A szárítás, az aszalás ősi tartósító módszer. A növény/termés víztartalmának csökkentése a cél. Így lehetővé válik a kerti fűszernövények kis helyen lévő tárolása, romlásmentes eltartása. Nyilván nem versenyezhetünk hatékonyságban a nagyüzemi , korszerű eljárásokkal, de az aroma, illat, íz megőrzésében a házi készítmények megelőzik a nagyüzemieket.

Előnyük: tudjuk, honnan származik, vegyszermentes termék, kis helyen tárolható, zamatát megőrzi. Saját kézzel, szeretettel, odafigyeléssel készült. Új ízeket varázsolhatunk a család asztalára a téli hónapokban.

A leszedett fűszernövényt megmossuk, lecsepegtetjük, s tálcákra terítve, nem túl vastag rétegben, levegős helyen, széltől védett helyre állítjuk. Ha az időjárás kedvező, pár nap múlva „zörgősre” száradnak a fűszereink. Ezeket fajtánként tüllzacskókban levegőztetjük felakasztva. Ha biztosak vagyunk abban, hogy már a víztartalmuk eltávozott, akkor tetszetős kis üvegekben, felcímkézve a fűszerpolcra kerülhetnek, – vagy gasztroajándék is lehet főzni szerető hozzátartozónak.

Természetesen van olyan módszer is, amikor sütés után a még meleg sütő passzív energiáját kihasználjuk. Ekkor tepsibe terítve, a sütőajtót egy fakanállal kitámasztva kihasználjuk a meleget. Ha gombát szárítanánk, azt a szárítás előtt feldarabolva, s gyöngysorszerűen felfűzve a tűzhely fölé is akaszthatjuk. Azt, hogy mennyi ideig kell szárítani egyes fűszerféléket, gyógyteákat, meghatározni nem lehet, de hamar tapasztalatot lehet szerezni benne. Ha két ujjunk között szétmorzsolunk belőle egy kicsit, meg fogjuk ítélni, szükséges-e még szárítani. (Fogása kicsit nedves-e vagy már illatosan száraz?) A tüllzacskós utókezeléssel ezt a hibát is kiküszöbölhetjük. Arra azonban ügyelnünk kell, hogy a hirtelen magas hő nem jó: porlad és szétesik a levél, virág, amit hasznosítani akartunk. Ha nedvesség maradt benne, akkor meg hamar penészedik.

Mit szárítsunk?

Függ a család igényétől:
-gyógyteának valókat: mentát, citromfüvet, kamillát,
-kerti fűszereket: zellerlevelet, petrezselymet, lestyánt, kaprot, tárkonyt, rozmaringot, bazsalikomot, majorannát, kakukkfüvet
-gombát
Téli felhasználásuk karácsony után történt a néphagyomány szerint. (Addig kitartott az az évi…) Valamennyivel több kell belőle, mint frissen, de igazi nyári illat lengi be a konyhát, ha a szárításnál jól dolgoztunk. Kezdő háziasszonyok is belevághatnak: nem ördöngösség, és nem nagy kockázat.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

 

Hozzászólások