„Az élet arról szól, hogy újra meg újra felkelj,
leporold magad, levond a tanulságokat, és továbblépj.”(Bear Grylls)

Kecelre látogatott Dr. Zacher Gábor főorvos, a Honvédkórház sürgősségi osztályának vezetője. Előadásában szó volt a droghasználatkor fellépő tünetekről, a különböző pszichoaktív szerek használatáról, melyeknek magatartásbeli szokások személyiséget megváltoztató hatása és káros következményei megváltoztathatják vagy megszüntethetik a családon belüli kommunikációt.

 

dr zacher

 

Beszélt a gyermekkorról, a személyiségfejlődés korai szakaszáról, ahol fontos szerepe van az anya-gyermek kapcsolatnak és a kisgyermekkorban lezajlott traumáknak. Megfogalmazta az apa szerepét a családban, amely a gyerek számára mintaképül szolgál.

A legfontosabb gondolatok ezek voltak: Az edukáció (nevelés) folyamata, a nevelés változatai és a felmerülő kérdések:
Ki? (a nevelő),
Hogyan? (a nevelés módszerei, amely alapelvekkel párosul),
Miért? (a nevelés céljai), saját akaratát erőlteti, vagy az életre nevelés.
Tehát arról, hogy honnan hová akarunk eljutni, és igazából hová jutunk el.

Vajon milyen lesz a gyermek női és férfi nemekről alkotott képe?
Sok meghatározó eleme van. A nem megfelelő anya-apa típus rossz mintakép, veszélyeket rejthet. A kialakított keretrendszer nem betartása akaratlanul is magába szívhatja az erőszakos, italozó magatartást, vagy esetleg meggyűlöli az egyik felet, nem tud jól viszonyulni ahhoz a nemhez, ez végigkísérheti az életét.

Múlt, jelen, jövő: a drogok szerepe
A múltról már nem kell gondolkodni, hiszen nem lehet változtatni rajta. Ha fiatalon került droggal fogyasztóként kapcsolatba, akkor ezt elfogadhatónak látta. Elérte a felnőttkort, a jelenben rájön, hogy nem is olyan jó játék ez, a jövőre gondolva pedig felméri, hogy ha esetleg a gyereke vagy hozzátartozója lesz fogyasztó, megrémül.

 

dr zacher2

 

Mindennapi függőségeink
Dr. Zacher rámutatott, hogy számos oka van. Többfajta függőségről beszélhetünk. A mindennapi életünkben nem is gondoljuk, hogy mit is jelent a függőség! Függünk másoktól, a rossz társaságtól, elfogadva mások értékrendjét. Gondoljuk át, hány függőségünk lehet naponta, pl. telefon, számítógép stb.!

A dohányzás és a kávé a mindennapjainkban
A kávé (már az 1500-as években fogyasztották az arab világban) és a cigaretta központi idegrendszeri serkentőszerek. A nikotin nagyon erős méreg, bőrön keresztül és inhaláció útján egyaránt felszívódik. Bejut az anyatejbe is, onnan a baba szervezetébe. Halálos adagja: 20–60 mg.

A dohányosok nagy része szituációfüggő. Pl. nem isszák meg a kávéjukat egy szál cigaretta elszívása nélkül, de ha ehhez még társul egy kis stressz is, akkor elértük a kívánt hatást, persze negatív értelemben. A valóság figyelmen kívül hagyása által ártunk a legjobban a szívnek a legfrissebb kutatások szerint.

Hogyan alakul ki a szenvedélybetegség?

Az ember érzelmi szükségletei közé tartozik az örömérzet. Ennek eléréséhez viszont sokszor használunk segítséget, ki ilyet, ki olyat. A boldogságérzettel a hétköznapi gondjainkat próbáljuk enyhíteni, de ha ez rendszeressé válik, akkor szakemberhez kell fordulni!

Vannak tompító hatású drogok, legálisak és illegálisak. A Kodein és a Hidrokodein nem minősül kábítószernek, a 70-es években köhögéscsillapítóként ismerték. De ma is szigorú orvosi utasítás szerint alkalmazhatóak. A nyugtató és altató gyógyszerek társadalmunkban a legszélesebb körben használt pszichoaktív drogok közé tartoznak. A lehangoltság, önsajnálat és a bezárkózás szintén gyakran előforduló jelenségek.

Számtalan beteg a gyógykezelése alatt szokik rá ezekre a szerekre, mert kis adagban csökkenthetik a gátlásokat, de általában folytatja szedésüket jóval az után is, hogy az eredeti panasz rég megszűnt. Folyamatos szedésük fizikai függőséget alakíthat ki.

 

dr zacher3

 

Mi a drog? A válasz egyszerű: kábítószer!

De mit nevezünk kábítószernek? Azt hisszük, amiről nem beszélünk, nem is létezik?  Olyan szerek, amelyek bevétele után megváltozik az ember közérzete, hangulata és gyakran a magatartása is. Elsősorban a központi idegrendszer működésében idéz elő olyan változást, mely (ha rövid időre is) átalakítja az ember személyiségét. Kevés információ áll a rendelkezésünkre, de sajnos egyre többen élnek vele.

Az ópium egyik alkaloidja a morfin, melyet a gyógyászat fájdalomcsillapításra is használ, de hallucinációk is jelentkezhetnek, elernyedést okozó hatása van. A kívánt hatás eléréséhez egyre növekvő adagot kell fogyasztani, amely halált is okozhat.

Az elmúlt időszakban Magyarország még csak tranzitországként szerepelt a csempészek körében. Ez ma már nem így van. „A drogfogyasztók számát nehéz meghatározni, de ma világszerte körülbelül 200 millió személy használ valamilyen pszichoaktív szert”.

Információk szerint a magyar diákok 6 százaléka már kipróbálta a mefedront (kábítószer por alakban vagy a port kapszula tartalmazza, de tablettaként és folyékony formában is kapható), és a fiatalok 1,6 százaléka már megkóstolta, vagy függőként használja a heroint.

Drog-prevenciós (megelőző) irányzatok
Az információ-közlés, a kommunikációfejlesztés fontossága!

A helyi ifjúsági munkában meghatározó szerepe van az önkormányzatnak és a lakosságnak a prevenció terén. Megállapították, hogy egy program annál hatékonyabb, minél interaktívabb. Találkozási pontokat kell létrehozni, melyekhez önkéntesen is lehet csatlakozni. Olyan előadásokat tartani, ahol aktívan hozzászólhatnak a témához a fiatalok, és kérdéseket tehetnek fel.

Dr. Zacher Gábor szerint fontos, hogy ki az előadó, az információ hitelességét növelheti egy rendőr vagy volt drogos. Ő jobban rá tud világítani a kábítószer-fogyasztás veszélyeire. Így hiteles a negatív hatás bemutatása: elrettentés, félelemkeltés.

Ne felejtsük el, aki kábítószert használ, nem veszi komolyan a velejáró veszélyeket. Eleinte nem történik semmi, majd a szívverés hol iszonyatosan lelassul, hol újra felpörög, ha nem bírja, majd megpihen…!

 

Herczegné Ősz Erzsébet beszámolója

 

 

Hozzászólások