Felelj szépen, ha kérdeznek! “Apukám sokszor mondja nekem, hogy vigyázz, mert kihozol a sodromból. De mindig későn szól, mert olyankor már kint van.” – Ki írta ezt? Jó kérdés. A világ sok más részén is tudnák rá a választ, hiszen Janikovszky Éva könyveit ma már 35 nyelven olvassák. Műveiből ma is készülnek fordítások, sőt újrafordítások is. Az élő nyelv gyorsan változik. A klasszikus műveknek a szelleme maradandó. Halálának 15. évfordulóján emlékezünk rá.

1926. április 23-án Szegeden született. 1952 októberében kötött házasságot, férje dr. Janikovszky Béla, (eredetileg orvos, majd vezető ÁVH-s kihallgató tiszt). A férje nevét csak 1960-ban vette fel, amikor Janikovszky Bélát rövid időre perbe fogták. Tőle 1955-ben született János nevű fia. Férje a II. világháború után az ÁVH orvosezredese volt, majd 1953-ban letartóztatták, szabadulása után az Országos Onkológiai Intézet orvosaként dolgozott. Fia, János a Móra Könyvkiadó Zrt. elnöke.

Első kötetét 1957-ben adták ki; ezt Kispál Évaként jegyezte. A könyvet 32 további követte, amelyek összesen 35 nyelven jelentek meg. Témájuk a felnőtt-gyermek kapcsolat sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Írt filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm, több gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták. 1960-ban a Szalmaláng című regényén szerepelt először a Janikovszky Éva név. Az évtized végére országszerte ismert lett.

Hangja, ábrázolásmódja, világa összetéveszthetetlen másokéval. Írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék. Még akkor is, ha nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek, illetve az idősebbeknek szerez kellemes perceket szavaival. Kimeríthetetlen témája a felnőtt-gyerek kapcsolat, a mindennapi élet – sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Nála a lemeznek (vagy ha úgy tetszik, az éremnek) mindig két oldala van, ezért a gyerek és a felnőtt problémáival egyaránt foglalkozik.

Szegedi szülőházán 2009-ben, budapesti, Bajza utcai lakóházán 2009. november 4-én avattak emléktáblát. 2003 ősze óta iskola viseli nevét Budapest VII. kerületében. Sírja a Farkasréti temetőben található. Síremlékén is szerepel egyetlen öreg Mercedes-típusú írógépe, amely egész életén át kitartott mellette.

Janikovszky Éva a legendás írógépével (Fotó: Nők Lapja)

Janikovszky Éva a magyar gyermekkönyvkiadás történetének egyik legjobb szakembere. Nagyon sok értéket fedezett fel, kiváló tehetségek pályáját segítette. Saját életművét is döntően befolyásolta ez a tudás. 1964-ben lett a Móra Kiadó főszerkesztője, 1965-ben jelent meg első világsikert hozó műve, a Ha én felnőtt volnék. A tudatos alkotómunka része volt, hogy megtalálta és megtartotta Réber Lászlót. Illettek egymáshoz: Janikovszky szófukar író volt, Réber “vonalfukar” grafikus. Mindketten kevés eszközzel tudtak sokat elmondani.

“Bárcsak, úgy tudnék írni, ahogy Laci rajzol” – mondta alkotótársáról az író sikerei csúcsán. Ám az is igaz, hogy a Réber életmű világsikerét a Janikovszky könyvek hozták meg. Együtt lettek halhatatlanok. Műveit harmincöt nyelvre fordították le, és mindenütt sikert arattak.

Forrás 

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

 

Hozzászólások