Sokan tudják, hogy Ausztráliától délre található egy sziget, amit Tasmániának neveznek. Azt viszont már kevesebben, hogy az elnevezés honnan származik. Abel Tasman egy 17. századi holland tengerész volt, akinek nevéhez több jelentős felfedezés fűződik, neve mégis gyakorlatilag feledésbe merült.

 

tasman1

 

A 17. században jelentős világtörténelmi fordulat következett be. Az ezt megelőző évszázad két kiemelkedő tengeri hatalma, Spanyolország és Portugália volt, amelyek óriási gyarmatbirodalmat építettek ki. 1580-ban II. Fülöp spanyol király elfoglalta Portugáliát, így a spanyolok egyeduralkodóvá váltak. A helyzet azonban hamarosan gyökeresen megváltozott. A győzhetetlennek hitt spanyol Armada vereséget szenvedett az angoloktól, míg a spanyol uralom alatt álló Németalföld sikeres szabadságharcot vívott, és létrejött egy új tengeri nagyhatalom, Hollandia. 1602-ben megalakult a Holland Kelet-Indiai Társaság, amely hamarosan holland gyarmatbirodalmat épített ki, melynek központja Batávia (a mai Jakarta) lett Jáva szigetén. A mai Indonézia mellett a portugáloktól elfoglalták Ceylont és Malakkát (Malayzia), és ezzel gyakorlatilag megszerezték a fűszerkereskedelem ellenőrzését.

Ebben a korszakban élt Abel Tasman, aki kiemelkedő szerepet játszott a Csendes-óceán felderítésében. 1603-ban született a hollandiai Groningen tartományban. Gyermekkoráról szinte semmit sem tudunk. Első pontos forrásunk az, hogy 1631-ben Amsterdamban feleségül vett egy 21 éves nőt. Ezt követően, 1633-ban a Holland Kelet-Indiai Társaság szolgálatába lépett, és Batáviába hajózott. Egy fiatal holland számára ez volt akkoriban a legnagyobb lehetőség.

 

tasman4

Családja körében

1637-ben újra Amsterdamba utazott, majd tízéves szerződést kötött a társasággal. Visszatért Batáviába, és feleségét is magával vitte. Itt hamarosan jó hírű tengerész és kereskedő lett, és 1639-ban már másodparancsnok volt egy csendes-óceáni expedícióban. Ennek során elérték Formosa szigetét, de 90 emberükből negyvenet elveszítettek. Tasman további tengeri utakon vett részt, 1640-41-ben Japánba utazott, majd 1642-ben Szumátrára, ahol már ő kötötte meg a szerződést a helyi uralkodóval.

Igazán nagy felfedezővé 1642-43-as útja tette. 1642-ben megbízást kapott a Társaság vezetőségétől egy hosszabb csendes-óceáni expedícióra, melynek célja új területek felfedezése volt. Két kis hajóval indult útnak. Első állomása Mauritius volt, ahol a hajókat friss vízzel és utánpótlással látták el. 1642 novemberében Ausztrália déli partjainál hajózott, és elérte Tasmania szigetét. A szigetet Holland Kelet-India akkori főkormányzójáról, Van Diemen-földnek nevezte el. Ezt az elnevezést később az igazságos utókor a felfedezőről Tasmániára változtatta. Körülhajózta a szigetet, de nem talált igazán megfelelő kikötési helyet. Végül kitűzték a holland zászlót, és a területet Hollandia nevében birtokba vették.

 

tasman2

 

Ezután első európaiként elérte Új-Zélandot. A két nagy sziget pontos helyzetéről nem tudott, egyesek szerint Dél-Amerika nyúlványának tartotta, mások szerint új kontinensnek vélte. Kapcsolatba került Új-Zéland bennszülötteivel, a maorikkal is, de ez a kezdeti barátságos viszony után tragédiába torkollott. Egyik alkalommal vízért küldte partra csónakját, amit a maorik megtámadtak, és négy tengerészt megöltek. Talán a bennszülöttek ellenséges magatartása volt egyik oka annak, hogy Tasman nem próbálkozott a partvidék alaposabb felderítésével. Ezután felfedezte a Fidzsi-szigeteket, ahol csaknem zátonyra futott, de 1643 júniusában sikeresen visszaérkezett Batáviába.

 

tasman5

Maori törzsfőnök

1644-ben, a következő expedíciója során Ausztrália északi partjait derítette fel. Sajnálatos módon expedíciói nem sok gyakorlati hasznot hoztak a Társaságnak, így a továbbiakban kevés támogatást kapott. Batávia tekintélyes polgára lett, az igazságügyi tanács tagja. További tengeri utakat is tett Szumátrára és Sziámba. 1648-ban Manila felé hajózott, hogy ezüstöt szállító spanyol hajókat támadjon meg, de nem járt sikerrel. 1649-ben felfüggesztették parancsnoki pozíciójából, mert egyik emberét tárgyalás nélkül kivégeztette. A kivégzett családjának kárpótlást kellett fizetnie. Rangját 1651-ben visszakapta, de jelentős expedíciókban már nem vett részt.

1659-ben bekövetkezett haláláig gazdag emberként élt Batáviában. Végrendeletében vagyonát második felesége és első házasságából született leánya között osztotta meg. Ellenségei azt terjesztették róla, hogy csak 25 guldent hagyott a város szegényeire.

 

Abel Tasman stamp

 

Tasmanról az utókor sokáig megfeledkezett. Bár nagyon fontos felfedezéseket tett, ezeket hosszú ideig nem használták fel, mert a Társaságnak nem állt érdekében. Egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a legendás Cook kapitány újra komoly felfedező utakra induljon Ausztrália déli partjain és Új-Zélandon.

 

Weninger Endre

 

 

Hozzászólások