Csakis a játék kedvéért! Bemutatjuk Farkas Ferencné Pásztor Ilona drámapedagógust, aki a Csakis a játék kedvéért  – játékgyűjtemény és módszertani segédanyag című kötet szerzője is. 

Gondolkodtak már azon, milyen tv-híradó készült volna a pünkösdi események ideje alatt, ha ez lehetséges lett volna akkor, ott technikailag? Egy gyermek szemével nézve ez lényeges kérdés. Pl. ilyen :

„Egy amatőr filmfelvételt látnak, melyet az egyik tanítvány bocsátott közre.
Látják körben gesztikulálva beszélgetni a tanítványokat? Középen a fehér ruhás alakot? (Igaz, az Ő képe a fényben nem olyan jól kivehető.) Ki lehet ez a szereplő? ………………………
Láthatóan fontos dolgokról folyik a szó. Vajon miről? …………………………
Most nagyon figyeljenek! Megismételhetetlen képkockáknak lesznek tanúi. Igen, jól látják! A Fehér ruhás áldásra emelte karjait, majd minden technikai segítség nélkül felemelkedett a levegőbe, s eltűnt a szemek elől… Az utolsó másodperceket lelassítva megismételjük.”

S az akkori nézőkhöz milyen reklámok szóltak volna?

REKLÁM!
Foglaljon szálláshelyet a Genezáreti tó partján! Pihenjen az érintetlen természetben! Halvacsora, fakultatív halászat, hálófonás, csillagnézés az ajánlott programokban! Mindez kedvező árakkal! Több személynek diszkont áron!
Elérhetőség: genezaret.pihenes@jud

Mielőtt bárki is „rosszra” gondolna, sietve közöljük: ez a két részlet egy kis kóstoló a drámapedagógia és játékpedagógia eszköztárából. Szerepjáték, amely közelebb hozza a gyermekekhez a komoly tartalmakat, „felöltözteti a játék” díszes ruhájába. Találkozhatnak vele a www.katetéka.hu hitoktatói honlapon. A közreadó Farkas Ferencné Pásztor Ilona drámapedagógus, aki a cikk címéül választott Csakis a játék kedvéért játékgyűjtemény és módszertani segédanyag c. kötet szerzője is. (Parakletos Könyvesház, Kiskunfélegyháza 2017 – Szerkesztette: Miklya Zsolt ))

A játék egyidős az emberiséggel. Játszani jó, felüdíti a lelket, leleményessé teszi az elmét. Az ismereteket minél többféle úton közvetítjük a gyermekek felé, a tanulás hatékonysága annál jobban növekszik. A játékkal mint módszerrel elterelhetjük a gyermek figyelmét a rossz tartalmakat hordozó másféle ismerethordozókról.

„A jó játékban egyesül a szellemi és fizikai tevékenység, teljes harmóniában működik a fej és a kéz…” (Ágoston György)

A közös játékos tevékenység segít eligazodni a gyermeki problémák lelki útvesztőiben, fejleszti a társas kapcsolatokat, kreatívvá tesz, létrejön a pozitív önértékeléshez oly fontos „ezt én meg tudom csinálni/ meg tudom oldani” élménye. Ezek a megszerzett tapasztalatok passzív ismeretként elraktározódnak, s kellő időben újra aktiválódnak.

Megemlítendő, hogy a játékok nem csak a hittan tananyagába építhetők be, hanem adaptálhatók táborozási program részeként, vagy bármilyen csoportos szabadidős programot színesíthetünk vele, de elemei lehetnek a tanítási óráknak is..

Játszani jó, s a játék mint közös tevékenység nincs korhatárhoz kötve. Családi körben az emlékezet rejtett zugából vegyék elő, s tanítsák meg a saját gyermekkorukban felhőtlen örömöt nyújtó játékokat: Vöröspecsenye, Számháború, Adj, király katonát! – címűekre biztosan szívesen gondolnak vissza. A szájhagyomány, a játékfolklór elemeit alig-alig ismeri a mostani nemzedék, s az újdonság erejével fog hatni egy nyári délutánon!

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona segítségével

 

 

Hozzászólások