Távolsága a Szaturnusztól 1,22 millió km, átmérője 5130 km. A Naprendszer második legnagyobb holdja, nagyobb, mint a Merkúr bolygó. Vastag nitrogén légköre és szmogszerű fátyol takarja el a felszínét. Annak esélye, hogy megpillantsuk a felszínét, 2005-ben jött el, amikor a Huygens leszálló egység a Titánon landolt.

 

titan1

 

A nitrogénben gazdag légkör több száz km-rel emelkedik a Titán fölé. Felszínét a földihez hasonló folyamatok alakítják, a metán és etán felhőkből eső hull alá, mely folyókat alkotva tavakba gyűlik a pólusok környékén. Az egyenlítőn nagy sivatagok találhatók. Felszíni hőmérséklete mínusz 180 Celsius fok, fele–fele arányban kőzetek és vízjég keverékéből áll ez a nagy hold. Ezt úgy képzelhetjük el, hogy a középpontjában egy jókora sziklás magot jégből, esetleg olvadt vízből álló réteg veszi körül. A felszínen szintén dominál a jég és a kőzet keveréke.

 

titan2

 

A 2004-ben a Szaturnuszhoz érkezett Cassini megfigyelései alapján hazánknál ötször nagyobb területen zuhogott nemrég a metáneső a Titán-holdon. A metánmonszunnak is nevezett jelenség alkalmanként hatalmas esőzéseket okoz a távoli égitesten, méghozzá annak sivatagos vidékein, ahol korábban folyadék nem mutatkozott.

A Titán nevű Szaturnusz-holdon vannak a legfurcsább sivatagok a Naprendszerben. Bár víz itt bőségben megtalálható, a -180 Celsius fokos hidegben az sziklaszilárd jeget alkot. A felszíni “kőzetek” ezért vízjégből állnak. A folyadék a holdon a felhőkből hullik, és a metán, valamint az egyéb szénhidrogének keveréke tavakban gyűlik össze, melyeket hatalmas folyók, folyórendszerek táplálnak, s ezek kanyonokat vájnak maguknak.

 

titan3

 

A Titánon eddig a sarkvidéki térségekben sikerült csak metánesőket megfigyelni, ahol a lehulló csapadék folyókban áramlik a felszínen, és a mélyedésekben tavakat alkot. Ugyanakkor a bolygó alacsony szélességű területein szárazság jellemző. Az egyenlítői térségben üresek a folyóvölgyek és a tómedrek, a sivatagos tájat homokdűnék borítják. Ezek a dűnék azonban eltérnek a földiektől, ugyanis jégszemcsékből, jéghomokból állnak.

 

titan4

 

A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda megfigyelései révén első alkalommal sikerült esőzést azonosítani ebben az egyenlítő környéki, egyébként száraznak tekintett vidéken. Elizabeth Turtle (Johns Hopkins University, Applied Physics Laboratory) és kollégái egy aktív felhőzóna elhaladása után a felszín színárnyalatában azonosítottak változást. A sötétedés legegyszerűbben azzal magyarázható, hogy csapadék hullott a Titán felszínére. Egy trópusi helyzetű, kiterjedt viharkomplexum vonulhatott el a térségben, s a metánesők révén mintegy 500 ezer négyzetkilométernyi terület (tehát Magyarországnál ötször nagyobb vidék) ázott.

 

titan5

 

A megfigyelés arra utal, hogy – a földi sivatagokhoz hasonlóan – alkalmanként a Titán száraz vidékein is történnek heves esőzések. A most azonosított jelenség igazolja a korábbi feltevést, amely szerint az úgynevezett metánmonszun révén időnként hatalmas esőzések történnek a holdon. Az ekkor lehullott folyékony metán pedig völgyeket váj a felszíni anyagba, és erősen pusztítja, alakítja azt.

Valljuk meg őszintén, hogy a mínusz 180 Celsius fokos hőmérséklet nem az a hideg, ahol életet várnánk. A tudósokat azonban mégis komolyan foglalkoztatja az a lehetőség, hogy a Titánon egy a földitől merőben eltérő alapokon kifejlődött élet lehet. Ugyanis egyedülálló módon folyadék van a felszínén, mely igaz, hogy metán és etán, de ez körforgást végez. A légkörben és a talajon pedig szerves vegyületek bőven előfordulnak.

 

titan6

 

Ezt az esetlegesen kialakulhatott életet nevezik metánon alapuló életnek, ahol az oldószer szerepét a víz helyett ez a közeg látja el. Ez a földitől nagyon eltérő életnek adhat lehetőséget, amely esetleg nem is szén alapú, hanem szilícium helyettesíti a szenet. A szilícium atom sokban hasonlít a szénre, ugyanúgy 4 vegyértékű, és olajokat, valamint hosszú láncú vegyületeket, szilikonokat képes alkotni.

titan7

 

Hogy van-e valamilyen életforma ezen a nagyon különös égitesten, azt további kutatások fogják megválaszolni. Már tervezik azokat a missziókat, melyek a Titán varázslatos világát fogják felkeresni. Akár egy hőlégballonos szonda is szerepel a lehetséges tervek között, mely végigjárná a felszín felett sodródva a vidéket. Vagy olyan szondák is lehetőséget kapnak, melyek mintát hozhatnának az említett tavakból, tengerekből.

 

Dr. Garzó László

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

 

Hozzászólások