Teleki Blanka olyan erdélyi arisztokrata családból származott, amely több híres személyiséget adott a magyar történelemnek. A grófnőt a magyar leánynevelés és oktatás úttörőjének tekinthetjük annak ellenére, hogy kitűzött céljaiból csak nagyon keveset tudott megvalósítani.

teleki_blanka1

1806. július 5-én született a család Szatmárnémetihez közeli kastélyában, Teleki Imre gróf és Brunszvik Karolina gyermekeként. Anyja, Brunszvik Teréz húga volt, aki az első magyar óvodákat alapította. Blanka gyermekkora nem tekinthető boldognak. Apja szigorú, nagyon zárkózott ember volt, aki kastélya kapubejáratára ezt a jelmondatot íratta: Qui bene latuit bene vixit (Aki jól elrejtőzködött, az jól élt). Nem fogadott vendégeket, így – bár szerette három gyermekét – (Blanka, Emma, Miksa), azok társasági élet nélkül nőttek föl. A nevelőnők is gyorsan változtak, mert tevékenységükkel az apa elégedetlen volt. Blanka zenét és nyelveket tanult, ezek mellett kedvenc elfoglaltsága a festészet, szobrászat és a lovaglás volt.

Életében 1826-ban következett be fordulat. Apja belátta, hogy nem tudja számára biztosítani a megfelelő nevelést, ezért Brunszvik Terézhez, nagynénjéhez küldte Martonvásárra. A nagynéni révén Blanka kapcsolatba került a kor olyan kiváló személyiségeivel, mint Döbrentey Gábor, Vörösmarty Mihály vagy Bajza József. Képezte magát a szobrászat és festészet terén is, a kor kiemelkedő szobrászának, Ferenczy Istvánnak a tanítványa lett, aki nagyon nagy tehetségnek tartotta. Rajzot, festészetet Thugut Henriktől és Barabás Miklóstól tanult.

brunszvik_terez

Hamarosan kapcsolatba került a neveléssel is. Nagynénje megalapította az első óvodát, az Angyalkertet. Nagynénje programjaiban (nőegyletek, óvodalátogatások) Blanka is aktívan részt vett. 1836-ban elkísérte Brunszvik Terézt Németországba, és út közben Pozsonyban Széchenyi Istvánnal is találkozott.
Ezután Blanka számára csalódást jelentő évek következtek. Visszatért Erdélybe, de az ottani kulturális életet sivárnak találta. Megpróbálkozott oktatással, de csak néhány tanítványa volt Kolozsvárott.

1840-ben még magányosabb lett, mert húga, Emma, aki a legjobb barátja és bizalmasa volt, férjhez ment egy francia íróhoz, August de Gerandohoz. Bár a két testvér kapcsolata nem szakadt meg, Blanka depresszióba esett. Ebből a helyzetből korábbi jó ismerősének, Fáy Andrásnak írása zökkentette ki. (Nőnevelés és nőnevelő intézetek hazánkban) Ebben a szerző a nőnevelést pusztán háziasszony-képzésnek tartotta. Ez a vélemény felháborította a női egyenjogúságért küzdő Teleki Blankát és Brunszvik Terézt. Blanka elhatározta, hogy egy leánynevelő intézetet alapít, és 1843-ban, édesanyja halála után Pestre költözött.

leovey_klara

Kapcsolatba lépett Karacs Terézzel, és kidolgozták a megalakítandó intézet nevelési tervét. 1846-ban nyilatkozatot közöltek a Honderű című lapban, hogy tanintézetet indítanak 8-12 éves előkelő származású lányok számára. Az intézet célját a szellemi, erkölcsi és esztétikai nevelésben jelölték meg, ugyanakkor hangsúlyozták a nemzeti érzelem fontosságát is. Megszervezték a tanári kart. Karacs Teréz mellett Teleki Blanka barátnője, Leővey Klára, a nőnevelés másik jelentős képviselője is részt vett a munkában, a magyar tanítása mellett a felügyeletet vállalta. A nevelőmunka irányítása Teleki Blanka feladata volt.

Az intézmény leghíresebb tanára Vasvári Pál volt, a márciusi ifjak egyik kiemelkedő képességű vezetője. Történelmet tanított, tanítványai nagyon szerették, és óráin Blanka is részt vett. Valószínűleg a 21 éves fiatalember volt az ekkor már középkorú asszony első és egyetlen szerelme. Ezt azonban mindvégig titkolta.

vasvari_pal

Vasvári Pál

Az intézet nehezen indult be. Anyagi fedezetét Blanka anyai örökségéből biztosította. Az első évben Deák Ferenc keresztlánya volt az egyetlen növendék. A következő évben már 14 lány tanult az iskolájukban. Ez volt Magyarországon az első középfokú iskola lányok számára. A történelem megakadályozta az intézet igazi kibontakozását. Kitört a márciusi forradalom, amelynek egyik vezetője a radikális nézeteket valló, köztársaságpárti Vasvári Pál volt. Teleki Blanka is részt vett a március 15-i eseményekben, és megjelent az esti Bánk bán előadáson is. Valószínűleg ő is köztársaságpárti lett.

1848 áprilisában Teleki Blanka és növendékei kiáltványt adtak ki a nők egyenjogúsítása érdekében. Az események hamarosan véget vetettek a nevelőintézet működésének. 1848 decemberében Windischgrätz osztrák hadserege elől a magyar kormány Debrecenbe költözött. Teleki Blanka kénytelen volt bezárni az intézetet, és maga is Debrecenbe menekült. A szabadságharc alatt pénzzel és élelemmel segítette a sebesült honvédeket.
1849. április 27-én találkozott utoljára Vasvári Pállal, aki szabadcsapatot alakított. Zászlóanyának Teleki Blankát kérte fel, aki örömmel vállalta ezt a feladatot. Vasvári a szabadcsapat élén Erdélyben harcolt a román felkelők ellen, és Abrudbánya mellett elesett. Embereivel együtt tömegsírba került, melynek helyszíne ugyanúgy nem ismert, mint Petőfi sírhelye. Világos után Blanka a család pálfalvi kastélyába vonult vissza.

 

teleki_blanka_józsa judit

Józsa Judit kerámiaszobrász alkotása
Fotó: Gedai Csaba fotóművész

Húga, Emma álruhában Drezdába szökött, hogy csatlakozzon férjéhez, aki azonban hamarosan meghalt. Blanka kastélyában bujdosó honvédeket rejtegetett, és gyűjtötte a szabadságharc ereklyéit. Húgával vegytintával írott levelek által tartotta a kapcsolatot, nem tudta, hogy a külföldi leveleket a hatóságok felbontották és elolvasták. 1851-ben kastélyában házkutatást tartottak, Kossuth bankókat találtak, és Blankát barátnőjével, Leővey Klárával együtt letartóztatták. Két évig őrizték a pesti Újépületben, majd megszületett az ítélet. Felforgató tevékenység vádjával 10 évi várfogságra ítélték. Barátnője büntetése öt év börtön volt.

Több börtönben is raboskodott, de fogságának nagy részét Kufsteinben töltötte borzalmas körülmények között. Ismerősei sürgetésére sem volt hajlandó kegyelmi kérvényt benyújtani. Végül 1857-ben amnesztiával szabadult, de Magyarországra már nem tért vissza. Húgához költözött Párizsba, ahol 56 éves korában, 1862. október 23-án meghalt. Sírjánál Irányi Dániel, a márciusi forradalom egyik vezetője mondott gyászbeszédet.

teleki_blanka2

Teleki Blanka történelmünk egyik olyan alakja, akinek pályáját a kor, amelyben élt, derékba törte. Nagy és nemes célokat tűzött maga elé, amelyeket rajta kívülálló okokból nem tudott megvalósítani. Ennek ellenére a magyar pedagógia egyik nagy alakját tiszteljük benne, aki elsőként akarta a nőnevelést elindítani Magyarországon. A hazaszeretet és az áldozatkész emberi magatartás példaképének tekinthetjük.

Weninger Endre

Hozzászólások