A 2014-es őszi szezont a Hadik Irodalmi Szalon egy kivételesen személyes hangú esttel kezdi. A szeptember 3-i est központi témája ezúttal egy Magyarországról származó, francia festőművész, a 2008-ban elhunyt Hantaï Simon. S hogy mitől személyes hangú az őszi este? A vendégek közt köszönthetjük Hantaï „földijét”, a testvér-barát Juhász Ferenc költőt és Párizsból érkezik a festő fia, életművének gondozója, Daniel Hantaï.

A negyvenedik estjére készülő, lassan negyedik születésnapját ünneplő Hadik Irodalmi Szalon programsorozatában megszokhatták a látogatók, hogy a rendező elv sokszor személyes szál: barátság, család, összetartozás, művészeti ágak közti átfedés. Szeptember 3-án a Franciaországban világhírűvé vált magyar festő, Hantai Simon életművével ismerkedhetnek meg, pár nappal a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) 68 képet felvonultató Hantai-életműkiállítása után.


Hantaï Simon 1922-ben született Bián. Mesterségbeli előképzettség, gyakorlat és művészeti ismeretek nélkül kezdte meg tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola freskó szakán, mestere Aba Novák Vilmos és Kontuly Béla voltak. 1948-ban megkapta a római Magyar Akadémia ösztöndíját. Tanulmányait követően előbb Olaszországba, majd 1949-ben Párizsba költözött. Munkásságát az ’50-es években André Bretonnal való barátsága és a szürrealizmus hatása jellemezte, majd szakított Bretonnal és a fordulópont számára Jackson Pollock és az akciófestészet felfedezése volt. 1960-ban – édesanyja hajtogatott kötényének ihletésére – kezdte meg a pliage festõi módszer alkalmazását. 1982-ben abbahagyta a festést. 1994 óta újra dolgozott: régi vásznait feldarabolta, szétvágta, majd – a festés gesztusát a végsőkig kiiktatva – a képek egy részletének a sokszorosítási technikák (fotó, szitanyomat) segítségével reprodukált változatát újra felhasználta. Két jelentős francia filozófus, Jean-Luc Nancy és Jacques Derrida 2001-ben dolgozott Hantaï Simonnal a La connaissance des textes (A szövegek ismerete) című, közösen írt és illusztrált filozófia köteten. Képei már életében számos nagy európai és amerikai magánygyűjteményt, illetve múzeumot gazdagítanak.

Testvér-barátja, alkotótársa, a szintén biai származású Juhász Ferenc költő eképp ír róla: „Szívemben kiöntöttem én már az ő aranyszobrát, de hadd mondjam meg újra: ő az, akinek édes szüleim után mindent köszönhetek. Hányszor ültem vele a holdfényes udvaron, vagy a nyár-reggeli lépcsőkön, főiskolai műtermében, és Damjanich-utcai kopár lakásában. Úgy, mint a középkor művésznövendékei fiatal és csodálatos mestereikkel. Hittem neki és tudtam: várja tőlem az igazi szót. Ez a kimondott és néma biztatás, ez a konok és szigorú szeretet segített leginkább megtalálni költői önmagamat.” (Az eredetről és küldetésről)

Az esten részt vesz a festőművész Párizsban élő fia, Daniel Hantaï, aki az életművet gondozza. Mesél Édesapjáról, családi élményekről, a képekről, az életműről.

Vendégünk lesz továbbá Dr. Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgató asszonya, aki a tavasszal nyílt Hantaï kiállítás kapcsán a budapesti anyagról, a tárlat szervezéséről, míg Illyés Mária művészettörténész családi összefonódásról, barátságról, művészet-látásról és saját személyes élményeiről mesél. Juhász Ferenc költő gyermekkorától barátja volt Hantaïnak, egy élet – barátság, munka, gondolatiság, élmény-tenger kapcsolta őket össze.

Vetítéssel, fényképekkel, felolvasással, zenével egészítjük ki a beszélgetést.

Közreműködik Galkó Balázs színművész, Vázsonyi János szaxofon-és Kardos Dániel gitárművész.

Háziasszony: Juhász Anna

A háziasszony személyes visszaemlékezését itt olvashatják.

Az esemény facebook oldala

Az estre a belépőjegy 1000 Ft, a belépés regisztrációhoz kötött, melyet megtehetnek az anna_juhasz@hotmail.com címen.

Forrás: Hadik Irodalmi Szalon

2014. szeptember 2.

Hozzászólások