2018. augusztus 29-én a Katona József Könyvtár olvasásnépszerűsítő sorozatának Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, operaszövegek írója, fordítója volt a vendégelőadója. A nagy operarajongó költő Egy librettista vallomása címmel tartott nagyon hiteles zenei ismeretterjesztő előadást.

Baranyi Ferenc, Kassai Franciska, Virág Barnabás

Baranyi Ferenc elsősorban költőként ismert, de saját megfogalmazása szerint két úr szolgája volt: a költészeté és a zenéé. A zene segédmunkásaként írt dalszövegeket, librettókat, fordított újra operákat, vezetett televíziós zenés színházat. A versírás mellett szívügye a zenei ismeretterjesztés. Most is színes, érdekes előadást tartott, látszott, hogy rendkívül mélyen beleásta magát az operatörténetbe. Ezt a 2016-ban megjelent szubjektív operakalauza (Az opera négy évszázada) is igazolja.

Ebben a könyvében azt vizsgálta, hogyan válnak jeles irodalmi alkotások a librettisták közreműködésével zeneművekké. Ahogyan ismeretterjesztő könyvét is anekdoták színesítik, úgy előadásában is rendkívül szórakoztatóan, de a tőle megszokott hozzáértéssel beszélt zeneszerzőkről, operákról, operaénekesekről. Új megközelítésben hallhattunk erről a műfajról, s közben számos bejátszást, felolvasást, filmrészletet illesztett történeteihez. Az operatúrán Kassai Franciska előadóművész tolmácsolta néhány versét, írásrészletét.

Rendkívül közvetlen előadó, nem is annyira ismeretterjesztő előadást, hanem inkább önvallomást hallhattunk arról, hogy fiatal korától kezdve milyen zenei impulzusok érték, mi inspirálta az opera világa felé. Mesélt a Nyáregyháza szélén eltemetett Schodelné Klein Rozália operaénekes történetéről, aki az 1800-as évek népszerű és képzett hangú énekese volt. Megtudtuk, hogy a Normafát azért hívják így, mert itt énekelte el a művésznő Bellini Normájának nagyáriáját. Tulajdonképpen a nyáregyházi, pilisi erdő titokzatos sírja volt az első inspiráció a gyerek Baranyi Ferencnek az opera világához.

Bizet Gyöngyhalászok operájának legszebb dala (Nadir áriája) ihlette az ifjúkori Baranyi Ferenc egyik zsengéjét (Gyöngyhalász), s ez motiválta 1992-ben a költőt az egész opera újrafordítására.

A régi operafilmek, valamint egy ceglédi iskolai élmény: az igazgató operaéneke (Tosca Levéláriája) is hozzájárult ahhoz, hogy Baranyi Ferenc foglalkozásává vált az operák újrafordítása. Nem értette, miért van az, hogy az olaszok munka közben operát dúdolnak, itthon pedig elcsavarjuk a rádiót, ha abban opera szól, ezért 38 évesen zenei ismeretterjesztő műsorokat vezetett a televízióban, tévéjátékot írt Rossini sevillai borbélyának keletkezéséről. Televíziós tevékenysége hatással volt költészetére is, így születtek meg azok a költeményei, melyekben az opera ürügyén vallott az érzéseiről.

Balázs Béla A kékszakállú herceg várának szövegkönyvét is részletesen elmesélte, sőt továbbgondolta, mert költőként a nők szemszögéből láttatja a férfit a Nyolcadik ajtó c. költeménye.

 

Kékszakállú, én adom most:
íme, itt a nyolcadik kulcs.

Csak belülről nyitja ajtód,
mely saját magadra tárul,
nem torzíthat már a fény, mely
rólam visszaverve rádhull –
nem vagyok már. Tűnhetsz annak,
ami vagy – s nemcsak lehetnél.
Senki sem lát, csak a nyirkos
várfalak közé rekedt éj.
Mássá tett a nő-jelenlét:
úgy lehettél hős, kegyetlen,
dús, gyengéd, s országgal ékes,
hogy a tükröd én lehettem,
gyöngeséged s múltad titkát
féltve is büszkén szemérmes
úgy lehettél, jó uram, hogy
volt egy asszony, aki kérdez.
S ha hét ajtód meg se látom?
Ha semmit se kérdezek meg
s azt sugallja hallgatásom,
hogy kicsit sem érdekellek?

Akkor sértve inkább lennél?
Akkor inkább lenne részem
bús magamra-hagyatottság
várad örök éjjelében?
Lettem volna – mint sok asszony –
üres szívű, puszta szájú?
Milyen kellett volna lennem?
Mondd meg nékem, Kékszakállú!

Enyém most már minden éjjel –
és mindig is éjjel lesz már.
S vak az éj. Senkise lát, csak
a rajtam kívül rekedt vár.
Fedd magad fel önmagadnak,
mérd, amit raksz és amit dúlsz.

Kékszakállú, én adom most:
íme, itt a nyolcadik kulcs.

Baranyi Ferenc 81 éves, fiatal kora óta kedvelt és elismert költő. Olasz szakos végzettsége mind az irodalomhoz, mind a zenéhez közel vitte. A mostani előadásából úgy tűnt, mintha a zene elengedhetetlenebb szerepet töltött volna be életében, de akik verseit is ismerik, azok tudják, hogy költőként is érdemes őt olvasni, hallgatni.

 

Péczeli Józsefné

Fotók: Fuchs Alfonz

 

Hozzászólások