiből a zsűri összesen 122 alkotó egy-egy művét, sorozatát javasolta kiállítani és a katalógusban megjelentetni.

Orosz István: Dalí és a Szent család, 1988, papír, rézkarc, 373x510mm

Bár értek minket támadások emiatt, a műfaj-specifikus sorozatokkal szemben felvállaltuk azt, hogy az elmúlt évtizedek során egyre inkább egymás felé közeledő – ma már tiltottnak kevésbé tekintett határátlépéseket produkáló – képző- és iparművészet minden egyes ága egyszerre legyen jelen a kiállításainkon. A különféle anyagok, technikák, eljárások ugyanis jelentős többletet adhatnak a művészek kezébe, amikor az adott ikonográfiai program nyomán műalkotás születik. (Gondoljunk itt például a fényszimbolika kiaknázására az üveg-, vagy éppen a zománcművészeti alkotások esetében.) Műfajilag tehát igen változatos anyagról van szó (pl. textilművészet, festészet, ötvösség, zománcművészet, grafika, szobrászat), sőt a kollekció a művészeti irányzatokat tekintve is meglehetősen heterogén. S ami a legfontosabb, szerencsére ma már minden – a tanulmány elején említett – fogalomhoz találhatunk minőségi alkotást a gyűjteményen belül.

Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, Móra Ferenc-díjas muzeológus, a biennálé és a gyűjtemény alapító kurátora

 

 

 

Hozzászólások