A Katalin a görög Aikateriné név magyar változata. Jelentése nem egyértelmű: elterjedt nézetek szerint a görög katharosz szóból származik, amelynek jelentése: „(mindig) tiszta”.

 

szienai_szent_katalin

Sienai Szent Katalin

 

Mások szerint a görög Aeikatherina névből ered, melynek jelentése: „nyilazó”, „biztosan célzó”. A magyarba feltehetően a német Katharina vagy a latin Catharina forma közvetítésével került. Magyarországon a Katalin az Árpád-kor, illetve a keresztes hadjáratok óta a legkedveltebb nevek közé tartozik. A teljes magyar lakosság körében jelenleg a harmadik leggyakoribb név, míg az újszülötteknek adott nevek között csak a 83. legnépszerűbb volt 2012-ben.

Katalin-nap néphagyományban

Katalin-naphoz több népszokás és időjóslás is kapcsolódik. A legismertebb Katalin-napi időjóslás, hogy ha Katalin kopog, a karácsony locsog – és fordítva. Ez azt jelenti, hogy amikor Katalin napján fagyos, télies idő van, akkor karácsonyra enyhébb időjárás várható.

katalinfagy

Szintén a karácsonyi időjárásra utal a mondás, mely szerint „ha Katalin szépen fénylik, a karácsony vízben úszik”, de közmondások is vannak az időjárással kapcsolatosan: ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz.

Az időjárás-előrejelzés mellett szerelmi jósló napnak is tartják november 25-ét, amikor a lányok megálmodhatják, hogy ki lesz a jövendőbelijük. Emellett Katalin-napkor orgonaágat helyeztek vízbe, és amelyik lány ága karácsonyra kizöldült, az a következő évben férjhez ment. A katalinágnak is nevezett hajtást a különböző vidékeken másként állították a lányok, volt, ahol kilenc különböző gallyat tettek vízbe, máshol pedig nem volt szabad cserélni a vizet az ágon és meleg helyen kellett tartani.

A néphagyomány szerint egyébként ez a nap dologtiltó is, főként az asszonyoknak: nem szabad seperni és kenyeret sütni, viszont mulatni lehet, mivel ez a nap a Kisfarsang utolsó napja, amikor Katalin-bált is szerveznek. Ez vásáros nap is volt korábban, ami mára már feledésbe merült, viszont a Maros megyei Gyulakután a mai napig is tartanak hagyományos Katalin-napi vásárt.

Forrás

Alexandriai és Sienai Szent Katalin története

Az őszi, november 25-i Katalin névnap Alexandriai Szent Katalin nevéhez fűződik. Ő ugyanis 307-ben ezen a napon halt mártírhalált.

alexandriaiszentkatalin

Alexandriai Szent Katalin

 

Alexandriai Szent Katalin

Katalin nagy várakozások után született és apja korai halála után átvette országa irányítását. A történet szerint Katalin és kísérete egyik éjjel eltévedt az erdőben. Találkoztak egy remetével, aki mesélt Katalinnak egy olyan férfiról, aki igazán hozzávaló, és arról „híres”, hogy jegyesét örök szüzességben tartja. A remete Krisztusról beszélt. Katalint annyira megérintette, amit hallott, hogy aznap éjjel Krisztussal és Szűz Máriával álmodott. Másnap ismét felkereste a remetét, aki ezután kereszténységre tanította, majd megkeresztelte.

Nem sokkal később a pogány Maxentius császár bevonult Alexandriába. Katalin felszólította, hogy térjen Krisztushoz, ő azonban beleszeretett a harcias Katalinba és ötven bölcset hivatott, hogy eltántorítsák keresztény hitétől. Katalin mind az ötven bölcset megtérítette és továbbra is ellenállt a császár csábításának. A császár lefejeztette a megtérő bölcseket, Katalint pedig megkínoztatta és börtönbe záratta, végül halálra ítélte.

sienasantacaterina

Sienai Szent Katalin

A 14. században élt Sienai Szent Katalinnak messze földön híres békítő és meggyőző ereje volt. Többek között abban, hogy XI. Gergely pápa visszatért Avignonból Rómába. Ő volt az első nő, akit egyháztanítóvá avattak. Gyóntatópapja szerint Krisztus szenvedéséből is részesült, melynek nyomait stigmák jelölték testén. Aszkéta életének 33 éves korában vetett véget egy súlyos betegség.

Forrás

2014 tavaszán a Sienai Szent Katalin házában készült képeink galériája

 

Fotók: Antalffy Yvette

 

 

 

Hozzászólások