Kérlek, mesélj életed korai szakaszáról is!

Nagykanizsán születtem 1948-ban. Nagyon boldog, kiegyensúlyozott gyermekkorom volt. Családi házban éltünk, ami nekem a szabadság érzését jelentette. Fára másztam, egész nap az utcán játszottam, gondtalan és vidám voltam. Ez az érzés végigkísért egészen addig, míg házasságkötésünk után 7 évvel el nem veszítettem a férjemet. 33 évesen maradtam özvegy egy 3 és egy 6 éves fiúval. Úgy érzem, becsülettel felneveltem őket, bár nem volt könnyű. Férjem Erdélyből települt át, nagyon jó ember volt, akkoriban ő írt hozzám verseket. Soha nem felejtem el őt!

Kinek a tanácsára fordultál a pedagógus pálya felé? Bár bizonyára a gyermekek iránti szeretet is ott élt a lelkedben.

A pedagóguspálya mellett magam döntöttem, szüleim nem szóltak bele a pályaválasztásomba. Volt néhány remek pedagógus az életemben, főleg a magyartanáraim lettek a példaképeim. Akkor határoztam el, hogy tanítani fogok. Soha nem bántam meg a döntésemet. Kaposváron végeztem el a tanítói szakot, mindig is a kicsik vonzottak. Sok ragaszkodást, szeretetet, ölelgetést kaptam tőlük, ami nekem nagyon sokat jelentett. Nem voltak fegyelmezési problémáim, a szeretetteljes szigor és a következetesség segített ebben. A karácsonyi és anyák napi műsort mindig én tanítottam be az osztályomban, szem ritkán maradt szárazon, és én együtt könnyeztem a szülőkkel. Ma is találkozom néha volt tanítványaimmal, akik megköszönik, hogy jó alapokat kaptak tőlem. Ez nagyon jó érzés nekem.

Hány évig oktattad, nevelted a nebulókat?

38 évig tanítottam, ebből 26 évet egy helyen, a szülővárosomban, Nagykanizsán, a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában töltöttem el. Nagyon jó hírű, magas színvonalú az oktatás, nevelés, szerettem ott lenni. Nálunk az osztálylétszámok általában 30 felett vannak, soha nem volt hiány a jelentkezőkből. A gyerekanyag is jó, emiatt tanulmányi és sportversenyeken szép helyezéseket értünk el. Én versmondó versenyeken szerepeltem jól a tanítványaimmal.

Hogyan és mikor kezdtél el verseket írni?

Verset írni, amúgy komolyan, 2011. július 2-án kezdtem. Akkor volt egy költő jó barátom a Netlogon, az ő hatására kezdtem el verselni. Először azt mondta, ne tegyem, elég sok amúgy is a gyenge költő, aztán elkezdett buzdítani, dicsérni, és én szárnyakat kaptam ettől. Az igazi áttörés akkor volt, amikor bekerültem a Facebookon működő irodalmi csoportokba, mert ott sok más költő verséből is tanulhattam. Egy kiváló költő, Herczeg László építő kritikáit megfogadva elkezdtem megérteni, mekkora felelősség is az, amit leírunk, és jobban odafigyeltem a formai követelményekre, a témaválasztásra is. Nagyon sokat köszönhetek neki. Lassan kialakult egy egyéni arcom a versek terén, de még bőven van tanulnivalóm.

Kinek mutattad meg első írásodat?

Első írásaimat a fent említett netlogos költő barátnak mutattam meg, és az ott kialakult baráti társaságomnak. A mai napig is tevékenykedek ott, egy életre szóló barátságokat kötöttem. Szeretem érezni, hogy sokan szeretnek, értékelnek.

Hol jelentek és jelennek meg az írásaid?

Írásaim eddig nyomtatott formában az őszi Batsányi-Cserhát Gálán kézhez kapott Délibáb folyóiratban jelentek meg. Május 5-én kaptuk kézbe a 2. ilyen kiadványt, amelyben megjelentek a verseim. Az általuk kiadott Antológiában is helyet kapott néhány művem.

Jelent-e meg már önálló köteted?

Nem jelent még meg könyvem nyomtatásban, de ha lenne, közkinccsé tenném. Két elektronikus könyvet szerkesztett jó barátnőm, Dezső Ilona Anna. Az első a kezdeti műveimből válogatás, mely rövid bemutatkozást is tartalmaz, a második, a Hattyúnász a folytatása. Ezek elérhetők a következő linken: https://kortars.weboldala.net/zsoka.html. A legújabbak közül 90 „várakozik”…Egy másik barátnőm Blogspotot készített nekem, linkje: https://torozsokaversei.blogspot.hu/

Mióta vagy a Cserhát Művész Társaság tagja?

A Cserhát Művész Társaságnak 2012 augusztusa óta vagyok tagja. Nagy megtiszteltetés, hála illeti a csoportok vezetőit, Chev Bornemisza Attilát és Herczeg Lászlót, akik otthont adnak az alkotni vágyó, műveiket megmutatni kívánó versíróknak.

Ki invitált a Cserhát Művész Társaságba?

Hekkel Aranka netlogos barátnőm invitált először az ő csoportjába, majd meghívott Bornemisza Attila, Herczeg László és Földes Olga is. Rövid időn belül megszerettem az itt verselő embereket, és a LAART vezető helyettese lettem. Az utóbbi időben inkább csak a Batsányi-Cserhát és a LITERATURE&ARTS-ALKOTÓI-RAJONGÓI TÁRSASÁG csoportjaiban tevékenykedem, időhiány miatt.

Milyen gyakran írsz verseket, és honnan merítkezel?

Verset néha naponta többet is írok, máskor egy hétig semmit, ha nem jön az ihlet. Ezt az időt használom ki arra, hogy régebbi verseimet új ruhába öltöztessem. De írtam már verset éjjel 2 és 3 között is, mert jött egy gondolat, és azt azonnal le kell írni, különben elszáll. Témáim az élet, szeretet, szerelem, tehát az érzelmek, érzések.

Kinek a verseit szereted a kortársaid közül?

Kortársaim közül én rendhagyó módon költőtársaim közül említenék néhányat, akikre felnézek, csodálom a művészetüket, lelkületüket. Ők a következők: Ihász-Kovács Éva, Bornemisza Attila, Herczeg László, Dezső Ilona Anna, Trubicza Ágnes.

Mit jelent neked a versírás?

Nekem a versírás gyönyörűség, terápia, az ajándékozás és öröm eszköze, mindennél jobban szeretett tevékenység. Már nem tudnék meglenni nélküle.

Elismerték–e az irodalmi munkásságodat valamilyen kitüntetéssel, díjjal?

A Batsányi-Cserhát Irodalmi Társaság őszi gáláján kaptam a pályázatomra Art-díjat, eddigi munkásságomért Aranydiplomát. Ezúttal is nagyon köszönöm! Verseimet lánykori nevemen írom, Törő Zsóka,  internetes nevem férjem után Kacsa Zsóka. Szeretettel köszöntök mindenkit, aki elolvassa a rólam írtakat!

Kedves Zsóka, kívánok neked nagyon jó egészséget, töretlen alkotókedvet, és az a kedves mosoly soha ne múljon el arcodról, amellyel a gyermekeket simogattad sok-sok éven át.

VERSEIM:

Törő Zsóka: ÉDESANYA

A világnak legszebb szava
csak ez lehet: Édesanya.
Szívhez szóló a dallama,
Édesanya, Anya, Mama…

Szerelemből megfogantál,
teste édes része voltál,
szíved vele együtt dobbant,
lelke neked dúdolt sok dalt…

Téged óvott két kezével,
ha kellett, az életével.
Érted oroszlánként küzdött,
szeretetet feléd küldött.

Tanítgatott szépre, jóra,
szívjóságra, igaz szóra .
Boldogsága csak te voltál,
mosolygott, ha hozzá szóltál.

Te lettél neki a csoda,
lelke lelkednek otthona .
Köszönetet nem várt érte,
csak a szereteted kérte.

Lassan te is felnőtt lettél,
talán messzire kerültél.
Elengedte ő a kezed…
Most várja, hogy felkeresed .

Gondolj hát e napon rája,
töltse el szíved a hála,
öleld át, ha megteheted,
mutasd ki a szereteted…

De ha ő már messzire ment,
keresd fel a nyugvóhelyet,
tedd virágod a sírjára,
emlékezz a mosolyára…

TŰZTÁNC

Pattog a tűzben a rőzsenyaláb
Reppen a szoknya és dobban a láb
Izzik a hangulat, átmelegít
Dob pereg, ritmusa égbe repít
Arcodon érzed a vágy parazsát
Lelkeden őseid harci dalát
Tűz, te varázslatos, áldalak én
Tomboló, lüktető fény-tünemény
Mágikus táncomat néked adom
Lásd, milyen isteni, nagy hatalom
Fordulok, pördülök, hallva zenét
Átveszi testem a dob ütemét
Lankad a ritmus és lassul a tánc
Mágikus töltetű esti románc
Hamvad a láng, csitul bősz tüze már
Ránk tör a béke, az éj dala vár…

ÚGY SZERETNÉK

Úgy szeretnék szellő lenni
fuvallattal simítsalak
úgy szeretnék eső lenni
cseppjeimmel mosdassalak
úgy szeretnék napfény lenni
melegemmel szárítsalak
úgy szeretnék virág lenni
illatommal bódítsalak
úgy szeretnék gitár lenni
dalaimmal ringassalak
úgy szeretnék csillag lenni
sugarammal altassalak
úgy szeretnék veled lenni
soha el ne hagyhassalak…

FÁJÓ ÖLELÉS

Öleltél-e fájó
könnyek között, sírva
mint mikor egy rózsát
dobnak be a sírba
tudod, értelmetlen
mégis meg kell tenni

késsel a szívedben
így lehet szeretni …

FÉRJEM HALÁLÁNAK 31. ÉVFORDULÓJÁRA

ELMENTÉL

Akkor régen…januárban
rettegve egy hírre vártam
rideg orvosi szobában
titkon reszketett a lábam
elhangzott a zord igazság
hallgattam halálra válva
nem…ez nem lehet valóság
…már csak hetek vannak hátra…
egy rossz álom…azt gondoltam
ez csak mással történhet meg
rémült szívvel tiltakoztam
nem lehet…te nem halhatsz meg…

Drága tested kín gyötörte
könnyem árja jéggé dermedt
önuralmam összetörte
égő szemed reám meredt
tehetetlen harag rázott
rombolni lett volna kedvem
elátkoztam a világot
mindhiába…elvesztettem.

Pár nap múlva üres ágy várt
már csak hűlt helyét találtam
ő elhagyott…már messze járt…

Emlékét szívembe zártam…

Nagy L. Éva

2013. május 22.

Hozzászólások