Június utolsó napján avatták  fel a múlt század egyik legjelentősebb magyar zeneszerzője és népzenekutatója, Lajtha László (1892-1963) első portrészobrát az V. kerületi Károlyi-kertben, a komponista születésnapján.

gyrektaps
Nyitrai Mariann éneke és az Üszürű Zenekar  fogadta a  vendégeket a szoboravatáson. A zeneszámok  Lajta László gyűjtéséből valók voltak.

IMG_4456

Nyitrai Mariann

 

Dr. Solymosi Tari Emőke Lajtha-kutató volt a szoboravató és a koncert háziasszonya, aki először Hoppál Péter kulturális államtitkárnak adta át a mikrofont. Ő jelentős hiánypótlásnak nevezte a portrészobor átadását. Korábban ugyanis  ilyen formában soha nem állítottak emléket Lajtha Lászlónak.

emőke

Solymosi Tari Emőke

 

Maga is szakértője a zeneirodalomnak, s így méltatta az  életmű sokrétűségét, zeneszerzői, népzenekutatói, zenepedagógiai, kultúrdiplomáciai munkásságát, amely nélkül nem lenne kerek a 20. századi magyar zenetörténet.  Az 1950-es években a Károlyi-kertben tartott hangversenyeken nem hangozhattak el Lajtha művei. Így ez a mostani szoborállítás ennek a méltatlan elhallgatottságnak vet véget.

IMG_4463

Hoppál Péter

 

Dubrovay László zeneszerző, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökségi tagja arról beszélt, hogy Lajtha László haza melletti kiállása példaértékű lehet minden nemzedéknek. Zenei munkásságáról szólva “Lajtha u.n. “franciás útja” (a francia zenei hatások beépítése a zenei felfogásába) nehezítette az életmű elfogadását abban a korban, melyben a német zene  volt népszerű.

IMG_4477

Dubrovay László

 

Böröcz László alpolgármester olvasta fel Szentgyörgyvölgyi Péternek, Belváros-Lipótváros polgármesterének a levelét.

alpolgár

Böröcz László

 

Lajtha László kisgyerekkorától a kerületben nevelkedett, pedagógusi tevékenysége olyan  jeles tanítványokkal fémjelzett, mint Ferencsik János vagy Tátrai Vilmos.

lajtha1

Lajtha Ábel

 

A komponista fia,  a 93 éves tudós, Lajtha Ábel agykutató, (Szent-Györgyi Albert egykori tanítványa) is hazautazott a szoboravatásra Amerikából. A szobor ötlete ellenben Lajtha Ildikótól, a zeneszerző unokahúgától származik. “Ildikó nagyon szerette édesapámat, vele volt, amikor én már nem lehettem. Nagyon sokat tett apám munkásságának itthoni elismertetéséért és szívügye volt a szobor felállítása is, ezért különösen fájó, hogy végül már nem érhette meg“.

IMG_4492

A szobor helyszínéhez közel, a Váci utcában laktak, ahol ma emléktábla őrzi Lajtha László nevét – sőt az egész házat Lajtha-háznak nevezik -, de tudomása szerint ez az első köztéri szobor apjáról.

Úgy vélte, Lajtha László itthoni emlékezete még mindig nincs méltó helyen, keveset játsszák a műveit, köztük a legfontosabbakat, a szimfóniákat is; ebben a végletekig erkölcsös, tisztességes személyisége is szerepet játszhatott. “Amikor a rádió zeneigazgatója lett, nem engedte, hogy a saját műveit játsszák. Ha valaki hozott neki egy ceruzát, visszautasította azzal, hogy őt nem lehet megvesztegetni.  Életfilozófiája, amely szerint az embereken segíteni kell, nem pedig ártani nekik, sem a náci, sem a kommunista időkben nem volt népszerű.”

leplez

Hoppál Péter és Kelemen László leplezte le a szobrot

 

Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója és Solymosi Tari Emőke zenetörténész segítsége nélkül ez a mai megemlékezés sem jöhetett volna létre.

IMG_4494

Gálhidy Péter szobrászművész alkotásának talapzatánál koszorúkat, virágokat helyeztek el a felszólalók, a rokonok és a zeneszerző tisztelői, majd meghallgatták a Lajtha László műveiből összeállított ünnepi hangversenyt, melyet a Weiner-Szász Kamarazenekar adott elő a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében.

weiner

Az első darab zongoraszólamát Lajtha László saját zongoráján játszották el. 

műsor

Lajtha László szobrának felállítását a Hagyományok Háza, a Magyar Művészeti Akadémia, a Lajtha László Alapítvány, a Fővárosi Önkormányzat és Belváros-Lipótváros Önkormányzata támogatta.

gyerktaps

A legkisebb “népzenerajongó”

 

Antalffy Yvette

 

 

Hozzászólások