Fazekas István A megvádolt című drámája dr. Béres Józsefről, a Béres-csepp feltalálójáról, az immunrendszer betegségének gyógyítójáról szól. A darabot 2015 tavaszán adták ki könyv formájában, ősbemutatója 2016. január 9-én volt a kecskeméti Kelemen László Kamaraszínházban.

 

megvadolt5

 

Fazekas István (Csenger, 1967. május 5. -) jogász, költő, műfordító, drámaíró. A megvádolt a negyedik drámája. Személyes ismeretség, barátság fűzi a Béres családhoz, dr. Béres Józseffel kilencéves korában találkozott először. Már akkor csodálta és felnézett rá, amikor megtudta, hogy találmányával embereket gyógyít, és mégis üldözi a hatalom. Amikor jogász lett, és a kisvárdai ügyészségen kezdett dolgozni, rájött, hogy nagyon sok törvénytelenséget követtek el dr. Béres József ellen az 1970-es években. Ezért foglalkoztatta a téma. Az isteni gondviselés részének tudta be, hogy ismerhette a szintén szabolcsi Béres családot, és feladatának érezte, hogy megírja róluk az igazságot.

Fazekas István így vallott műve keletkezéséről: „Béres József sorsában nem az a legmegrázóbb, hogy az igaz és elnyomott ügyért szembeszáll a hamis vádlókat és hamis tanúkat ellene uszító romlott erőkkel. A valódi földindulást az okozza, hogy felismeri: az igazság a szeretet szinonimája. Ennek a felismerésnek eredtem én a nyomába.”

megvadolt3

Hegedűs Zoltán mint dr. Béres József

A darab 1975-76-ban játszódik Kisvárdán, Szabolcs-Szatmár megyében, a szocializmus korszakának kellős közepén. A színjáték magán viseli a hely és a kor számos jellemzőjét, amelyek együttesen tragédiát sejtetnek. 40 éve történt eseményeket dolgoz fel, minden történésnek van valóságalapja, némi fikcióval színesítve. Ekkorra Béres József már agrármérnöki diplomát szerzett, doktori szigorlatot tett és tudományos munkatársa lett a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnek, és a Kisvárdai Járási Kórház laboratóriumában is dolgozott másodállásban.

Kutatásokat végzett, és megalkotta a nyomelemeket tartalmazó, immunerősítő készítményt, a későbbi Béres-cseppet. Ennek híre akkor terjedt el, amikor a kutató a saját testvérét gyógyította meg a szerrel, akinek agydaganata volt, és lemondtak róla az orvosok. Az emberek tódultak hozzá, sorban álltak a háza előtt, mert Béres József ingyen adta a cseppeket a gyógyulni vágyóknak. Még a határon túlról is eljöttek az emberek a gyógyulás reményében.

 

megvadolt12

Házkutatás

De a hivatalos orvosi szakma és a politikai elit nem ismerte el a kutatási eredményeit, a vád kuruzslás volt ellene. A Kádár-rendszer az értelmiséget is meg akarta nyerni magának. Vagy megfélemlítéssel vagy lekenyerezéssel. A rendszer nem fogadta el, hogy egy kívülálló, egy biokémikus kutató megpróbál beleszólni a gyógyításba. Ráadásul egy olyan fontos területen, mint a rák gyógyítása! A szovjet mintára működő szocialista orvostudomány elöljárói a bevett módszert alkalmazták: először megpróbálták Bérest rávenni az együttműködésre, majd amikor látták, hogy nem megy, mindent megtettek, hogy ellehetetlenítsék. Ehhez kellő támogatást kaptak a párt hatalmasságaitól.

A néző tanúja lesz a tudós kisvárdai meghurcoltatásának, durva házkutatásoknak, a szer lefoglalásának, kutatói munkája ellehetetlenülésének, a gyógyulni vágyó tömegek szétzavarásának. Megismerkedik a Kádár-korszak bürokratikus viszonyaival, mely minden újat, egyénit, a hivatalos iránytól eltérőt gáncsolt. De Béres József hűséges maradt elveihez, az akkori hatalom nyomása ellenére sem hagyta el hazáját. Ragaszkodott ahhoz, hogy találmánya Magyarországon szolgálja a betegek gyógyulását.

 

megvadolt8

Csombor Teréz, Aradi Imre, Patyi Szilvia, Sirkó László, Hegedűs Zoltán

Amikor a megfélemlítéssel nem értek célt, behívatták a Központi Bizottságba. Aczél elvtárs szavait a darabban Rózsa szájába adták (Csombor Teréz frappánsan alakította a durva szocialista nőtípust): „Annyi pénzt adok magának, amennyit akar, amennyit kimond a száján, csak hagyja el ezt az országot, és adja át a naplóit, kutatási eredményeit annak, akit én megnevezek.”

De a tudós erre azt válaszolta: „Az én őseim itt éltek, itt haltak meg, itt gürcöltek, itt fizettek adót. Nekem nem átjáróház ez az ország. Én szeretem ezt a népet, és nem hagyom el.”

A történelmi-társadalmi dráma többsíkú, számos problémát érint, különböző emberi kapcsolatok alakulását mutatja be. Ennek megfelelően a színpadkép is úgy van megtervezve, hogy pillanatok alatt „áttűnik” az egyik helyszín a másikba. Szerencsés dramaturgiai megoldás az osztott színpad, amellyel a többágú és több helyszínes cselekményt egyidejűleg szemlélhetjük. Nemcsak pergőbb ezáltal a drámai folyamat, de a párhuzamok és az ellentétek közvetlenebbül érzékelhetőek.

megvadolt7

Hegedűs Zoltán és Sirkó László

Látjuk a kisvárdai Béres család otthonát, a másik helyszín Kassán egy értelmiségi házaspárnak és nagyon beteg kislányának a lakása, közben „járunk” kórházban is, és betekinthetünk az államapparátus „pálinkaszagú” irodáiba.

Ezeknek a helyszíneknek megfelelően láthatjuk Béres József (Hegedűs Zoltán) vívódását, küzdelmét, hitét a saját igazában és a szer hatásában. Tanúi lehetünk a Kassán élő magyar házaspár kilátástalan helyzetének, a kisebbségi lét kiszolgáltatottságának Szlovákiában, a megcsalásba menekülő, színészi karrier után vágyó feleség és az elhagyott, fordítói tevékenységében is kudarcot valló férj reménytelenségének. (Fazakas Géza, Danyi Judit, és a kedves gyermekszereplő: Huliák Kitti vagy Huszka Réka Georgina felváltva).

Szembetaláljuk magunkat a betegség-egészség konfliktus örök érvényű mondanivalójával egy tízéves kislány személyében, akiről megállapította az orvostudomány, hogy meg fog halni. Manapság az egészségmegőrzés vagy a különböző betegségekből való kigyógyulás körül forog életünk. Valóban vannak kuruzslók, akik büntetlenül szednek ki százezreket a kétségbeesett páciensektől, de fordított esetet is láttunk már, amikor a valóban hatásos készítményeket tiltják be, hallgatják el az emberek elől.

 

megvadolt10

 Orth Péter, Szokolai Péter, Fazakas Géza, Huliák Kitti, Danyi Judit, Váry Károly

S végül döbbenten nézzük a pártvezetők eszeveszett tivornyázását, a szovjet vezetőknek való megfelelési vágyat, a hatalom képviselőinek részegen hozott koholt vádjait, ésszerűtlen cselekedeteiket. Maguk között otrombán kedélyesek, viselkedésük felszínes, buták és műveletlenek. Kifelé fenyegető fellépésűek, gyűlölködők, mindenkit megfélemlítenek.

A darabban leginkább Havas elvtárs (Sirkó László) alakjára illik ez a leírás. Mindenkit sakkban tart. Ahogy mondják: fölfelé nyal, lefelé üt. A színész rendkívül hitelesen, hátborzongatóan jól alakítja ezt a figurát. Szúró (Pál Attila) is hasonló elveket vall, és a színész kiválóan láttatja a kisember félelmét, aki képes elárulni beosztottját azért, hogy a saját irháját mentse.

megvadolt9

Sirkó László és Pál Attila

Az ügyész (Orth Péter) fokozatosan illeszkedik bele az apparátusi környezetbe. Fiatal még, nem egészen érti a csíziót. Havas elvtárs a pártbizottságról bábként irányítja őt. Bár többször hangsúlyozza, hogy jogszerűen szeretne eljárni, Havas elvtárs elmagyarázza neki, hogy az a törvényes, amit ők a pártbizottságon mondanak. A tapasztalatlan ügyész ingadozik, megpróbálja megérteni a kutatót, de jó tanítója van: a párt megtanítja neki, hogy ha nincs bizonyíték Béres félreállítására, akkor gyártani kell, keresni kell, rá kell venni embereket, hogy hamisan tanúskodjanak, elárulják egymást. Amikor az ügyész még mindig vonakodik a gátlástalan elintézéstől, nem késik a megfenyegetés sem: veszélyben a karrierje, s talán az élete is.

 

megvadolt6

Orth Péter

Mindezt a lelki drámát jól érzékelteti Orth Péter a játékával: előbb bizonytalan, aztán egyre jobban magára talál, bár látszik, hogy nem egészen érti, milyen játszma folyik körülötte. Korábban engedékenyen, emberségesen viselkedik a tudóssal, de miután a hatalom őt is megfenyegeti, már mindent hajlandó megtenni, hogy mentse a saját bőrét. Csak a meggyógyult kislány vidám csacsogása készteti újra gondolkodásra. Az erőszakkal elaltatott lelkiismeret újból feltámad – mindez jól érzékelhető Orth Péter játékában.

 

megvadolt11

Orth Péter és Hegedűs Zoltán

Béres József tudós volt, aki hitt az igazában, és következetesen kiállt mellette. Éppen emiatt ütközött bele a politikai rendszer által felállított korlátokba. Megvolt a véleménye a rendszerről, de sokkal jobban érdekelték a tudományos eredmények, illetve mindaz, amit ezek lehetővé tettek a gyógyításban. Az őt alakító színész (Hegedűs Zoltán) ezt a nyugodt és a munkájának élő becsületes, lelkiismeretes embert formálja meg. Törvénytisztelete összeütközik személyiségében a lelkiismeretével: gyógyítson-e meg egy halálosan beteg kislányt, amikor a törvény eltiltotta ettől?

 

megvadolt14

Fazakas Géza, Danyi Judit és Huliák Kitti

Sokszereplős a darab. Sok kisember a hatalom hálójában. Egyszerűek vagy műveltek, szinte mindegy, hogy melyik oldalon állnak, mindannyian csak bábuk a szocialista rendszer sakktábláján. Mindannyian egy-egy típust elevenítenek meg, legtöbbjüket a félelem és a megalkuvás motiválja. Az idősebbek még jól emlékezhetnek ezekre az embertípusokra, a fiatalok pedig jobb, hogy csak így tanulják meg, hogy milyenek legyenek és milyenek ne. Minden szereplő nagyon komolyan vette ennek bemutatását. A komor hangulatot helyenként a tizedes (Váry Károly) bukdácsolása, ügyetlenkedése oldotta, amellyel megnevettette a közönséget.

 

•    Béres József dr.: Hegedűs Zoltán
•    Ügyész: Orth Péter
•    Ágika: Danyi Judit
•    Komlós Sándor: Fazakas Géza
•    Katinka: Huliák Kitti és Huszka Réka Szonja
•    Bözsi mama: Réti Erika
•    Szemcsák: Ferencz Bálint
•    Kaponyás bácsi: Kiss Jenő
•    Katalin: Magyar Éva
•    Szúró: Pál Attila
•    Simon Géza: Farkas Ádám
•    Havas: Sirkó László
•    Dongó: Aradi Imre
•    Rózsa: Csombor Teréz
•    Macsali doktor: Körtvélyessy Zsolt
•    Zoltán: Puskás Gyula
•    Őrmester: Szokolai Péter
•    Tizedes: Váry Károly
•    Ducika: Patyi Szilvia

•    Rendező: Árkosi Árpád

•    Díszlettervező: Szlávik István
•    Jelmeztervező: Tordai Hajnal
•    Dramaturg: Németh Virág
•    Zeneszerző: Árkosi Szabolcs
•    Súgó: Patyi Szilvia
•    Ügyelő: Czeglédi Ákos
•    Rendezőasszisztens: Vári János

 

 

megvadolt13

Béres József, a Széchenyi-díjas kutató-feltaláló ellen ejtették a vádat. Pozsgay Imre volt kultuszminiszter maga győzte meg Aczél Györgyöt, hogy hagyják dolgozni, kutatni Béres Józsefet, mert jótékony hatású a találmánya. A kulturális élet olyan neves személyiségei is kiálltak mellette, mint például Nagy László, Déry Tibor, Illyés Gyula, Csoóri Sándor. 1976-ban Béres József bejelentette a szabadalmat, amely gyógyhatású készítményként került forgalomba. 2000-ben hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították. A kutató-feltaláló-tudós szobra a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban található. Rehabilitálták.

Weninger Endréné Erzsébet

Hozzászólások