Magyar látvány című esszékötetéért Berkovits György veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2018-ban. A fődíjas mellett Turi Tímea, Schein Gábor, Földényi F. László és Csabai László írókat szólítják majd színpadra 2018. február 1-jén az Artisjus Díjak átadó ünnepségén. 2006 óta összesen 58 kitűnő költőt és írót ismert el ezzel a díjjal a szerzői egyesület.

Fotó: Berkovits Balázs

Az Artisjus Irodalmi Díjat, amely az elmúlt években az egyik legrangosabb hazai irodalmi elismeréssé vált, idén immár 13. alkalommal adják át. A nagydíjjal az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotását jutalmazzák, a további díjak célja, hogy ösztönözze a tehetségüket már vitathatatlanul bizonyított művészek további alkotómunkáját, mind szépirodalom, mind más irodalmi műfajok terén. Az idei díjazottak költészet, tanulmány, esszé/kritika és próza műfajokban nyújtott kiemelkedő teljesítményükért vehetik át az elismeréseket. A díjátadó ünnepséget 2018. február 1-jén 18 órakor tartják a Budapest Music Centerben.

A 2018-as elismeréseket kapják:

Artisjus Irodalmi Nagydíj – Berkovits György: Magyar látvány (esszé)
Artisjus Irodalmi Díj – Turi Tímea: Anna visszafordul (költészet)
Artisjus Irodalmi Díj – Schein Gábor: Füst Milán (tanulmány)
Artisjus Irodalmi Díj – Földényi F. László: A melankólia dicsérete (esszé, kritika)
Artisjus Irodalmi Díj – Csabai László: Szindbád, a forradalmár (próza)

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Berkovits György kapja Magyar látvány című esszékötetéért. Az 1940-ben Orosházán született író és szociológus évtizedek óta Budapesten él, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult biológiát és földrajzot, majd szociológiát. Egyik fő művének a 2017-ben a L’Harmattan Kiadónál megjelent Magyar látvány című könyvét tartja. Az esszékötet tizenhat írása között szerepelnek érdekfeszítő családtörténetek, és többek között olyan témákat is feldolgoz, mint a terrorizmus lélektana; a zajszenny, mint kultúra vagy a tömegkultúra agresszivitása.

Ahogy Báthori Csaba laudációjában kiemeli: „A könyv messze kiemelkedik mai értekező prózánk átlagából: erkölcsi szempontrendszerével, esztétikai pártoskodástól mentes elfogulatlanságával, mindenféle „helyezkedést” elutasító független szemléletével, a magasrendű esztétikai értékek megidézésének igényével, és szinte biblikus méretű profetikus kritikai hanghordozásával.”

 

Hozzászólások