Április 26-án nyílt meg a Balassi Intézet – Isztambuli Magyar Intézet közreműködésével a Közlekedési Múzeum új kiállítása. Az Isztambuli Magyar Intézetben és a Koç Museumban egyidejűleg megnyílt tárlatok a több mint száz évvel ezelőtt zajlott Budapest–Isztambul autós túraútnak, az automobilizmus hajnala egy kiemelkedő futamának állítanak emléket.

Hendrich Balázs főkonzul és Zsigmond Gábor, a múzeum főigazgató-helyettese által megnyitott kiállítás később Szófiában és Bukarestben is látható lesz.

„A magyar és török történelmi kapcsolatok egy fontos modernkori fejezetét mutatja be a kiállítás, ahol eredeti dokumentumok, autómodellek és páratlan fotóanyag mutatkozik be Isztambulban. Az ötletet a Közlekedési Múzeum által digitalizált és közzétett autótörténeti fotóanyag adta, majd az Isztambuli Magyar Intézet és a Múzeum közös munkájában és kutatásával valósult meg a tárlat” – hangsúlyozta Hendrich Balázs főkonzul.

„A nemzetközi kulturális kapcsolatok építése és a külföldi múzeumokkal való hatékony együttműködés ékes példája ez a vándorkiállítás. A most két helyszínen bemutatkozó, majd további három országba utazó kiállítás nem csupán azt mutatja be, hogy az automobilizmus hőskorában milyen autókkal lehetett ekkora távolságot leküzdeni, hanem megismerteti a szereplőket, a mögöttük álló emberi teljesítőképességet és bátorságot is” – mondta Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese megnyitó beszédében az Isztambuli Magyar Intézetben.

1912 nyarán, a Királyi Magyar Automobil Club szervezésében közel húsz bátor magyar és külföldi automobilista egy hét alatt jutott el Budapestről Konstantinápolyba. Az 1910-es évekre olyan masszív, „valódi” automobilok jöttek létre a korai motoros hintókból, melyek elődeikkel ellentétben jól állták a kevéssé kímélő korabeli útviszonyokat. Így az is lehetővé vált, hogy létrejöjjön Magyarországon az első nagyobb szabású autós túraút. Erről az eseményről emlékezik meg a Közlekedési Múzeum nemzetközi vándorkiállításával.

A XX. század elején, az automobilizmus hajnalán, Magyarországon az autózás kevesek kiváltsága volt. A tulajdonosok között arisztokraták, gyártulajdonosok, elvétve egy-egy közület és néhány szakember sorakozott. Nagy divatja volt ekkor a hosszú távú túrautaknak, melyek során az új közlekedési eszköz műszaki képességeit lehetett demonstrálni. Közép-Európában az országokon átívelő megbízhatósági versenyek révén fejlődött a motorsport. Az első világháború előtt több nagyszabású túrára került sor, melyek közül az első – amely az egész balkáni régiót átszelve Konstantinápolyban ért véget – 1912. június 29. és július 6. között zajlott le. A túra az akkori útviszonyok között szó szerint hegyen-völgyön, árkon-bokron át vezetett.

Összesen huszonöt nevezés futott be, huszan indultak el és végül tizenkilencen teljesítették a közel 2000 kilométeres távot. Külföldről is többen jelezték érdeklődésüket, a túraút mezőnye rendkívül színes volt, részt vett rajta Gróf Zichy Béla Rezső, a KMAC alelnöke, Klösz Pál, vállalkozó, Alexis Kellner és Ernst Valentin német cégtulajdonosok. A túraúton egyben a legtöbb korabeli nagy autógyár képviseltette magát, a nevezési listán négy francia DeDion-Bouton, két Puch, illetve egy-egy Charron, Packard, Renault, Fiat, illetve Lloyd kocsi szerepelt.

A korai magyar automobilizmus társadalmi és nemzetközi környezetét is bemutató kiállítás a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban őrzött eredeti dokumentumokon, térképeken, fényképeken, visszaemlékezéseken és autómodelleken keresztül mutatja be az 1912-es Budapest-Konstantinápoly túrautat. Az út során résztvevők az érintett városokat és településeket bemutató kiadványt is kaptak, melynek eredeti példánya a kiállításban is látható, ahogyan például a záróesemény vacsorájának menüje is. A korabeli magyar sajtó élénk érdeklődéssel követte az eseményeket, de a tárlaton ezek mellett a török források is megjelennek.

Az Isztambuli Magyar Intézetben megnyitott kiállítás és ugyanezen a napon a Koç Museumban is megnyílt kísérlő tárlat később a túraút egyéb kiemelt helyszínein, Bukarestben és Szófiában is bemutatkozik az év során.

Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

Fotók: a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Archívuma, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti fényképtára, Ozan Coskun

 

Hozzászólások