A XIX. század első fele tekinthető a magyar vándorszínészet hőskorának. Ennek az időszaknak volt egyik kiemelkedő alakja Déryné Széppataki Róza.

deryne03

1793-ban született Jászberényben, eredeti neve Schenbach Rozália volt. Édesanyja (Riedl Nina) második házasságából született, hat mostohatestvére mellett egy húga volt, Johanna. Gyógyszerész édesapja Róza ötéves korában meghalt. Róza már gyermekkorában szívesen játszott színházasdit, majd 16 éves korában anyja Pestre küldte tanulni. A család barátjánál, Rothkrepf Józsefnél lakott, aki a belvárosi templom karnagya volt.

Pesten került először kapcsolatba a színészettel. Megismerkedett az egyik vezető színész és rendező, Láng Ádám fiával, és gyakran látogatta a magyar színtársulat előadásait. Már ekkor eldöntötte, hogy színésznő akar lenni, de ezt anyja ellenezte. Kezdetben a színtársulat vezetője sem vette komolyan az akkor még jelentéktelen külsejű lányt. Végül az anya kénytelen volt elfogadni a lánya döntését, aki 1810-ben szerződést kötött a Nemzeti Játszó Társulattal.

deryne2

Déryné és Katona József

Pályafutása kudarcokkal kezdődött. Először egy udvari dámát alakított a Hamletben, majd ezután is csak mellékszerepeket kapott. Nem így képzelte el a színészetet. Ebben a helyzetben az egyik vezető színésznő, Murányiné sietett segítségére, tanította énekelni és a szerepeket megtanulni. Bense József (Laborfalvy Róza apja) javaslatára nevét Széppataki Rózára magyarosította, és megkapta első komoly szerepét is egy vígjátékban. Ebben az időszakban Pesten a magyar színészet nagyon nehéz helyzetben volt. A város jómódú lakosságának nagy része német származású volt, a magyar lakosság pedig előítélettel viseltetett a „komédiások” iránt. Róza keményen dolgozott, nyelveket tanult, és a német mellett hamarosan jól énekelt operaszövegeket olaszul és franciául is.

1812-ben ünnepélyesen megnyílt a Pesti Német Színház. A megnyitóra a magyar társulat színészeit is meghívták, közülük egyedül Róza nem ment el. Ekkor ismerte meg Katona Józsefet is, aki Békési József néven csatlakozott a társulathoz. A fiatalember beleszeretett Rózába, de a színésznő nem vett tudomást róla. Ugyancsak a társulatnál dolgozott Déry István is, aki hevesen udvarolt Rózának. A lány nem volt szerelmes Dérybe, de kollégái unszolására beleegyezett a házasságba. Az esküvő 1813-ban megtörtént, és a kortársak szerint a szertartás alatt Róza komolytalanul viselkedett, ami arra utalt, hogy a vonzalom nem volt mély.

deryne8

Pesti Német Színház

A magyar társulat a Rondellát (régi bástyaépület) kapta meg színházként, és Róza egyre nagyobb sikereket ért el. 1815-ben azonban a hatóság elrendelte a Rondella lebontását, ami után a színtársulat feloszlott. Ezután kezdődött meg Róza életében a vándorlás időszaka. Magánéletében is sok probléma volt. Déryről hamar kiderült, hogy durva és féltékeny természetű, és állítólag többször is bántalmazta a színésznőt. A házaspár nem vált el, de külön éltek.

A társulat új központja Miskolc lett, ahol Déryné óriási sikereket aratott, de Egerben is sokszor fellépett. A társulatot tulajdonképpen Róza személye tartotta össze. Déry újból megjelent a társulatnál, de hamarosan otthagyta, gazdatisztként dolgozott, és 18 évig nem is találkozott a feleségével. 1819-ben Déryné csatlakozott Kilényi Dávid vándortársulatához. A miskolciak számára óriási csalódás volt kedvenc színésznőjük távozása. Déryné nagy sikerrel lépett fel Pozsonyban, Kotzabue Benyovszki című színművében, és a kritikusok dicsérték sokoldalúságát és természetes játékát. Ezt követően sikeres turné következett a Dunántúlon, melynek fő állomásai Szombathely, Komárom és Székesfehérvár voltak. Róza életre szóló barátságot kötött Kántornéval, a kor nagy tragikájával. Megismerte élete nagy szerelmét, Prepelitzay Samut, de mivel ritkán tudtak találkozni, ez az érzelem fokozatosan kihűlt.

deryne7

Déryné szobra Budapesten

Róza a ’20-as években jutott el pályája csúcsára. Felkérték vendégjátékra a Pesti Német Színházba, ahol nagy sikert aratott Rossini Tankréd című operájában. Ezt követően Egerben, Nagyváradon és Debrecenben lépett fel. Ezután életének fontos állomása volt Kolozsvár, ahol 1823-25 között élt. A közönség bálványozta. Róza megszervezte az opera egyesületet, énekeseket, karmestert szerződtetett és zenekart alakított. Emellett tovább folytatta a vidéki körutakat is. Újra találkozott Kilényivel, aki Róza húgát, Johannát vette el feleségül, és közösen megalakították a Magyar Operai Társaságot. 1827-ben újra felléphetett a Pesti Német Színházban.

1828-ban Kassára költözött, ahol kilenc nyugodt és sikeres esztendőt töltött. Szerelem fűzte gróf Csáky Tivadarhoz, aki a társulat intendánsaként elindította az első magyar színházi lapot. A Kassai Dal és Színjátszó Társaság az ország legjelentősebb társulata lett, ahol olyan híres színészek szerepeltek, mint Szentpéteri, Megyeri, Szerdahelyi és Egressy. 1834-ben Déryné a Bánk bánban is fellépett, és Melindát alakította.

deryne4

1837-ben a megalakuló pesti Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek vezető énekese és színésznője lett. Pályája azonban hanyatlani kezdett, mert a kritika azzal vádolta, hogy játéka elavult. 1838-ban, a nagy pesti árvíz idején súlyosan megfázott, hangját hosszú időre elvesztette, és annak korábbi csengését soha nem nyerte vissza. A kritikusok továbbra is támadták. Különösen durva volt a Honderű kritikája 1839-ben, amelyben Dérynét egy másik híres színésznővel, Lendvaynéval hasonlították össze. Mindez elkedvetlenítette, és a visszavonuláson gondolkodott. Elhagyta Pestet, és visszatért Kolozsvárra, ahol még néhányszor sikeresen szerepelt.

Az 1840-es években számos kudarc érte. Már nem bírta a versenyt a feltörekvő fiatal nemzedék olyan képviselőivel, mint Laborfalvy Róza vagy Prielle Kornélia. 1847-ben búcsút mondott a színpadnak, és férjéhez költözött Diósgyőrbe, ahol gazdálkodással foglalkozott és visszaemlékezéseit írta. 1868-ban még egyszer vállalt egy fellépést, de már ölben kellett felvinni a színpadra, és a közönség nagy szeretettel fogadta. 1872-ben halt meg Miskolcon, és itt is helyezték örök nyugalomra.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A vándorszínészet egyik jelképe és a magyar színjátszás kimagasló alakja volt. Emlékét köztéri szobrok is őrzik. Életét többször filmre vitték, könyvet is írtak róla. 1951-ben rendezte Kalmár László a legemlékezetesebb Déryné filmet, amelyben Tolnai Klári nyújtott nagyszerű alakítást Róza szerepében.

deryne5

Tolnai Klári mint Déryné

 

Weninger Endre

 

 

Hozzászólások