Azt mondják, nincsenek véletlenek az életben. Minden találkozás okkal történik. Amikor Grijnovitz Anikót először megpillantottam, húsz évvel ezelőtti önmagamat véltem felfedezni benne, az alkata és a viselkedése is nagyon hasonlított rám. Azt hiszem, csak nagyon kevesen tudták, hogy ez a hölgy egy igen tehetséges énekes.

Melléültem, és beszélgetésbe elegyedtem vele. Elmondta, hogy a fellépő zenekar tagjai jó ismerősei, és ők hívták meg, hogy hallgassa meg őket. Beszélgettünk a Szecsődi Udvarházról, Gyuri papáról, a házigazdáról és a vendégeiről, hogy szinte kivétel nélkül mindenki valamilyen módon kötődik a művészethez. Micsoda nagyszerű emberek jönnek össze kéthetenként, és milyen jó dolog ez számunkra, hogy új barátságok kötődnek, és hogy ilyen közegben tölthetjük el a szabadidőnket.

Mire is jó az internet? Este rájöttem, hogy kivel is ismerkedtem meg. Pár hét múlva meghívtam otthonunkba, ahol már énekelt is Őze Évivel, és Gyuri papa vidáman pengette nekik a gitárt. Azóta már, ha van ideje, ő is velünk vendégeskedik, és dalaival szórakoztatja a baráti közösséget. Ez a mi ismerkedésünk rövid története, most pedig beszéljen ő magáról! Egy nagyszerű és rendkívül szerény ember vall most életéről.

Kérlek, Anikó, mesélj a gyermekkorodról! Mikor vették észre, hogy jó a hallásod, és csodálatos hangod van?

Egyszerű, átlagos családba születtem a bátyám mellé második gyerekként! Gyönyörű gyermekkorunk volt. Apukám mint teherfuvarozó vállalkozó mindent megteremtett ahhoz, hogy semmiben se szenvedhessünk hiányt, de persze ehhez kellett az anyukám háttérmunkája.

Már az óvodában kitűnt a kiemelkedő éneklésem, verselésem, amit persze vittem magammal az iskolába is. Az iskolai énekkar oszlopos tagja voltam még a középiskolában is. Ha szólót kellett énekelni, nem volt kérdés, hogy én énekeljem. Majd később a városi vegyeskarban énekeltem, amit a munkám, a családom és a szólókarrierem miatt kényszerültem fájó szívvel otthagyni! Az apukám beiratott Ritter László ének-zenetanárhoz harmonika, gitár, citera különfoglalkozásra, viszont a hangszereket annyira nem helyeztük előtérbe, mint az énekkel való foglalkozást.

Kitől örökölted a tehetségedet?

Apai nagymamám, majd édesapám nótaszeretete és kellemes hangjának végeredményeképpen ért meg bennem ez az adottság. Kedves emlék számomra, mikor hosszú családi esték folyamán az édesapám ölében ülve együtt dalolásztunk, nekem ez volt az esti mese.

Úgy tudom, hogy nem a művészeti pályán indultál el. Miért nem?

Akkoriban még magam sem gondoltam, hogy ebből kisülhetne bármi is, így mint minden hétköznapi gyermek, egy átlagos szakmát választva indultam el az életbe. Bár a művészi pályát talonba téve jártam végig az iskolát, szép lassan többek biztatására egyre erősebb lett a késztetés az álmaim felé.

Az Arany Mikrofon díjjal

Mikor kezdtél el fellépni? Bizonyára énektanárhoz is jártál, vagy talán még ma is jársz?

Mint említettem, kislánykoromban már az énekkarral rendszeresen felléptem. Mikor elértem azt a kort, hogy hétvégi estéimet szórakozóhelyen tölthessem, inkább az élő zenés helyeket választottam, mint a discót. A környékbeli összes zenészt ismerve volt lehetőségem egynéhány zeneszám erejéig a mikrofon elé állni. Még a kilencvenes években jártam Varga Zoltán Mihályhoz – ami akkor még hatalmas dolognak számított, neki már saját stúdiója volt. Zoltánnal akkor kezdődött a barátságunk!

Igen, a mai napig is járok énektanárhoz: Keskeny Márk kecskeméti hangmérnök, stúdiótulajdonos és ének-zenetanárhoz, aki igencsak szigorúan megköveteli a tökéletes munkát.

Mennyi időt töltesz gyakorlással?

Amennyi szabadidőm csak van a családom, munkám és az egyéb teendőim, fellépéseim után. Napi szinten énekelek, mert nekem ez örömet okoz.

Ki segíti, menedzseli a pályádat? Gyakran vannak fellépéseid, ki szervezi ezeket?

Sokáig játszottam a Rex együttes (Majoros Ferenc, Kovács István, László József) színeiben, a tagoktól kaptam rengeteg segítséget és támogatást akkoriban ahhoz, hogy itt lehessek most, ahol vagyok. Később Soltvadkerten Sztojka Zsolttal zenéltem együtt több szezont is egy nagyon színvonalas étteremben. Jelenleg Farkas József budapesti rendezvényszervező egyengeti az utamat. Hatalmas baráti köröm alakult ki a zenei szférában, próbáljuk egymást támogatni az előrehaladásban. Ennek köszönhetően megosztjuk egymással lehetőségeinket is, amikor csak tehetjük, köztük azt az esélyt is, hogy felléphessünk együtt egy-egy bizonyos helyen. Bár nincs harag akkor sem, ha csak egyedül lép fel valaki valahol, örülünk egymás sikereinek. Sok helyre visszatérő előadóként hívnak már, ami egy jelzés felém, hogy szeret a közönség és a szervezők. Ez egy csapatmunka, hisz egy-egy rendezvényen, falunapon fontos az előadók egymás felé való viszonyulása és a nézők felé áradó szeretet!

Kérlek, mutasd be budapesti Foci Sörözőt, ahol elég gyakran felléptek barátaiddal!

A budapesti Foci Söröző/étterem vezetője Orsós György rendezvényszervező. Az étterem bizonyos hétvégeken kimondhatatlanul hangulatos öltözetet vesz magára, zenés-énekes estéknek és jókedvnek ad otthont. A teltházas esték feledhetetlen emlékeket adnak minden odalátogatónak, legyen az vendég, legyen az fellépő. 2017. szeptember másodikán a fent említett üzletvezető és a közönség háromszoros Nótakirállyá választotta Tolnai András Kossuth-díjas énekest, és az a megtiszteltetés ért, hogy én énekelhettem e ceremónia köszöntő zenéjét. Életem egyik leggyönyörűbb pillanata volt, amikor váratlanul Arany Mikrofon díjban részesítettek, s a Nótakirály leültetett egy székre, és elénekelte nekem a „New York, New York” című dalt. Aki ismeri a dal szövegét, az megérti, mit is élhettem akkor át.

Izsákon élsz. A helyiek tudják rólad, hogy él közöttük egy dalos pacsirta? Szoktál fellépni a városodban?

Több rendezvényt is szerveztem már szülővárosomnak, koncerteket, bálakat, jótékonysági eseményeket, zenésztalálkozókat. A közeljövőben is tervben van Farkas József menedzserem segítségével ismert énekesekkel egy koncertdélutánt szervezni az izsáki lakosoknak.

Elismerték már valamilyen módon a közösségért végzett munkádat?

Igen, az izsáki média minden szegletén keresztül megjelenítették már pályámat, és mondtak már köszönetet. Az izsáki polgármester és közjegyző támogatja a munkámat, és elismerik sikereimet.

Mit jelent számodra a zene, az ének?

Örömömben, bánatomban, jóban és rosszban a zene mindig egy menedék lesz számomra, amin keresztül elmondhatom és kiadhatom, ami éppen bennem van.

Van két szép nagy fiad. mit szólnak ahhoz, hogy anyu énekel? Bizonyára büszke rád az egész családod.

Ebben nőttek fel, tehát nekik ez nem jelent újdonságot, de segítik a munkámat, hisz a megfelelő családi háttér elengedhetetlen, ez nem működne az ő áldásuk nélkül.

Hol érnek el, ha szeretnék, hogy fellépjél bármilyen rendezvényen?

A sokak által ismert közösségi oldalon vagy mobiltelefonon.

Találkozásunkat a Horizont J.E.Z. zenekar vezetőjének, Varga Zoltán Mihálynak /Zoli baba/ köszönhetjük. Ő hívott meg a Szecsődi Udvarházba, ahol minden második hétvégén Szecsődi György /Gyuri papa/ költők, írók, alkotók és zenészek, énekesek találkozóját szervezi meg. Egymás munkáját szeretettel fogadjuk, és örömmel hallgatjuk a verseket, dalokat! Szívesen megyek bármikor erre a nemes rendezvényre, ha időm engedi! Boldoggá tesz az a tudat, kedves Éva, hogy magad véled bennem felfedezni! Igyekezni fogok ezt a szép titulust őrizni és ápolni!

Anikó, ha én lennék egy jó tündér, és azt mondanám, hogy lehet három kívánságod, mit kívánnál?

1. Azt, hogy a pénz ne befolyásolja az embereket, és ne szabjon gátat a lehetőségeik véghezvitelében.
2. Egészség, ami szerintem a legfontosabb egy ember életében.
3. Összetartás, szeretet.

Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést. Kívánok neked nagyon jó egészséget, rengeteg igaz barátot, számtalan fellépést. Azt kívánom még, hogy minden álmod és vágyad váljon valóra!

Örülök, hogy megismerhettelek, kedves Éva, és záróakkordként szeretném ide csatolni egy-két szeretett saját versemet.

Tűz és Víz

Én a tűz, Te a víz vagy kedvesem,
Együtt nézünk, mégis ellentétesen.
Lehet, ezért vagyunk mi egy pár!
Te a vízsugár, én pedig a Tűzmadár!
Ha a tüzet hagyja a víz fellobbanni,
Azt őrizni kell, nem szabad kialudni!
Mert jaj, ha vízzel csillapítjuk a tűzet,
Csak óvatosan, nehogy hamu legyen!
S a tűz lehet, nem kap újra lángra,
A Víz magában Ő is csak árva!
S ha már porig égett az érzelem,
Vele együtt vízbe fúlt a szerelem!

 

A magány

Megint itt az este s vele a magány
Bánattól üvölt az én kicsi szobám
Mi a jobb, sírjak, vagy nevessek talán?
Ébredjek végre, vagy álmodjak csodát?
Küzdjek vagy hagyjam elveszni tovább?
Segíts eloszlatni e fájdalmas homályt!
Kérdések, mik bambán lüktetnek bennem,
Válaszok, mit tudok, de titkolom csendben!
Visszavonhatatlan a szó, ha már kimondtad.
nem tér vissza az alkalom, elszalasztottad!
Ha egyszer már lomb voltál, nehéz elhinned,
Hogy a tél szele leveleid örökre elvitte!
S a sors oda visz, ahova vinni akar,
Néha kényeztet, néha meg jól megmar.
Mert a lét egy bonyolult színjátékból áll,
Nem feladni kell, hanem kacagni reá!
S ha a sodrás időnként nem neked dolgozik!
Akkor is juss el mindig a folyó végéig!
S ha meredten nézel a méla messzibe!
Árral szemben úszol a végtelen semmibe!
Magányosan dúdolod a fájdalom dalát,
Vagy hallgatod a csend tétlen, rideg szavát.
S ha szomorúan nézel az ablakban állva!
Csendesen, szótlanul a boldogságra várva…
Már nem tudod, mi a jó, ha elmegy, eltűnik…
Vagy attól félsz inkább, hogy újra megjelenik?
Tudod, hogy kudarccal végződik, de várod egyre…
összetörve, magányosan, kétségbeesve!

 

Nagy L. Éva

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

 

Hozzászólások