„Nem az a művészet, hogy sokat adjunk el, hanem hogy drágán.” (Émile Zola: Hölgyek öröme)

Itt a nyár a maga színes, változatos kavalkádjával, hiszen a szivárvány minden színét magunkon viselhetjük, ha ízlésesen, finoman alkalmazzuk a színeket akár a mindennapi öltözködésünk során is. Sajnos, ma az embereknek nagyobb gondja is van, mint az, hogy milyen ruhát vegyenek fel, az éppen divatos trendet kövessék, azonban mégis a legegyszerűbb öltözék is lehet elegáns, ha azt tudjuk viselni, alkatunk előnyeit kiemeli, jól érezzük magunkat benne.

 

holgyek orome4

Coco Chanel

A divatiparban a jelentős áttörést mindig a megújulás hozta el. Gabrielle Bonheur „Coco” Chanel (Saumur, 1883. augusztus 19. – Párizs, 1971. január 10.) francia divattervező a Chanel divatház alapítója a 20. század első fele divatjának egyik legmeghatározóbb személye. Tartós divattá tette a rövid szoknyát, a „kis fekete ruhát”, a világ leünnepeltebb parfümjét a Chanel N°5 – öt. Deauville-ben kezdte gyártani a bő szabású, kényelmes alkalmi ruháit, amelyek híressé tették. Az amerikai hölgyek különösen élvezték a ruháit, mivel ők a praktikus öltözködést részesítették előnyben.

Életrajza ITT olvasható.

Dior, Givenchy és Lanvin is lecserélték a különc és extravagáns stílusú ruháikat egyszerűbb alkalmi változatra, hogy visszanyerjék elvesztett vásárlóikat. Chanel ruháit azért tartották merésznek, mert a fűzőt félredobta, férfinadrágot viselt, hagyta, hogy a nap lebarnítsa a bőrét. Vásárlói imádták a ruháinak egyszerűségét és eleganciáját, ami éles ellentétben állt a kor komplikált és kényelmetlen öltözködésével. Jellegzetes dzsörzé kosztümjei – kardigánszerű felsőrészükkel – divathóborttá váltak Párizsban.

 

244096a

 

Hazánkban is találhatók olyan divatszakemberek, akiknek a munkái jelentősek, szépek, csak sajnos a „kisembernek” megfizethetetlenek, és nem is minden esetben készül olyan méretben, ami az alkatunkra való.

Náray Tamás (1958. november 30. Gödöllő) jelenkorunk egyik kiváló alkotója. Sokféle dolgot olvashatunk róla. Azt már mindenki maga dönti el, mit gondol a témák felől, az azonban biztos, munkái szemet gyönyörködtetőek és a világ több táján felfedezhetőek, itt pedig már kell tudni valamit. Budapesten és Berlinben is van műterme. A kelmék színes forgataga, szelíd céltudatosság, stílusérzék, a klasszikus elegancia harmóniája ragad el minket, amely legbelső lényéből fakadhat csupán.

Egy riportban így vall önmagáról:

Nem lehet mondani, hogy lila ködben úszó művészlélek lennék, szerintem viszonylag egyszerű a természetem. Őszinte vagyok és gyűlölöm a sunyiságot, nem vagyok sem modoros sem komplikált. Oscar Wilde nyomán egy mondattal jellemezném önmagam.

„A világon a legegyszerűbb ízlésem van, a tökéletessel mindig elégedett vagyok.”

 

holgyek orome6

Náray Tamás

Többgenerációs értelmiségi családban született. Bár a divat iránt érdeklődött, mégsem indulhatott el ebbe az irányba. A családon belüli felháborodás – amit a művészi pálya idézett elő –jobb belátásra bírta és külkereskedelmi iskolában tanult tovább. Álmát azonban mégsem adta fel. A diploma után – szerencséjére – egy külker vállalatnál a művészeti osztályon kapott munkát. 1986-tól 1989-ig Párizsban sajátítja el a divatszakma rejtelmeit, majd a rendszerváltáskor hazatér.

 

holgyek orome5

 

Az ifjú Tamás épp abban az időben próbált itthon debütálni, amikor az ország a feje tetején állt. Nem igazán értették, mit szeretne, így kezdetben nem talált támogatókra. A divat iránti elhivatottsága és szeretete azonban erőt és kitartást adott neki. Míg itthon csak a küzdelmek folytak, külföldről már megrendeléseket kapott, aminek köszönhetően megnyithatta első üzletét. Náray Tamás ma az egyik legelismertebb magyar tervező, akinek ruháit sztárok, televíziós műsorok hagyják örökségül. Munkássága nem csak a kifutókon ért el sikereket, hiszen kitüntették a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével.

 

holgyek orome3

 

Hölgyek öröme /The Paradise/

Émile Zola (Párizs, 1840. április 2. – Párizs, 1902. szeptember 29.) francia regényíró és művészeti kritikus. A világirodalom jelentős alkotója, a naturalista irányzat megteremtője volt. Hölgyek öröme /The Paradise/ regényéből is készült film, ami a világ első „plázáját” mutatja be egy szerelmi történeten keresztül.

A Hölgyek öröme nem más, mint a világ első “plázája”. Háromemeletes (plusz tetőtér) hatalmas területen elfekvő üvegből készült bevásárlóközpont. A vezetője pedig nem más, mint Octave Mouret. A regény a pénz szükségtelen szórásáról és a szerelemről szól. Egy napon egy fiatal lány és két öccse érkezik Párizsba. Szüleik meghaltak, azért jöttek a nagyvárosba, hogy rokonuknál szállást és munkát találjanak. Denise állást kap a Hölgyek örömében, valamint szállást az áruház tetőterében kialakított cselédszobák egyikében. Octave Mouret, aki megözvegyült (természetesen most róla suttogják, hogy a saját kezével tette el láb alól az asszonyt, ahogy a feleségéről suttogták a Tisztes úriházban), felfigyel a lányra és szerelemre gyúl iránta.

 

holgyek orome2

 

Mindeközben az áruház folyamatosan bővül. Bútorosztályt, kesztyűosztályt, női csecsebecsék és illatszerek osztályát alakítják ki a hatalmas épületben. A párizsi nők többsége ide jár vásárolni. Közben az áruház környékén lévő kis üzletek kénytelenek áron alul eladni portékájukat, hiszen a Hölgyek öröme veszélyezteti a megmaradásukat. Octave a kor első igazi reklámszakembere, kedvenc reklámfogása a káosz. Olyan eszközöket alkalmaz, amely abban a korban felháborodást kelt. A kirakatban például széthányja a selyemszöveteket, vörös anyagra a narancssárgát, össze-vissza, gyűrve, csavarva, minden elképzelhetetlen módon mutatja az utcának áruját. A bolt nagyon jól megy, csak Denise az, aki nem tudja mire vélni főnöke közeledését. Denise meg van róla győződve, hogy Mouret nem szereti őt, mivel gazdag, nagyhatalmú, bizonyára azért kéri meg különféle dolgokra, mert ki akar babrálni vele.

Természetesen annak sincs tudatában, hogy ő maga mennyire beleszeretett ebbe a még mindig nagyon jóképű fiatalemberbe. Az áruház tönkreteszi a környék összes kiskereskedőjét, abszolút monopolista helyzetben van. A kiskereskedők nem bírnak versenyre kelni ezzel a “monstrummal”, ezért szépen-lassan feladják a harcot. Ki tovább bírja, ki hamarabb beleun. Octave-ot először megnyugtatja a bolt jó működése, habár egy idő után nem bír szabadulni Denise iránt érzett plátói szerelmétől, és elhanyagolja a munkáját. Munkatársai ezt észreveszik, és szóvá teszik neki. Octave nem buta ember, tisztában van vele, hogy vagy megoldja ezt a szerelmi problémát, vagy felmondhatja az egész boltot. Természetesen az előbbi mellett dönt. Nehéz dolga van Denise-zel, hiszen a lány még mindig nem akarja elhinni, hogy a főnöke szándékai tiszták. Annyi mindent lehet hallani abban a cselédszobában!

Először Mouret csak apróbb figyelmességekkel tiszteli meg a lányt, a munkája alapján megpróbálja kineveztetni maga mellé, hogy a közelében tarthassa. Denise-t megrémítik ezek a dolgok, és a menekülés mellett dönt. Úgy határoz, elhagyja Párizst és Mouret-t, hiszen még mindig nem fogta fel, hogy valójában mennyire szereti ezt az embert. Mouret természetesen azért sikerrel jár, és egy igazi, Zolától kicsit furcsa happy-enddel záródik a regény.

A film ITT megtekinthető.

A hétköznapokban nemigen jut időnk arra, hogy a számunkra ezt az oly távoli világot nyomon kövessük. De ha figyelünk az alkatunkra, a színek harmóniájára, akkor mi is szépek, elegánsak lehetünk. Ködös napokon, a megszürkült világban már egy színes sál is jókedvre deríthet.

 

Lakatos Ilona

 

 

Hozzászólások