Tízen’éve eljárok egy meditációs körbe, ahol a múlt héten idéztük fel azt a személyes karácsonyunkat, amelyben még minden “gömbölyű” volt…

fannyesalex1

…amikor még minden egész volt, amikor a boldogság ott lebegett a szobában, s amihez mérjük azóta is a minden évben oly’ gyorsan megérkező és egyre zajosabb és fényesebb szeretetünnepet.

Nos, egy ilyen karácsonnyal indul Ingmar Bergman Fanny és Alexander című filmje is, amit most karácsony előtt az M5-ön is leadnak. De aki nem bírja ki a késői kezdést, annak online is rendelkezésre áll ez a  több mint 3 órás film.

“Az idő: a század első évtizede. Hely: egy, a többitől semmiben sem különböző álmos, svéd kisváros. Fanny és Alexander 1907 karácsonya után elveszti édesapját, aki egy jómódú, szabadelvű és szabad életvitelű színészdinasztia tagja volt. Anyjuk a gyászév letelte után férjhez megy egy lutheránus püspökhöz. A nő érzelmei elfedik, mennyire rideg és embertelen a férfi világa. A gyönyörökkel teli életnek vége. Alexander élénk fantáziájában összekeveredik álom és valóság: megmérkőzik a püspökkel, de emlékétől nem szabadulhat.”Forrás: Port.hu

gyermekkorokKét éve a Gyermekkorok című francia filmdrámát ajánlottam karácsonyra, amely hat rövidfilmből áll. Hat világhíres filmrendező: Fritz Lang, Orson Welles, Jacques Tati, Jean Renoir, Alfred Hitchcock és Ingmar Bergman gyermekségének olyan fordulópontjairól szól, amelyek egész későbbi életüket befolyásolhatták, olyan eseményekről vagy élményekről, amelyek tudatosan vagy tudat alatt meghatározóvá válhattak az életükben. Ennek a filmnek a tükrében számomra például Bergman Fanny és Alexander című filmje egyértelműen önéletrajzi ihletésűnek tűnt, melyben a tragédiák és traumák megtörténte, átélése előtt még voltak boldog, nagy családi ünnepek, amelyekre lehet vágyakozni.

fannyesex3Kezdettől fogva úgy gondoltam, hogy (a Fanny és Alexanderban) az élet napos oldalát kell megjelenítenem, és ezt egy olyan helyzetben határoztam el, amikor alig bírtam elviselni az életet.” – írja Bergman

A derűs és a komor színek váltogatása, témák és motívumok nagyszabású felvonultatása egyetlen lenyűgöző, összegző filmtörténetben.

fannyesalax2A film tehát önéletrajzi inspiráció, melyben megjelennek a bűntudatra és a puritán, rideg szigorra épülő protestáns nevelés következtében elszenvedett sérülések gyökerei. De a művészet és a polgárság akkori viszonyának hű lenyomata is ez az alkotás.

Szinte meseszerű ez a családi fejlődéstörténet. A karácsonyi jelenetet – a mester elmondása szerint – a Hoffmann-mesék, a nagymama zsidó barátjának háza-boltja képeit és a gyermeki kiszolgáltatottságot drámaian lefestő jeleneteit pedig Dickens “gyerekgyötrő”-témájú regényei ihlették.

A főszereplő Alexanderben (Ingmarban) már ott a filmes szemlélet gyökere. Ahogy kinéz a jégvirágos ablakon, ahogy a játékszínpaddal játszik, ahogy az asztal alól figyeli a világot, s ahogy a petróleummal működő diavetítővel Fannynak titkos vetítést tart a karácsonyi éjszakában.

A Fanny és Alexander Ingmar Bergman 1982-ben bemutatott filmdrámája. A film 1984-ben elnyerte a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjat.

fannyesalax5

 

 

 

Antalffy Yvette

 

 

Hozzászólások