A patinás városligeti intézmény – számos egyéb feladata mellett – évtizedek óta foglalkozik a Magyarországon őshonos, természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok emberi segítségre szoruló egyedeinek védelmével. Törött szárnyú gólyákkal, mérgezett sasokkal, fészekből kiesett énekesmadarakkal, elárvult kismókusokkal, telelésben megzavart denevérekkel, legyengült sünökkel és más hasonló jószágokkal.

Barátposzáta

Ezt a tevékenységet az Állatkert az általa életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány égisze alatt folytatja. A mentett állatok között persze emlősök, hüllők, sőt még kétéltűek is, de a legnagyobb számban madarak szoktak ilyen jellegű segítségre szorulni.

Mit kell tudni az állatkerti vadállatmentésről?

A mentett állatok részben különféle szakmai szervezetekkel (nemzeti parkok, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület stb.) folytatott együttműködés nyomán, részben jó szándékú magánszemélyek jóvoltából kerülnek be az Állatkert mentőhelyére. A cél az, hogy az emberi segítségre szoruló állatok ismét képesek legyenek emberi segítség nélkül boldogulni a természetben. A meggyógyított, felerősített, illetve felnevelt mentett állatokat a szakemberek arra alkalmas élőhelyeken engedik szabadon, természetesen a helyi természetvédelem munkatársaival együttműködve.

A mentett állatok számát tekintve 2016 volt a rekordév, hiszen abban az esztendőben több mint kétezer segítségre szoruló egyedről gondoskodtak az állatkerti szakemberek. Tavaly, 2017-ben összesen 103 faj 1524 egyedével foglalkoztak a mentőmunka keretében. Ezek közül 77 faj 905 egyede volt madár, 16 faj 505 egyede emlős, a hüllőket, illetve a kétéltűeket pedig 10 faj 114 egyede képviselte a mentett állatok között.

Határtalan segítség az őshonos állatvilág megőrzéséért!

A közelmúltban jelentős fejlesztési lehetőség kínálkozott az Állatkertben zajló mentőmunka, a hozzá kapcsolódó ismeretterjesztés, valamint a témával összefüggő, határokon átívelő együttműködés fejlesztésére. Ennek érdekében a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Kassai Állatkert közös pályázatot nyújtott be, amely 2017-ben elnyerte az Európai Unió támogatását. Így az Európai Regionális Fejlesztési Alap, illetve Szlovákia és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg a két intézmény együttműködése az őshonos állatvilág megőrzéséért a határ menti térségben.

A projekt célkitűzése, hogy segítse és fejlessze a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Kassai Állatkert szakemberei által folytatott mentőmunkát, illetve teremtse meg a mentőmunkához és az annak keretében mentett honos állatfajok egyedeinek korszerű tartásához és bemutatásához a feltételeket. A fejlesztések az állatkertekben a mentett egyedek bemutatására, Budapesten ezen felül magának a mentőmunkának a fejlesztésére, valamint a mentőmunka és az ismeretterjesztés elősegítésének céljából egy korszerű mentőközpont kialakítására is irányulnak.

Vörös vércse

Kitűzött cél továbbá a tudásmegosztás elsősorban a két intézmény, illetőleg a Kárpát-medencében működő mentőhelyek szakemberei között (többek között dolgozói csereprogram, tematikus konferencia, workshopok által).

Kiemelt cél mindemellett a lehető legmagasabb színvonalú ismeretátadás a látogatók számára. Ezt nagyszabású új interaktív bemutatók létrehozásával teremtik meg a szakemberek, mind a Kassai Állatkertben, mind a Budapesti Állatkertben.

Forrás: Fővárosi Állat-és Növénykert

Fotók: Bagosi Zoltán

 

Hozzászólások