Karinthy Frigyes magyar író, költő, műfordító halálának 80. évfordulóján emlékezünk a munkásságára. Született Karinthi Frigyes Ernő néven Budapesten 1887. június 25-én. Siófokon halt meg 1938. augusztus 29-én. Karinthy Ferenc író apja.

Karinthy Frigyes

Budapesti kispolgári család fia volt. Humán műveltsége ellenére az érettségi a természettudomány izgatta, ezért előbb fizika-matematika szakos bölcsész lett, majd orvostanhallgató. Egyiket sem fejezte be, de szerzett magának annyi ismeretet, hogy idővel írótársai között ő tudott legtöbbet a modern természettudományról, s a maga korában ama kevesekhez tartozott, akiknél nem vált ketté az irodalmi-művészeti-történelmi műveltség meg a matematikai, természettudományi műveltség.

1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét. 1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Bajor Andor szerint „hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság”.

Karinthy a Hadik Kávéházban

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára 1912-ben. Megmaradt zseninek ahelyett, hogy doktorátust szerzett volna. Enciklopédikus műveltségének természetesen ez felelt meg leginkább. Tudását az irodalom szolgálatába állította. Újságíró lett. 1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.

1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író. Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt. 1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.

Humorával a sportot is kificamította

1936. május 4-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét. 1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.

Egyes szóalkotásai (például halandzsa) és kifejezései (“magyarázom a bizonyítványomat”) a mai köznyelvet gazdagítják. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok ti-t, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kéremet. Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Fiatal korától kezdve vonzódott a tudományokhoz, a magyarok közül elsőként ült repülőre Wittmann Viktor pilóta mellett, majd annak szerencsétlenségből bekövetkezett halála után megírta életrajzát.

A század eleji vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának hírnevet. Főként újságokba, folyóiratokba (Nyugat, Magyar Írás, stb.) írt, több mint ötezer cikket alkotott életében, ezek között akad riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politika állásáról és temérdek humoreszk.

Humora vitte a kabaréhoz is. A kabarénak szüksége volt mulatságos jelenetekre, és Karinthy bámulatos könnyedséggel fogalmazott színpadi tréfákat. Képzelete kimeríthetetlen volt: szójátéktól groteszk helyzetekig, furcsa alakoktól meglepő fordulatokig birtokában volt a nevettetés minden eszközének.

Regényei nő és férfi kapcsolatát boncolgatják… Legnépszerűbb regénye az Utazás a koponyám körül, amelyet az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekről írt. A regényben részletesen leírja az agyműtét közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás.

Novelláiban is sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, férfi és nő közti egyenlőtlenséggel. Sikeres színpadi szerző volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész estés vígjátékot (Földnélküly János, A nagy ékszerész) és komoly hangvételű darabot is (Holnap reggel). Összegyűjtött színpadi művei három kötetet töltenek meg.

Bár magát sokszor költőnek vallotta, viszonylag kevés verset írt, ezeknek kisebb része lírai jellegű (pl. a Lecke, a Kudarc, az Ősz) – többségük szabadvers: hosszú, központozás nélküli gondolatkitörés (pl. a Számadás a tálentumról vagy a Karácsonyi elégia).
Érdekes módon a lírai költő újra csak a végső években jelentkezett, holott az volt kezdettől fogva. A Nem mondhatom el senkinek című kötet 1930-ban jelent meg, az Üzenet a palackban pedig halála évében (1938).

Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírja a Kerepesi temetőben – Borsos Miklós alkotása

Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez, köztük a legnépszerűbb a két Micimackó-meseregény: a Micimackó és folytatása, a Micimackó kuckója. Mivel Karinthy Frigyes sem angolul, sem németül nem beszélt tökéletesen, a fordítások nagy részét a nyelvzseninek ismert nővére, Karinthy Emília (Mici) készítette, vagy legalábbis ő készítette elő az író számára a nyersfordítást. Őrá utal a Micimackó név. A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 136.

Lelkes és erős amatőr sakkozó volt, a Kelenföld–Lágymányosi Sakk-kör, majd később a Hadik kávéházban működő „Szávay sakk-kör” elnöke volt. Emlékezetes „ellenelemzése” jelent meg 1934-ben, az akkor indult Budapesti Sakkújság első számában.

 

Művei alapján készült filmek:
• Mágia (1917), rendezte Korda Sándor
• Barátságos arcot kérek (1935), rendezte Kardos László
• Tanár úr, kérem (1956), rendezte Mamcserov Frigyes
• Utazás a koponyám körül (1970), rendezte Révész György
• Holnap reggel (1970), rendezte Horváth Jenő
• A Nagy Ékszerész (1978), rendezte Karinthy Márton
• 1 és a semmi (2004) (rövidfilm), rendezte Molnár Péter
• Utazás a koponyám körül (2005), készítette Chi Recordings
• Lux úr szabadalma (2006) (rövidfilm), rendezte Gerő Marcell
• T.U.K. – Tanár úr, kérem (2011), rendezte Mátyássy Áron

Hangos könyvek!( Pl.: Tanár úr, kérem…)

Műfordításai
• Charles Dickens: Két város regénye
• Stephen Leacock(wd): Rosszcsirkeff Mária és társai
• Stephen Leacock: Gertrúd, a nevelőnő
• Alan Alexander Milne: Micimackó (átdolgozás)
• Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója (átdolgozás)
• Alan Alexander Milne: Micsoda négy nap!
• Luigi Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt
• Jonathan Swift: Gulliver utazásai
• Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai (fordítóként, majd Koroknay István új fordításának közreműködőjeként feltüntetve)
• Metta V. Victor: Egy komisz kölök naplója
• Frank Wedekind-novellák
• Néhány verset fordított többek között Goethétől, Heinétől, Morgensterntől és Wedekindtől.

Híres mondások Tőle, amiket sokan ismerhetnek:

Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar – a férfi nőt – a nő férfit.
Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába..
Nem voltam jobb, se rosszabb senkinél,
Mégis a legtöbb: ember, aki él.

Kosztolányiné Karinthyról:
“Karinthy egyik erőssége az “e” betűvel való beszéd volt. Valósággal egy bűvész módjára, pillanatnyi gondolkodás nélkül, akár egy óra hosszat képes volt így beszélni, rendkívül fordulatosan. A “mozit” kapásból mondta így:

“Rengeteg fekete terem, melybe emberek sereglenek egybe, rendben elhelyezkednek, egy leplen jeleneteket pergetnek le, melyeket szemembe vennem kellemes, esetleg kellemetlen.[…]

De mégis legcsodálatosabban értett a “kicsoda, micsoda” játékhoz.[…] Például feladták neki a következőt: Micsodára kicsoda mit csinál a micsoda.- Abban a minutumban rávágta, hogy talpra magyar, hí a haza”

 

Előszó egy készülő verseskötethez című versének részletével tisztelgünk emléke előtt.

Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.

Próbáltam súgni, szájon és fülön,
Mindnyájatoknak, egyenként, külön.

A titkot, ami úgyis egyremegy
S amit nem tudhat más, csak egy meg egy.

 

 

Források ITT és ITT találhatók. 

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

 

Hozzászólások