Gyilkosság az Orient expresszen – 135 éve, 1883-ban Párizsból elindult az első Orient expressz Konstantinápoly felé. Az Orient expressz (teljes néven Velence–Simplon–Orient expressz, rövidítve: VSOE) Nyugat-Európát Kelet-Európával összekötő vasútvonalakon közlekedő luxusvonat volt a 19–20. században. A vonat jelenleg is közlekedik a London-Velence, illetve az eredeti, Párizs-Isztambul útvonalon. Az Orient expressz története tulajdonképpen a 19. és 20. század Európájának története.

Az Orient expressz plakátja (1888–1889) és útvonala

Ha valakinek a szemébe mondjuk az igazat, olyasvalakinek, aki korábban hazudott, rendszerint elismeri az igazságot, gyakran merő meglepetésből. Ehhez a hatáshoz az is elég, ha ügyesen tud az ember találgatni. (3. rész, 5. fejezet)

A vonat megjelent a kultúrában is:

• Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen című regénye
• Vladimir Fédorovski: Az Orient expressz regénye
• Orient Express (1934), amerikai film, r.: Paul Martin (Graham Greene műve alapján)
• Orient Express (1954), olasz film, r.: Carlo Ludovico Bragaglia
• Sidney Lumet Gyilkosság az Orient Expresszen című filmje, Agatha Christie regényének feldolgozása, 1974.
• Spányik Kornél Orient expressz (Nászúton) című festménye
• Miroslav Aranđelović Kemiš Orient ekspress című zeneszáma
• Kenneth Branagh Gyilkosság az Orient expresszen című filmje Agatha Christie regénye alapján (2017)

A témáról bővebben ITT olvashatunk.

Agatha Christie angol írónő

Agatha Christie (Torquay, 1890. szeptember 15. – Wallingford, 1976. január 12.) angol írónő. „A krimi koronázatlan királynője” Mary Westmacott álnéven romantikus regényeket írt, de az utókor számára inkább mintegy 80 detektívregénye és nagy sikereket arató West End-i színpadi darabjai emlékezetesek. A legendás luxusvonat, az Orient expressz őt is megihlette, regényének több filmváltozata is van (Sidney Lumet 1974, Kenneth Branagh 2017). Az írónőről bővebben ITT olvashatunk.

Gyilkosság az Orient Expresszen – A történet

A legendás luxusvonat, az Orient Expressz a sűrű havazás miatt elakad a hegyek között, ezért valószínűleg néhány napos kényszerpihenő vár az utasokra. De hamarosan megdöbbentő felfedezés történik: valaki az éj leple alatt az egyik hálófülkében több késszúrással kioltotta egy utas életét. Ám mindenkinek megdönthetetlen alibije van… S ekkor közbeszól a véletlen: a vonaton tartózkodik a híres-neves belga mesterdetektív, Hercule Poirot, aki szinte kizárólag logikai úton találja meg a kulcsot a megoldhatatlannak tűnő rejtélyre.

Nem könnyű feladat, amikor a filmes remake készítői korábbi kasszasikerekhez nyúlnak vissza, és a nézők dönthetik el, hogy a film adaptációja mennyire lett sikeres a korábbi alkotáshoz képest. (Remake: általában egy korábban készült film, televíziós filmsorozat vagy egyéb művészi alkotás (videojáték, képregény, esetleg regény) felújított, újragondolt változata, adaptációja.)

Sidney Lumet (Egyesült Államok, Pennsylvania, Philadelphia, 1924. június 25. – New York, 2011. április 9.) amerikai filmrendező, filmproducer, forgatókönyvíró és színész forgatott filmet ragyogó szereposztásban 1974-ben Agatha Christie regényéből. Stílusának legfőbb jellegzetességei az atmoszférateremtés, a hatásos cselekménybonyolítás, a kitűnő színészvezetés. A hangulatos bűnügyi történet világsikert aratott, és számos díjat nyert, ráadásul a szerzőnő is nagyon elégedett volt vele.

Sir Kenneth Charles Branagh (Belfast, 1960. december 10. – Emmy- és háromszoros Európai Film-díjas ír származású brit színész, rendező és forgatókönyvíró) Agatha Christie világhírű regényének vadonatúj filmváltozatát 2017-ben rendezte, s ő alakítja a jól ismert detektívet, Hercule Poirot-t is.

A néző ízlésének, igényeinek megfelelően dönthet, hogy melyik filmváltozat áll hozzá közelebb. A történetet már ismerjük, így a színészi játékot, képi megjelenítést, rendezést, fényképezést hasonlíthatjuk össze. Nem mindenki szereti a régi filmeket, szerintem érdemes megnézni mind a kettőt, mert mindegyik más élményt nyújt számunkra.

Sidney Lumet rendkívüli atmoszférateremtése klausztrofób érzet: a vonat elé lezúdult lavina miatt a mozdulatlan szerelvénybe zárt szereplők annak tudatában, hogy egy gyilkos van köztük, a nagy jelenet drámai ereje.

Sir Kenneth Charles Branagh filmjét Máltán, illetve Olaszországban forgatták. Az isztambuli jeleneteken, sőt egyes tájképeken is érződik a digitális képalkotás, ami lehet, hogy mesterkéltnek tűnik, de mégis egyedi képi világot jelenít meg. Monumentális hátteret biztosít a nagyjelenetnek.

 

Élményeinket tetézhetjük, ha a regényt is elolvassuk.

Jó szórakozást az olvasáshoz és a filmek megnézéséhez!

 

1. Gyilkosság az Orient expresszen-amerikai krimi (Murder on the Orient Express 1974)

2. Gyilkosság az Orient Expresszen (2017)

 

Lakatos Ilona

 

 

Hozzászólások