Bán János írót, szerzői nevén Bán Mórt a legtöbben a Hunyadiakról írott könyvsorozata révén ismerik. Mások számára kedvelt olvasmányok az általa írott sci-fi és fantasy novellák, regények. Az országban több megyei lapnál dolgozott már újságíróként, főszerkesztőként, kiadóvezetőként – mozgalmas és módfelett sikeres szakmai élet jellemzi tehát az ismert írót.

ban-janos0

Azelőtt nagyon sokat utaztam, több helyszínen éltem az életem a különböző munkáim, megbízásaim miatt. Akadt olyan nap, hogy Kecskemét, Szolnok, Eger volt az útvonal, aztán persze haza Kecskemétre. Minden áldott nap itthonról indultam, és hazatértem, bármilyen messzire is kellett mennem…

Hogy bírtad az ingázást?

Meg lehet szokni, hiszen nagyon sokan kényszerülnek arra, hogy ne a szülővárosukban dolgozzanak. Igyekeztem minden percet kihasználni, amit a kocsiban töltöttem: zenét és hangos könyveket hallgattam, az előttem álló feladatokon törtem a fejem. Egy ideig lehet ezt csinálni. Tíz év után azonban fontos volt számomra, hogy vissza tudjak jönni Kecskemétre, hogy a szülővárosomban tudjam kamatoztatni mindazt a szakmai tudást, amit nagy, nemzetközi médiacégek vezető beosztásaiban szereztem. Úgy gondoltam, meg kell hálálnom a városomnak mindazt, amit tőle kaptam.

Tősgyökeres kecskeméti vagy?

Igen, ízig-vérig, sok-sok nemzedékre visszavezethetően. Az őseim a török háborúk idején telepedtek meg itt, és élték a kecskemétiek dolgos, ambiciózus életét.

Akkor majd erről is írsz egy regényt, ugye?

Egyszer lehet, hogy írok. Jó ötlet.

Milyen iskolákba jártál, mi a végzettséged? Hol szereztél diplomát?

A Bányai Júlia Gimnáziumban érettségiztem, ugyanabban a teremben, ahol születtem. 68-ban ugyanis a későbbi gimnázium szülészetként működött – az a terem tehát viszonylag fontos szerepet tölt be az életemben. A Kecskeméti Tanítóképzőben szereztem diplomát vizuális nevelés szakon. Ezután történelem szakot végeztem Szombathelyen, a Berzsenyiben. Ezt már munka mellett. A főiskola mellett kezdtem dolgozni; először az akkor éppen csak elindult Kecskeméti Televízióban riporterkedtem egy rövid ideig, majd beiratkoztam a frissen újraindított Kecskeméti Lapok újságíró-iskolájába. Ott kezdtem cikkeket írni, és persze ott is ragadtam. Néhány év múlva a Petőfi Népéhez kerültem, ahol gyakornokként kezdtem, és főszerkesztő-helyettesként jöttem el onnan, hogy átvegyem a Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap főszerkesztői posztját.

katona5

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött nálad az irodalom iránti érdeklődés?

A legfőbb impulzusok az embert gyerekkorban érik. Nálam az írással és a történetmeséléssel kapcsolatos hatás az volt, hogy gyerekkoromban nagyon sokat volt otthon velem a nagyapám. Infarktusa volt, már nem dolgozhatott. Rengeteget mesélt nekem. Kútfúrómester létére csodálatosan tudott mesélni. Az ő történetei a vele megtörtént háborús eseményeken vagy az ’50-es évek családi „élményein” alapultak, részben pedig olyan mesék, legendák, történetek voltak ezek, amelyeknek elemeit a legkülönbözőbb helyekről gyűjtötte össze.

Ő tanított meg írni és olvasni. Aztán, nagyrészt az ő hatására az iskolában a délutáni csendes pihenő alatt engem ültettek ki az osztály elé, hogy meséljek a többieknek. Csöndben figyeltek rám, hallgatták, miket mesélek, és meg sem pisszentek egész idő alatt. Nekem persze imponált, hogy le tudom kötni a figyelmüket, pedig sokszor ott, helyben rögtönöztem a történeteket. Ez inspirálhatott engem a későbbiekben is, de soha nem akartam író lenni.

Aztán 8. osztály végén volt egy különös fogadásom az egyik osztálytársaimmal. Többen írogattunk mindenféle sztorikat, amelyek egy része persze sületlenség volt – elgondoltuk, hogy bevisszük egyik ilyen írásunkat valamelyik lap szerkesztőségébe. Fogadtam egy osztálytársammal, hogy melyikünk meri ezt megtenni. Megnyertem a fogadást, bementem a Petőfi Népe szerkesztőségébe. Meglepett, hogy nem dobtak ki, hanem megnézték a matekfüzetből kitépett lapon lévő irományomat. Később ez az írás – pontosabban annak rendesen megírt változata megjelent folytatásokban, a lapban. Ez 1983-ban történt. Ennek köszönhetően kaptam négyest magyarból, és nem hármast. Még akkor sem akartam semmi pénzért író lenni, mert fárasztónak és unalmasnak képzeltem ezt a munkát.

tortenelem0

Igazából a katonaság idején nyílt lehetőségem arra, hogy szabadidőmben vagy őrség közben történeteket találjak ki. Akkor már divatos volt a sci-fi irodalom, a fantasy, és ez olyan impulzust jelentett nekem, hogy megpróbálkoztam az írással. Több ismerősöm is írt, néhányuknak meg is jelentek a művei nyomtatásban, én is kedvet kaptam hozzá. Volt bennem egy kis hiúság, mely azt mondatta velem, hogy ilyet én is tudnék írni.

Telt-múlt az idő, és 2000 táján az első megírt fantasy regényemet elküldtem egy neves kiadónak, amelyik azonnal rá is harapott. Onnantól kezdve egymás után írtam a fantasyket, sci-fiket, mert komoly igény, kereslet volt rá.

Nagyon élénk fantáziára vall, hogy olyan sok novellát és regényt megírtál. Mi segített ebben?

Ehhez nyilván kell egyfajta olvasottság. Aki nem olvas, az nem tud írni. Kell irodalmi jártasság is, és nagyon nyitottnak kell lenni. Biztosan kell valamilyen alapképesség, ami vagy van, vagy nincs. Én ezt adottságnak tekintem.

Így indult az írói pályafutásom, és már az első sci-fi novellámra Zsoldos Péter díjat kaptam. Ezt a legjobb magyar nyelvű tudományos-fantasztikus novelláért vagy regényért adják. Utána éveken át én kaptam a Zsoldos Péter díjakat. Volt olyan év, hogy regényre és novellára is. Úgy éreztem, hogy nagyon rosszat nem írhatok, hiszen népszerűek is voltak a regényeim. De ekkor is csak egy hobbit jelentett számomra. Akkor már újságíróként dolgoztam, ezt éreztem hivatásomnak. Bár gyakori az irodalomban, hogy az újságírók szépirodalmat is írtak, én úgy voltam vele, hogy pusztán a magam és a barátaim szórakoztatására írogatok szabadidőmben. Az, hogy ezeket kiadták, hogy nagy példányszámban el is keltek, már csak hab volt a tortán.

sci-fi-borito0

Hogyan kezdődött a történelmi regények írása?

Valóban éles váltás volt a sci-fi után a történelmi regények felé fordulás. Olvasóként nagyon szerettem a történelmi regényeket, elég nagy mennyiségben fogyasztottam is őket. De végtelenül bosszantott, hogy a magyar írók nem nagyon írnak a magyar történelemről. Szinte beteges idegenkedés nyilvánult meg részükről a magyar történelem dicsőséges évszázadai iránt. Az előző rendszerben évtizedeken keresztül féltek attól, hogy a nacionalizmus felüti a fejét az irodalom által. A szocialista embertípushoz nem illett a nacionalizmus. Persze, a többi szocialista országban azért nem volt ez annyira érezhető, a körülöttünk lévő országokban támogatták a nemzeti érzelmek kifejezését. Nálunk ezt egyáltalán nem segítették, magyarkodásnak bélyegezték.

A világ sok országában, de leginkább az USA-ban teljesen természetes, hogy kirakják az ország zászlaját a házuk elé, az ablakba, az erkélyre. Nálunk ilyet sokáig el sem lehetett volna képzelni, hogy magyar zászlót tűzzünk ki a házunk falára – egy átlagos hétköznapon. Engem ez az attitűd olvasóként bosszantott, hogy miért nincsenek olyan regénysorozataink kortárs szerzőktől, amelyek a magyar történelem dicsőséges időszakairól szólnak. Ha egy magyar író történelmi témába fogott, akkor többnyire csak a világháborúkról, a borzalmakról, csupa negatív témáról volt hajlandó értekezni. Nem ritkán a depresszióra való hajlam, a bűntudat keltése volt a cél ezekkel a művekkel. Én meg mindig úgy gondoltam, hogy az a bűn, hogy ezt megpróbálják velünk elhitetni: nincs okunk, nincs jogunk büszkének lenni magyarságunkra. Így határoztam el, hogy megpróbálom, tudok-e történelmi témában megszólalni.

tarlat-nemzetiben0

Tárlatvezetés a Nemzeti Múzeumban

Hogyan választottad ki a Hunyadiak korát? Ez a kedvenced?

Nagyon nehéz volt választani, hiszen nagyon sok dicsőséges időszaka volt a történelmünknek. Sokan szinte természetesnek veszik, hogy nekünk vannak ilyen szép korszakaink, nagyszerű hőseink. Pedig nem az. Ezt nem is tudjuk mi, magyarok, hogy mekkora szerencsénk van, hogy ilyen hősies a történelmünk. Egy csomó népnek nincsen történelme. Például a szlovákoknak, a szlovéneknek, akiknek nem volt állama, azoknak a történelme elfér egy jegyzetlapon. Nincsenek királyaik, nincsenek hadvezéreik, esetleg utólag hazudnak maguknak, meghamisítják a történelmi figurákat. A szlovénoknál készítettek egy felmérést 1991-ben, hogy kit tartanak a legnagyobb történelmi hősüknek. Kiderült, hogy a mi Mátyás királyunkat. Meglepő? Csak akkor, ha nem tudjuk, nem létezik önálló szlovén történelem. Az államuk 1991-ben lett történelme során először önálló és független.

Hogy miért a Hunyadiak? Rengeteg választási lehetőség jöhetett volna szóba: az Árpád-házi királyok, Zrínyi és kora, az 1848-as forradalom és szabadságharc és még sok más. Mindenképpen egy dicsőséges, példamutató korszakról szerettem volna írni. A Hunyadiakról szóló monstre sorozat egy háromgenerációs családtörténet, három nagyszerű történelmi alakot, uralkodót és korukat mutatja be. Hunyadi Jánost, Hunyadi Mátyást és Corvin Jánost. Az ő történetük felölel mintegy 100-120 évet, és abban nagyon sok minden benne van, ami a magyar történelemre jellemző.

 

boritokep-konyvek

Bizonyára hatalmas anyaggyűjtést végeztél a tíz regényed megírásához. Most már beszélhetünk tíz kötetről?

Most már nem tíz kötetről, hanem 25-ről is beszélhetünk. Amikor elkezdtem az anyaggyűjtést, akkor a három témára terveztem tíz kötetet. De ahogy gyűlt az anyag, rá kellett jönnöm, hogy csak a Hunyadi Jánosról szóló regényekhez összegyűlt tíz kötetre való anyag. Hunyadi Mátyásról is tíz kötetet tervezek, és ötöt Corvin Jánosról. Elképesztően nagy mennyiségű az anyag. Amikor elkezdtem a kutatást, először Corvin János történetét akartam feldolgozni, mivel ő viszonylag ismeretlen számunkra. Ahogy gyűlt az anyag, rájöttem, hogy nem érthető az ő története anélkül, hogy Hunyadi Mátyást ne mutatnám be, és később azt is beláttam, hogy előbb Hunyadi Jánosról kell írnom, hogy jobban érthető legyen Mátyás élete és uralkodása.

Azt gondoltam, hogy egy év intenzív kutatás elég lesz az anyaggyűjtéshez. De tíz év lett belőle. Addig egyetlen sort sem írtam le a könyvből, csak gyűlt a sok anyag. Azóta újabb tíz év eltelt, és sokszorosára bővült a háttérjegyzet mennyisége. Úgy érzem, ezt csak abbahagyni lehet, befejezni nem.

konyvbemutato03

Több életnyi idő kellene ahhoz, hogy megvalósítsd írói célkitűzéseidet. Mennyire intenzíven dolgozol a munka és a családod mellett?

Nagyon irigylem azokat az írókat, akik azt mondják, hogy nyolc évig írnak egy könyvet, és közben nincs semmi más dolguk. Nekem a hivatásom is minimum két embert igényel(ne). Egyszerre vezetem jelenleg a Kecskeméti Televíziót, vagyok ennek, a Kecskeméti Lapoknak és a Hírös.hu honlapnak a főszerkesztője. Korábban előfordult olyan is, hogy két megyei napilap főszerkesztője és kiadóvezetője voltam egyszerre, ami akkoriban négy korábbi vezető munkáját tette ki… Az írás nálam a szabadidőmből, az alvástól ellopott időben történik, éjszaka vagy hétvégén. Ezért meg is becsülök minden percet, amit a könyvírással tudok tölteni.

Könnyen írsz? Gyorsan jönnek a gondolatok?

Igen, viszonylag könnyen és gyorsan. Ha nincs semmi, ami elvonja a figyelmemet, akkor tényleg gyorsan dolgozom, főleg azért, mert a vázlatok már megvannak. Húsz év alatt rendkívül sok anyag állt össze. A vázlata maga a történelem, a kronológiát követem. Erre kerül egy dramatikusan jól felépített cselekmény, mellékszálak, szereplők. Azért ez elég bonyolult, hiszen nagyon sok szereplő fordul meg a regényeimben.

spanyolul0

Spanyol nyelvű kiadás

Mennyi benne a fikció?

Szerintem annyi, amennyi egy történethez kell, mégis, úgy vélem, sokkal kevesebb, mint gondolnánk. Olvasókkal beszélgetve sokszor rácsodálkoznak, hogy ez vagy az a szereplő valóban létezett. Ők nem is gondolták volna. Vannak olyan történelmi figurák, akikről nem tudunk, mert nem tanítják, nem foglalkoznak velük. Én őket is beépítem a cselekménybe. Az első köteteknél még sokkal nagyobb szerepe volt a fantáziának, mert Hunyadi János ifjúkoráról nagyon keveset tudunk. Most már, a nagy hadjáratokról nem kell kitalálni szinte semmit, csak a regényesítés feladata marad számomra.
Azt ne feledjük, hogy a történelmi regények a fikció kategóriájába tartoznak, még akkor is, ha nagyon erős történelmi alapokra épülnek. Rengeteg tényinformáció van a könyveimben, de ezek azt a célt szolgálják, hogy fölkeltsem az érdeklődést a történelem iránt.

Sok véres történetet mesélsz el a regényeidben. Mi volt ezzel a célod?

Ez egy tudatos döntés volt, amikor elkezdtem írni a regényeket. Amihez szoktunk korábban, az Gárdonyi, Jókai romantikus történelemszemlélete. De azóta rengeteg idő eltelt. Ma már a francia, a német, az angol történelmi regény nem ilyen. A filmek sem. Brutálisak, mert a háborúk is brutálisak voltak. Arra gondoltam, hogy nem is akarom úgy visszaadni ezt a korszakot, hogy egy romantikus mesét mondjak róla. Ha száz évvel ezelőtt írok, akkor valószínűleg azt a megoldást választom.

Megvan ugyan a kornak a romantikája, de ez nem abban nyilvánul meg, ahogyan egy csata le van írva. A csata tömény iszonyata egy horror. Azon kívül ezekben a könyvekben rengeteg erotika van. A szereplőim hús-vér emberek, és azt mondanám, hogy korántsem ifjúsági regények ezek. Tervezünk egy ifjúsági változatot, mert nagy igény lenne rá. Sok olvasó mondja, hogy oda szeretné adni a gyermekének olvasásra, de így nem igazán meri. Igaza van, hiszen nekem is vannak gyerekeim, és tudom, hogy milyen könyvet adnék a kezükbe és mit nem. Ezt a regénysorozatot én korhatárosnak mondanám: 14, vagy 16 éven aluliaknak nem ajánlott. Annak ellenére sem, hogy a mai tizennégy évesek már eléggé felvilágosultak.

papa-spanyol-konyv

A pápa ajándékba kapta Bán Mór spanyol nyelvű könyvét

Most éppen hol tartasz a regényfolyamban?

Hunyadi életének utolsó szakaszát írom le a két utolsó kötetben, amikor már kormányzóként, a legmagasabb pozícióba kerülve próbál változtatni az ország sorsán. Hátravan még egy nagyon izgalmas, regényes korszak. A tizedik kötet a nándorfehérvári ostrommal fejeződik majd be természetesen. Szeretném az olvasókban tudatosítani, hogy ekkor Hunyadi nemcsak Magyarországot védte meg a törökkel szemben, hanem az egész nyugati világot, amely már végveszélyben volt, amikor a törökök elfoglalták Konstantinápolyt. Ennek bukása előrevetítette a nyugat bukását. Tehát Hunyadi hőstette a nyugati kereszténység megmentésére is irányult. De ezt a tényt sokan nem tudják összefüggéseiben kezelni. A regény végét a legnehezebb megírni, hogy minden szál megfelelően legyen elvarrva – igaz a szereplők jelentős része majd Mátyás történetében tovább él.

ban-janos-arkadok

Milyen magánéleti, hivatásbeli, írói céljaid vannak a közeljövőre nézve?

Hivatásbeli? Nagyon komoly célt tűztem ki magam elé: szeretném a Kecskeméti Televíziót korszerű, dinamikus, fiatalos műhellyé átalakítani, amelynek műsorai a hagyományos módszereken túl az interneten is eljutnak a nézőkhöz. Ezen felül szeretném Kecskemét város médiacégét egységes, a város polgárait bőségesen informáló, szórakoztató vállalkozássá fejleszteni.

Kedves János! Köszönöm szépen az interjút, és kívánom, hogy legyen erőd és időd megvalósítani céljaidat, álmaidat! Sok sikert és boldog, békés ünnepeket kívánok!  

Hálásan köszönöm!

 

Weninger Endréné Erzsébet

 

Hozzászólások