Hugonnay Vilma a pest megyei Nagytétényben született grófi családban 1847-ben. A Pröbstl-féle pesti leánynevelő intézetben tanult. Igen érdeklődött a természettudományok iránt, ám akkoriban további tanulmányok elvégzésére nőknek nem nyílott lehetőség.

hugonnay1

Itt ismerte meg Máriássy Fruzsinát, akinek nagyszüleinél 13 éves korában találkozott barátnője nagybátyjával. Szilassy György földbirtokos halálosan beleszeretett a nála 20 évvel fiatalabb lányba.  18 éves korában Vilma férjhez ment Szilassy Györgyhöz, akinek viszont nem volt tudományos érdeklődése, sokkal inkább érdekelte a kártya és a dorbézolás. Később el is kártyázta a vagyonát.  Vilma nagyon szeretett volna tovább tanulni. Két évig küzdött a férjével a tanulás lehetőségéért. Mivel megromlott a házasságuk, végül férje nem gördített akadályt tanulmányainak folytatása elé. Hatéves kisfiát szüleire bízva Vilma megtette az első lépést, hogy álmait megvalósítsa.

hugonnay4

A nagytétényi kastély

Tudományos érdeklődése egészen Zürich-ig hajtotta, ahol beiratkozott az orvosi egyetemre. Már korábban a tudomására jutott, hogy a svájci egyetemek megnyitották kapuikat a nők előtt.  Az első évfolyamot jeles eredménnyel végezte el. Tanárai is felfigyeltek hihetetlen munkabírására és tehetségére. Állást kapott az egyetem fiziológiai intézetében, ahol kiválóan helyt állt. A harmadik évtől a klinikai munkába is bevonták. 1879. február 3-án Hugonnai Vilmát Zürich-ben orvosdoktorrá avatták. Eleinte igen nehéz körülmények között tengette életét, mivel férje elengedte ugyan, de anyagilag nem támogatta.

Egy ideig az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott. De ő nem svájci karrierre vágyott. Hazatért Magyarországra, hogy itthon gyakorolja orvosi hivatását. Ez viszont nagy akadályba ütközött: hiába kérte orvosi diplomájának elismerését, az akkori magyar törvények ezt nem tették lehetővé. Hogy mégis dolgozhasson, szülésznői diplomát szerzett, és ezen a területen segített a rászorulókon. Betegek sokaságát kezelte titokban. Ez az ő számára  megélhetési lehetőség is volt, mivel addigra már elvált a férjétől, meg kellett élnie valahogyan.  A Hugonnayak nagytétényi kastélya és férje pándi birtoka már idegen kezekbe került, családját neki kellett fenntartania.

hugonnay5

1887-ben fordulat történt az életében, férjhez ment Wartha Vincéhez, aki vegyész és műegyetemi tanár volt. Kislányuk született, Vilmának keresztelték. A férj kérésére inkább tudományos, elméleti tevékenységgel próbálta szolgálni embertársait: „A nők munkaköre” című írása után segített németből magyarul megjelentetni „A nő mint háziorvos” című könyvet. Számtalan más írása is jelent meg.
Természetesen nem adta fel diplomájának elismertetését sem, és ez 1897-ben meg is történt, Budapesten is orvosdoktorrá avatták. Ettől kezdve hivatalosan is a nők és a szegény betegek orvosa lett.

Hugonnai Vilma

Mit köszönhetünk még neki? Lelkes kezdeményezője lett a nők szellemi képzésének, a leánygimnáziumok szervezésének. Tanított betegápolást, gyermekgondozást, gyermekvédelmet, a ragályos betegségek ismérveit. 1914-ben még katonaorvosi tanfolyamot is végzett – ekkor már 67 éves volt -, hogy az I. világháború sebesültjeinek segíthessen. Betegmegfigyelő állomásokat szervezett, és munkájának hála sok száz vöröskeresztes nővér és számos orvosnő társult a kezdeményezéséhez, akik azóta szereztek orvosi diplomát magyar egyetemen, mióta Hugonnay doktornő ezt kiharcolta.

hugonnay3

Az első magyar orvosnő 1922. március 25-én halt meg Budapesten. Hamvai a Kerepesi úti temetőben nyugszanak. Nevét iskolák és szobrok őrzik. Életéről Kertész Erzsébet írt olvasmányos regényt Vilma doktorasszony címmel. Annak idején a csíkos könyvek sorozatban jelent meg, különösen teenager leányainknak ajánlom jó szívvel elolvasásra. 116 éve annak, hogy 1897. május 14-én végre doktorrá avatták az első magyar orvosnőt. Ha egy fiatal lány orvos szeretne lenni, ne is gondolkodjon azon, hogy ki legyen a példaképe! A válasz egyszerű: Dr. Hugonnay Vilma grófnő.

 

Weninger Endréné Erzsébet

Hozzászólások