Dr. Szajki Károly főorvos úr egyike volt azon négy orvosnak, akik 2016 januárjában Keresztény Közéletért Emlékérmet vehettek át Kecskeméten.

 

kereszteny_dij3

 

A díjat dr. Varga László kereszténydemokrata politikus és drámaíró emlékére alapították, és hatodik alkalommal adták át. Ezúttal az orvostársadalom kiemelkedő személyiségeinek köszönték meg áldozatos munkáját. 

„Tedd a jót és beszélj róla!” – idézték dr. Varga László szavait a díjátadón. Nos, Szajki Károly, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főorvosa teszi a jót nap mint nap, de nem beszél róla, mert szerény. Ezért szeretnénk interjúnkban bemutatni azoknak, akik még nem ismerik őt.

 

karcsi1

 

Kedves főorvos úr! A gyermekkor meghatározó minden ember életében. Kérem, meséljen róla!

Törökszentmiklóson születtem 1955-ben, majd egy másik nagykun településen, Kunhegyesen éltünk 1964-ig. Ekkor Édesapám Kecskeméten kapott megfelelő beosztást, ezért költöztünk ebbe a városba. Édesanyám még költözésünk előtt felderítette, hogy itt létezik egy egyházi középiskola, valamint ugyanazon épületben egy általános iskola is, így egyértelmű volt, hogy 1964 őszétől a Jókai Mór Általános Iskolában tanultam. Kisdiák koromban tanulmányi versenyeken vettem részt, főleg a biológia és a kémia érdekelt, de sajátos módon rajzpályázatokon értem el eredményeket. Szerettem rajzolni, érdeklődtem a képzőművészetek iránt, ez későbbi életszakaszaimban megmaradt.

Általános iskolai tanulmányaim alatt szüleim minden évben beírattak az iskolai hitoktatásra. Édesapámnak ez elvi kérdés volt: éltünk alkotmányos jogainkkal…

 

gyerekkor

Ezen a régi képen én vagyok a legkisebb. Mögöttem édesanyám, édesapám, a nővére, mellettem a bátyám.

Hol végezte a középiskolai tanulmányait?

1970-74-ben a Piarista Gimnáziumban tanultam. Ebben az időben kiváló szerzetestanáraink voltak, humán és reál tárgyakból a lehető legjobb felkészítést kaptuk. Ma már tudom, hogy nem kis nehézségek és akadályok ellenére. Szabó István házfőnök és igazgató úr első osztálya voltunk, 1974-ben kerültünk ki valójában az akkori társadalomba. Az irodalom szeretetét, az olvasásra nevelést is középiskolai tanáraimtól kaptam meg: megalapozott, színes és igényes ízlésvilágot kaptunk a tarisznyánkba. Az egyházi iskola minden extra lehetőségében részesülhettünk: igazi–csak éppen nem egyenruhában gyakorolt- cserkészetben, túrázások, kirándulások, jellemet alakító feladatok és viselkedésformák, közösséghez való alkalmazkodásra nevelődés lehetőségében.

Milyen hatással volt önre a Piarista Gimnázium szellemisége? Voltak kedvenc tanárai?

Szerzetestanáraink karaktere, tartása és –ma már ezt nagyon is érzem – őszinte és önzetlen gyermekszeretete mind–mind beépültek egyéniségembe. Akkor még nem tudhattuk, hogy hogyan alakul a közeljövő történelme: lesz-e demokratikus, nyitott társadalom, valóságban is szabad Egyház, de azt tudtuk és magunkra öltöttük, hogy az evangéliumi igazságok szerinti élet a helyes út: egy csodálatos családnak, az Anyaszentegyháznak a tagjai vagyunk, és soha nem leszünk védtelenek, elhagyatottak. Voltak kedvenc tanáraim, akikre mindig meleg szeretettel emlékezem, sajnos többekről ma már csak haló poraiban.

 

iskola_regi

Kecskeméti Piarista Iskola

Fazekas József tanár úr, a botanikus, Botár Csaba tanár úr, a földrajztanárom (megjegyzem, az elmúlt évtizedekben sem találtam jó leíró földrajzi munkát magyar nyelven, mert ezzel még adós vagyok: legalább Európa leíró földrajzát szeretném elolvasni). A jó lelkű férfi tanáremberek: Szojka Ödön tanár úr, aki kisgyermekként hittanra tanított, valamint osztályfőnökünk, Szabó István tanár úr, aki végül is úgy megszerettette velem a fizikát, hogy orvosi tanulmányaim és munkám során mind a mai napig sok örömet okoz egy-egy jelenség, szerkezet lényegének megértése. Dobos Jenő tanár úr a helyes történelemszemléletet adta, és ez igazi kincs volt abban az időben, amikor minden egy téves ideológiának volt alárendelve. Tudni kellett az anyagot, de látni lehetett és kellett a valóságot is.

Lukács László tanár úr az olvasás szeretetét, a XX. századi modern, keresztény irodalom értékeit is „becsempészte” a tananyagba. Visszatekintve: négy év alatt jól felszereltek, elláttak értékes útravalókkal, nekivághattunk az életnek; ott aztán kiderült, hogy az ideig egy tündérkertben, egy valóságos lelki–szellemi melegházban nevelkedtünk…

 

diploma

Az orvosi diplomám átvétele

Mikor fogalmazódott meg önben, hogy orvos szeretne lenni? Egyenes volt az útja az orvosi egyetem felé?

Harmadikos gimnazista koromban választottam az orvosi hivatást. Rendkívül izgatott az anatómia, az élettan tudományának a megismerése. A műszaki pályához nem voltak adottságaim, az orvostudományt teljes természettudományokat felölelő univerzumnak tartottam. Tudott, hogy abban az időben egyházi iskolából nehéz volt bejutni az egyetemre, akkortájt az orvost is „szemléletformáló tényezőnek’’ tartották. A Gondviselés és nagyon sok jó ember közvetlen vagy közvetett segítsége azonban megadta a hátszelet. Igaz, egy évet műtőssegédként a Megyei Kórház különböző műtőiben dolgoztam, mint fregoli munkaerő, – megjegyzem, ez is kiváló iskola volt a gyakorlati élethez.

Milyen volt az egyetemi élet Szegeden? Mikor fejezte be a tanulmányait?

A szegedi egyetemi évek számomra csodás lehetőségeket rejtettek: az orvosi tanulmányokat szerintem nem lehet csak rendszeres, részletekre is kiterjedő tanulással megalapozni. Engem minden érdekelt: még a nem orvosi, vagy klinikai tárgyak is. Tudtam azt, hogy életem folyamán nem nagyon lesz lehetőségem többé ilyesmivel foglalkozni, de egy alapszintű, átfogó ismerettel rendelkezni kell, mert a pályán bármikor, bármi előfordulhat, és akkor jó tudni, hogy hová nyúljak, kihez forduljak, melyik könyvet vegyem le a polcról… (t.i. akkor még híre sem volt az internetnek!) Ezért azután igyekeztem mindent felszippantani. A taktika bejött, mert a kórházi orvosi munka évtizedei folyamatosan hozták a különféle érdekes eseteket, helyzeteket.

 

karcsi02

Szegeden hamarosan kialakult egy kis baráti kör: hasonló világnézetű fiatalemberek megtalálták egymás társaságát. Visszatekintve ma már csak őszintén mosolyogni tudok azon, – ahogy akkor is tudtuk,- hogy figyelnek bennünket. Azt is tudtam, hogy ki ír „jelentést” rólam, hogy szemmel tartják a más világnézetű, egyházi iskolából érkezett, vallásukat gyakorló fiatalokat. Egyik barátunk Pestről érkezett, idősebb is volt nálunk, sokadszorra sikerült bejutnia az egyetemre. Budapesten a Regnum Marianum közösséghez, illetve a formálódó Bokor közösséghez is kapcsolatok fűzték.

Született is rólunk ilyesféle iromány, hogy:… ,,nevezettek vasárnap este 17h50’-kor az Újszegedi Rk. templomba vonultak…,… ezt követően a Torontál téri Rk. Plébánia épületébe szivárogtak….” (T.i. Havas Géza plébános atya, a „Fekete Hollók Összeesküvésének” tagja – mivel egyetemi korosztályú ifjúsággal foglakozott: szeretettel, nyitott szívvel fogadott bennünket. A súlyos börtönéveket szenvedett ember tanított meg bennünket „nem félni…” , nos, hát visszatekintve, ez is a képzésemhez tartozott ! )

Hol és hogyan tudott elhelyezkedni ez után?

Sok jó ember imádsága és a Gondviselés ismét mögöttem állt: 1981-ben a Kecskeméti Megyei Kórházban az Általános Sebészeti Osztályon volt munkahely. Mindig is sebész szerettem volna lenni. Az akkori osztályvezető és még néhány munkatársa és tanítványa még a „régi iskola ’’ hívei voltak: a műtői tevékenységet a mestertől kell megtanulni, ellesni, ez egy kétkezi képesség-fejlesztésnek a folyamata, nem lehet ellopni, rögtönözni. A tudomány természetesen gyors léptekkel fejlődik, alázattal kell utána iramodni, nem szabad görcsösen ragaszkodni a régi, bevált formulákhoz. A világ az én életemben nagyot változott: belépett a digitalizáció, információk végtelenje ömlik elénk, új technikai eszközpark jelenik meg szinte hetente. Anyagi feltételeink azonban adottak, nyíltan kimondom: korlátozottak, sok esetben nem is ésszerűen!

 

orvosok01

 

Fiatal orvosként a kecskeméti kórházban (hátsó sor, balról)

Mi indította arra, hogy sebészetből szakvizsgázzon? Miért épp ezt a területet választotta?

A sebészetet a segítő orvosi tudományok egyik legértékesebb disciplinájának tartottam. A sebész mind a mai napig – és ameddig beavatkozást végez gyógyító ember a beteg emberen – a legautentikusabb, a legeredetibb szakember a gyógyításban. A sebészetnek is számtalan ága van: a sérüléseket, az urológiai, a nőgyógyászati, a fej-nyak tájék betegségeket ect. külön-külön specializálódott sebész szakemberek látják el. Ma már nem élhet meg a sebész polyhistor: 100 éve egy sebész mindent operált az agydaganattól a bütyökműtétig. Ez ma már nem így van, és ez így van jól. Az Általános Sebészet, amelyet törekszem művelni, nagy fejlődésen ment keresztül: az utóbbi évtized a „minimálisan invasiv beavatkozásokat” igyekszik előnyben részesíteni. Mindenre nyitottan, pozitívan kell hozzá állnunk, de kell, hogy az alapokat is nagy biztonsággal gyakoroljuk, átörökítsük utódainkra.

 

eskuvo1

Esküvőnk dr. Loránd Katalinnal

Azóta számos területen tovább képezte magát. Melyek ezek?

1990-ben érdeklődésem az emésztőszervi betegségek kezelése és az ilyen betegségekkel operált betegek gondozása felé fordult. Dr. Domján Lajos főorvos úrtól megtanultam az akkori kor feltételeinek megfelelő beltükri, azaz endoscopos vizsgálatok technikáját –amelyek az utóbbi években ugyancsak nagy fejlődésen mentek át- így lehetőségem nyílt kórmegállapító vizsgálatok végzésére, valamint – amely szerintem mindig is lényegi biztonságot adó – rendszeres utóvizsgálatok végzésére, ezért 1995-ben gasztroeneterológia szakvizsgát tettem. Jelenleg is lehetőségem van endoszkópos vizsgálatok végzésére, ezzel próbálom betegeink kezelésének eredményét, biztonságát növelni. Törekvésem fő célja maradt az eredeti.

 

eskuvo2

Esküvő után

A felesége is orvos, és van két szép gyermekük, sőt unokáik is. Meséljen róluk!

Feleségem, dr. Lóránd Katalin radiológus szakorvos. Manapság a radiológus is éjjel-nappal dolgozik. Kórházunkban részt vesz a 24 órás radiológiai ügyelet munkájában, e mellett a senologia (emlőbetegségek diagnosztikája és kezelése) területén is dolgozik. Szűrő és diagnosztikus vizsgálatok százait végzi havonta, valamint helytáll a korszerű képalkotó vizsgálatok (CT és MR) vizsgálatok területén is. Sokszor késő este ér haza, mert igen sok előjegyzett vizsgálatot igyekszik elvégezni!

Gyermekeink továbbtanultak: leányunk történelem-spanyol szakos középiskolai tanár. Erre büszke is vagyok, mert csodálatos dolog az Ibériai-félszigeten úgy utazgatni, hogy az embernek szinkrontolmácsa van! A világ jelentős keresztény hányadának anyanyelve spanyol, ezt ma se felejtsük el! Kettő fiú unoka született leányunk családjában. A kisfiúk elevenek, szépen fejlődnek. Sokszor eszembe jut: vajon milyen jövőben, milyen Európában lesznek ők felnőttek, boldogok? Fiam a jogászi pályára lépett, sikeres vizsgái után jelenleg ígéretes katonai ügyészi pályára nyílik lehetősége.

 

csalad

A családunk évekkel ezelőtt

Milyen speciális feladatok várták, várják a Bács-Kiskun Megyei Kórházban?

Sebészeti gyakorlatot jelenleg is folytatok: a hozzám forduló betegeket igyekszem kivizsgálni, megoperálni, gondozni. A 2006-2009 közötti években kórházunk megbízott orvos-igazgatója voltam. Úgy érzem, hogy lehetőségeimhez képest és az adott feltételek között a feladataimat teljesítettem.

2004 óta a Kórház Speciális Rehabilitációs osztályának vezetője vagyok. Ezen az osztályon a műtétes szakmák szövődményes, hosszú ápolást igénylő eseteit kezeljük. Sok esetben nem gyógyítható, vagy éppen elkülönítő ápolást igénylő betegeket kell kezelnünk. Az itt dolgozó munkatársaim mindegyikét kivétel nélkül tisztelem, nélkülük ilyen feladatot nem tudnék ellátni.

Össze tudja számolni, hány műtétet végzett eddig sebészorvosi pályafutása során? Bizonyára tudna mesélni különösen nehéz, embert próbáló helyzetekről is…

Sebészorvosként több mint 6300 műtétet végeztem, endoscopos vizsgálataim száma 7100.

Egy sebész pályáján mindig is vannak emlékezetes helyzetek, esetek. A sikeresen megoldott esetre szívesen emlékszik az ember, a nem sikeresre meg sokszor fájdalommal, de levonja belőle a tanulságot. Emlékezetes egy kisleány esete, akit éjjel masszív vékonybélvérzés miatt operáltam, műtét közben derült ki, hogy egy hasüregi fejlődési rendellenesség volt az oka a kialakult életveszélyes helyzetnek. Azóta már felnőtt, kisbabája is született. Fiatal nőbeteget is operáltam: lovasbalesete során nyolc helyen repedt meg a mája: órákon keresztül kétséges volt a helyzet, de megkaptuk a „hátszelet felülről”. Ő is felhívott három évvel később, amikor megszületett a kisbabája.. A sebészorvosnak a legnagyobb kitüntetés, ha a betege gyógyultan távozik. Ezek az én kincseim.

 

konferencia0

Konferencián

Külföldön is többször járt konferenciákon, továbbképzéseken. Melyik országokban, és milyen céllal, feladattal?

Külföldi kongresszusokra az érdeklődési területemmel kapcsolatosan jutottam el. Szép emlék maradt számomra például az amszterdami orvosi központban eltöltött idő, amikor is kiképezték a közép-kelet európai gasztroenterológusokat a mesterséges gyomor-bélrendszeri táplálás módszereire, az új eszközök használatára. Különleges és megtisztelő volt, hogy az EU csatlakozás után hazánkat képviselhettem Luxemburgban a betegbiztonsági szabályok harmonizációs tárgyalásain. Német és olasz klinikákon, kórházakban jártam, sok hasznos eljárást figyelhettem meg. Tapasztalatom az, hogy a magyar sebészek – az adott lehetőségek között – megállják a helyüket európai viszonylatban is.

Mi a legnehezebb és a legszebb a hivatásában?

A legnehezebb a betegellátásban ma hazánkban a túlterhelés. Betegek növekvő tömegét kell ellátnunk kevesebb kórházi ágyon, kevesebb személyzettel, mint korábban. Kimutatott, hogy az egészségügy nem kapja meg a szükséges emberi és anyagi erőforrást, de éjjel-nappal teljesít. A társadalom elvár, sőt sok esetben az ellátó rendszert, személyt teszi felelőssé az esetleges hiányért, a várt eredmény elmaradásáért. Korunk társadalma az egészségügyi ellátó rendszert afféle ingyenes „csereszabatos szerviznek” tekinti, esetenként hallani sem akar például az egyes betegségek biológiai sorsszerűségéről, a földi élet behatárolt jellegéről.

 

attila6

Öregdiákként a kecskeméti Piarista Iskola Piarista vacsoráján

Milyen elismeréseket kapott eddig szakmai-tudományos tevékenységéért?

Kórházon belül több intézményi elismerést kaptam az évek során, az általam vezetett osztály is részesült kitüntetésekben. Számomra kiemelten megtisztelő volt a Kecskemét Megyei Jogú Város Egészségügyéért díj, valamint a Keresztény Közéletért Alapítvány dr.Varga László emlékérme.

Mi a véleménye azokról az orvosokról, akik külföldön vállalnak munkát a jobb megélhetés reményében? Ha módjában állna, mit tenne ön azért, hogy itthon tartsa a jó orvosokat?

A kitekintés vágyát és a külföldi munkavállalás kihívására adott választ megértem és tisztelem. Feladat azonban itthon is van bőven: gyógyító orvosként mindenki megtalálhatja a maga kihívását…. A külföldi jobb megélhetés az utóbbi években relativizálódik. Az orvosi munka értékét a múlt és jelen társadalmunk is ésszerűtlenül mérte: ha valaki harminc évvel ezelőtt előre vetíti, hogy 2016-ban ez lesz a helyzet, nem hittem volna el. Mindig is bíztam egy igazságosabb jövőben, előbb vagy utóbb egy méltányos rendszer kialakulásában.

Nem jó ez a jelen helyzet betegnek, orvosnak, szakdolgozónak sem, mindamellett költséges, sőt néha veszélyes is. Az egészségügy nagy és nehéz malomkerék: nehezen, lassan fordul, mert összetett, hatalmas struktúra. Amennyiben az erőforrások áramlásának irányát megfordítanák, azaz nem kivonást, hanem inkább valóságos bevitelt alkalmaznának, a lassú javulás is megjelenne. A rögtönzések és szólamok – amelyek jelenleg áradnak – nem oldanak meg semmit.

 

mikrofon0

Mi az orvosi hitvallása?

Ha helyes diagnózist tudok felállítani, akkor a kezelés javallatát is meg kell tudnom adni. Minden esetben a beteg üdvét kell szem előtt tartanom: tudnunk kell dönteni az elérhető leghasznosabb beavatkozásról, kezelésről. Semmi nem befolyásolhatja a döntési folyamatot. Ha kell, segítséget kérek, avagy más ellátó rendszerbe viszem át a beteget, de gondoskodnom kell róla. Betegségét, testi-lelki szenvedését elém hozta, nekem csak segítenem szabad rajta minden erőmmel. Ezt a feladatot csak tiszta lelkiismerettel lehet ellátni.

Kedves főorvos úr! További áldozatos és sikeres orvosi tevékenységéhez kívánok erőt, egészséget, türelmet és kitartást! Köszönöm az interjút!

 

A továbbiakban egy beteg vall arról, hogyan segített rajta, az életét hogyan mentette meg dr. Szajki Károly sebész főorvos.

eva2Nagy L. Éva: Ha jól emlékszem, 1999-ben kimutatták nálam az epekövet. A délutáni órákban került sor a műtétre. Utána sokáig aludtam. Este 10 óra körül felébredtem, letettem a kezem a lepedőre magam mellé, és vizesnek éreztem a lepedőt. Felemeltem a kezem, és sötét színű volt. Hárman voltunk a szobában. Szóltam a szobatársaknak, hogy gyújtsanak villanyt, és azt láttuk, hogy vérben fekszem. Ha nem ébredtem volna fel, elvéreztem volna.

Szóltak az ügyeletes ápolónak, az pedig szaladt oda hozzám Szajki doktor úrral, mert ő volt ügyeletben az éjszaka folyamán. Azonnal hordágy, műtő… Hogy mi történt velem, azt nem tudom. Később nagyon sok vért kaptam.

Az az orvos, aki műtött, másnap be sem jött hozzám. Így automatikusan Szajki doktor úr betege lettem, aki megmentette az életemet a gyors és hozzáértő beavatkozással. Azóta is nagyon hálás vagyok neki ezért.

 

Weninger Endréné Erzsébet

 

Hozzászólások