Apja jómódú építési vállalkozó volt. Édesanyja sokat segített a szegényeknek még akkor is, amikor férje meghalt és kézimunkából tartotta fent három gyermekét. Hitük összetartotta a családot a nehézségek ellenére is.

A Kalkuttában missziós tevékenységet végző jezsuiták lelkes beszámolói hatására 18 évesen jelentkezett barátnőjével együtt a Loreto nővérekhez. Néhány hónap után Dardzsilingbe küldték, ahol három év múlva fogadalmat tett.  Lisieux-i Szent Teréz iránti tiszteletből választotta szerzetesi nevét.  18 éven át földrajzot és hittant tanított egy szerzetesi iskolában, melynek közben igazgatója is lett.

A hivatás megtalálása

Az országban uralkodó nyomort látva felismerte küldetését, hogy a kolostort elhagyva a szegényeket és a nyomorban élőket szolgálja, segítse. 1948-ban a pápától kapott engedély birtokában ápolónői képzést kapott, majd Kalkuttába visszatérve megnyitotta iskoláját a nyomortelepen. Hamarosan követői és támogatói is lettek.

1950-ben engedélyt kapott új szerzetesrend alapítására. Egy elhagyott hindu templomot alakítottak át a szegények otthonává, később a leprások és az árvák számára is házakat nyitottak.
A következő évtizedekben Indiában és a világ más országaiban is egyre többen csatlakoztak a Szeretet Misszionáriusainak rendjéhez, és Venezuelában, Rómában, Tanzániában, más európai, ázsiai és afrikai országokban, majd az Egyesült Államokban is létesültek misszionárius otthonok.

Elismerések

Teréz anya – ezen a néven vált ismertté a világban – számos díja (többek között a XIII. János pápa békedíj, Kennedy-díj, Nehru-díj, Albert Schweitzer-díj, Szabadság Érdemérem, vagy a Kongresszusi aranyérem) ellenére is szerény és alázatos maradt. Visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy sokszor elviselhetetlenül nehéz volt ez a hivatás, és teherként nehezedett a vállára, de nem adta fel eredeti hitvallását: “hogy segítse az éhes, ruhátlan, hajléktalan, béna, vak, leprás embereket, az olyanokat, akik nemkívánatosak, szeretetlenek, kitaszítottak a társadalomból és mindenki elkerüli őket”.

1979-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat. A díj átvételekor így nyilatkozott: „Hogyan segíthetjük elő a világbékét?” Menjünk haza és szeressük a családunkat.” A díj mellé kapott 6000 dollárt is a kalkuttai szegényeknek juttatta el.

Évtizedeken át szívbetegséggel küszködött. Kilenc nappal 87. születésnapja után, 1997. szeptember 5-én hunyt el. Halálakor a rend a világ 123 országában 610 missziót működtetett, ahol több mint 4000 apáca és több mint 100 000 önkéntes ápoló dolgozott. Indiában három napos nemzeti gyászt rendeltek el.

Halálát követően a Szentszék azonnal elindította a boldoggá avatási eljárást. Csodás gyógyulások is történtek, miután a betegek Teréz anya közbenjárását kérték, és ezek orvosilag megmagyarázhatatlannak bizonyultak. II. János Pál pápa 2003. október 19-én Rómában csaknem negyedmillió zarándok jelenlétében boldoggá avatta.

Az élet himnusza

•    Az élet egyetlen – ezért vedd komolyan!
•    Az élet szép – csodáld meg!
•    Az élet boldogság – ízleld!
•    Az élet álom – tedd valósággá!
•    Az élet kihívás – fogadd el!
•    Az élet kötelesség – teljesítsd!
•    Az élet játék – játszd!
•    Az élet vagyon – használd fel!
•    Az élet szeretet – add át magad!
•    Az élet titok – fejtsd meg!
•    Az élet ígéret – teljesítsd!
•    Az élet szomorúság – győzd le!
•    Az élet dal – énekeld!
•    Az élet küzdelem – harcold meg!
•    Az élet kaland – vállald!
•    Az élet jutalom – érdemeld ki!
•    Az élet élet – éljed!

Weninger Nóra

2013. augusztus 26.

Hozzászólások