Felvetődik a kérdés a laikusokban és a csillagászokban egyaránt, hogy vajon léteznek-e más csillagok körül is Földszerű bolygók. Ennek a megválaszolása azért fontos, mert valószínű, hogy egy másik értelmes civilizáció egy a miénkhez nagyon hasonló bolygón fejlődhetett ki. Már az 1970-es években elkezdték keresni az idegen lényeket, s ez azóta is folyik. Ez a híres SETI-program.

Az eltelt több mint 30 évben sajnos egyet sem sikerült felfedezni, mégsem mondhatjuk azt, hogy nem jutottunk előrébb. Az exobolygó kutatás, azaz a más csillagok körül keringő bolygók felfedezése rohamléptekkel halad. Először az 1990-es években találták meg az 51Pegasi b-jelű bolygót a Pegazus csillagképben egy napszerű csillag körül. Sajnos ez egy forró Jupiter volt. Ez azt jelenti, hogy méretét tekintve a Jupiterhez hasonlít, de vele ellentétben csillagához olyan közel kering, hogy a hőmérséklete közel 1000 Celsius fok. Ma már – hála a Kepler űrtávcsőnek és más földi teleszkópoknak – közel 2000 exobolygót ismerünk, és legalább ugyanennyi létezése vár megerősítésre.


A Föld ikertestvérét azonban sajnos még máig sem találták meg. Ez a 2000 exobolygó azonban már olyan nagy szám, hogy statisztikai következtetéseket lehet belőle levonni. Szép számmal akadnak közöttük forró Jupiterek, és Neptunuszhoz hasonló gázbolygók, melyek elnyúlt pályán keringenek a csillaguk körül. Vannak szuperföldek is, melyek kőzetbolygók, de a Földnél 2-5-ször nehezebbek. A statisztikák alapján a csillagászok úgy vélik, hogy az idegen bolygóknak körülbelül ötöde lehet Földszerű. Tehát nem túl gyakoriak azok a bolygók, amelyek hasonlítanak a miénkre. A párhuzam azonban itt még nem ér véget. Meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a körülmények, melyek szükségesek ahhoz, hogy a Földihez hasonló értelmes élet fejlődhessen ki az exobolygón.


Először is a bolygónak a csillagától olyan távolságra kell keringenie, hogy a hőmérséklet megfelelő legyen a folyékony víz számára. Azaz nem lehet sem túl közel, sem túl távol. Ez nagyban függ a csillag méretétől és hőmérsékletétől. A Naphoz hasonló sárga csillagok esetében ez a 100-200 millió km-es sávban lehetséges. A Napnál kisebb vörös csillagok esetében ez közelebb esik a csillaghoz. Fontos, hogy a csillag nem lehet óriáscsillag, mert ez esetben túl erős a sugárzása, és a csillag maga is rövid életű ahhoz, hogy kifejlődjön az értelmes élet. A bolygó esetében legjobb, ha 1-5 Földtömegű. Légkörének tartalmaznia kell némi széndioxidot és metánt. Ezek üvegházhatású gázok, és segítik, hogy a felszínén a víz cseppfolyós maradjon. Ellenben ezekből a gázokból sem lehet túl sok, mert akkor elszabadul az üvegházhatás, és a bolygó olyanná lesz, mint a Vénusz, ahol a felszíni hőmérséklet 400 Celsius fok. Ennek ellentéte a Mars, ahol túl vékony a légkör, s a víz fagyott állapotban van.


A bolygónak kell, hogy legyen egy nagy holdja, mely stabilizálja a forgástengelyének dőlésszögét. Ha ez nincs meg, akkor a bolygó az évmilliók alatt ide-oda imbolyog. Néha az egyenlítőjén óriási jégmezők képződnének, máskor meg a sarkokon lenne meleg. A Földnek is csak véletlen, hogy van egy nagy holdja, mely akkor keletkezett, amikor a Föld a Theia nevű bolygócsírával ütközött.

Fontos, hogy a testvérföldön legyen lemeztektonika. Ennek azért van jelentősége, mert így valósul meg az anyagok körforgása. A kőzetekben megkötődött széndioxid a vulkánosság miatt visszakerül a légkörbe. Az is nagyon fontos, hogy a bolygónak legyen nagy vasmagja, mely mágneses mezőt hoz létre a bolygó körül. A mágneses mező megvédi az élőlényeket a csillag erős sugárzásától. Ha a Földnek nem lenne mágneses tere, akkor a Napból érkező töltött részecskék elpusztítanák az életet. Az is fontos, hogy az adott rendszerben legyen egy Jupiter méretű óriásbolygó is, mely az üstökösöket eltéríti és magába rántja. Ha túl sűrűn csapódnak üstökösök, kisbolygók a testvérföldbe, akkor azok nem engedik, hogy az élet zavartalanul fejlődjön.


Nos, a fenti feltételek csak a legfontosabbak voltak, de ebből is látható, hogy mennyi mindennek kell teljesülnie ahhoz, hogy az a távoli bolygó hasonlítson a mi Földünkre, és ott értelmes élet fejlődhessen ki. Ezért a csillagászok azt mondják, hogy a Földhöz hasonló bolygók ritkák lehetnek a galaxisunkban. Ezért nem árt, ha vigyázunk a miénkre, ha már ajándékba kaptuk.

-Garzó László-

2014. július 9.

Hozzászólások