Egy sokszínű, összetett alkotóművész, George Sand alakját kelti életre a Csokonai Színház új évadának első bemutatója.  Hogyan tud érvényesülni egy nő egy férfiak dominálta világban? Hogyan értetheti meg magát anélkül, hogy kivetkőzne önmagából, hogy álruhát öltene? Hogyan lehet egyszerre szerető, anya és művész? Létezik-e tipikus női alkotás? Ezekre a kérdésekre keresik a választ az alkotók.

Apja hegedűjének hangjára és anyja négyes táncára születik egy gyermek: Amandine Lucile Aurore Dupin. A kis család szinte idilli boldogsága az apa halálával véget ér, és az ekkor hétéves Aurore az apai nagyanyja és az anyja közti viszály áldozatává válik. Aurore magányából, hit iránti vágyából és az irodalom általi szeretetéből születik meg képzeletbeli barátja, Corambé, aki átsegíti őt a nehéz éveken. Aztán a kislányból apáca lesz, majd feleség, anya, végül független nő. Regényt, levelet, naplót ír, fest, zenét szerez, bábokat készít, az öngyilkosság gondolatával játszadozik, fordít, gyermekeit neveli. Megír mást és megírja magát. Sokoldalú, mintegy állandó mozgásban és átalakulásban lévő, lehengerlő jelenség. Pusztán praktikus okokból: nő férfiruhában. George Sand, kinek élete egy megálmodott álom.

Adélaïde Pralon, a fiatal francia drámaíró, rendező és műfordító harmadszorra tért vissza Debrecenbe, a Csokonai Színházba. Előbb a Képzeletbeli operett és az Imígyen szóla Louis de Funès című előadások rendezőasszisztense és társrendezője volt Valère Novarina oldalán, most pedig különleges projektbe fogott a színház két színésznőjével, Varga Klárival és Szakács Hajnalkával. A 19. századi írónő, George Sand életét és művészetét idézik meg egy zenés fantáziajátékkal.

A rendezőnő egy éven át foglalkozott George Sand hatalmas életművével. Az önéletrajzi írásait vette kézbe először (naplók, útirajzok, memoárok, levelek), a regényeivel folytatta (Indiana, Lélia, Consuelo), majd felfedezte alig ismert színműveit. Ezekből az írásokból született egy új mű, amelynek minden egyes sora George Sandtól származik. “Egy mélységesen emberi nőt ismertem meg, aki a könyveiben teljesen kiadja magát, aki mindennel együtt, szégyen és büszkeség nélkül vállalja azt, aki, aki kigúnyolja a közvéleményt, aki nem akar megnyerni magának senkit, viszont folyamatosan kutatja a létezését, a helyét, az élete értelmét. Volt róla a fejemben egy homályos kép, egy erős, érinthetetlen, tekintélyt parancsoló alak, és aztán megismertem egy valódi nőt, egy bátor és törékeny, magabiztos és bizonytalan, úttörő és anyáskodó nőt, egy filozófust és költőt. Egy irodalmi nagyságokkal (Hugo, Balzac, Zola, Flaubert stb.) teli évszázad közepén árad belőle a szabadság, az egyszerűség, a tiszta levegő“-fogalmazott Adélaïde Pralon.

Az alkotók megpróbáltak azonosulni Sand problémáival. Bevinni a nézőt Sand fejébe, a képzeletébe, innen jön a fantáziajáték formája, az előadás álomszerűsége.

Bemutató időpontja: 2017. szeptember 29.

Próbafotók: Máthé András

Forrás: Debreceni Csokonai Színház

 

 

Hozzászólások