„Veszem a szót, földobom a levegőbe, ott szétesik, és újra megfogom, és akkor valami más.” (József Attila)

A magyar költészet napja – Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.

 

kolteszet

 

Induljunk egy kis irodalmi sétára, hiszen szinte minden érzelmünkre találunk verseket, írók, költők olyan mondásait, amiről azt gondolhatjuk: ez olyan, mintha én mondtam volna.

Egész életünket végigkíséri az irodalom. Iskolásként lehet, hogy nehéz volt, vagy nem mindig tetszett egy vers elemzése. Azonban mégis minden korosztályt megérint, hiszen a szerelmi csalódások, vagy éppen a pillanatnyi boldogság érzete egyformán megszólalhat a líra nyelvén.

Hiába. Túl sokat álmodtam rólad.
Hiába tartalak most karomba zárva
Ölelhetsz, csókolhatsz, mindhiába!
Nem férsz közelebb.

 

balazs_bela

Balázs Béla

Balázs Béla 1884. augusztus 4. — 1949. május 17. költő, író, filmrendező). Ő volt a 20. századi magyar kultúra egyik jeles egyénisége, akinek műveinél is jelentősebb a szellemi hatása – többek között – a barátaira (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lukács György.

Ma egész nap csak téged szerettelek.balint lea
Szívemben tisztaság volt és béke.

Bálint Lea Ráchel 1953. január 30. — erdélyi magyar költő.
A Boldogságom erdeje vékonyka kötet, rövid versekke
l, haikukkal. Szerelmes verseket ír.

A kötet megjelenése után eltűnik az irodalmi életből. Nyomtalanul. Hová lett Bálint Lea Ráchel?

 

A mindennapi élet is megjelenik olykor a maga sivárságával, nehézségével, hiszen a napok monotonná válhatnak a napi teendők során.

 

Az önfenntartás sebezhetetlenné tesz. (…) Nem ember, aki harmincévesen állami apanázsra szorul, aki egész éjjel gépel, délben kel mindennap, és nagy kortyokban nyeli a kávét.

Beck Tamás 1976 — Petri-díjas író és költő, Zalaegerszegen él. 

 

b

b

Beck Tamás

Petri György – Budapest, 1943. december 22. – Budapest, 2000. július 16. Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Első versei a Kortársban és az Élet és Irodalomban jelentek meg, majd évekre elhallgatott. Első kötete, a Magyarázatok M. számára sikert aratott.

„A versen kívül nincsen életem:
a vers vagyok.”

A díjat Petri György (1943-2000) halálának tízedik évfordulóján hozta létre az N&N Galéria Alapítvány, az elismerést minden évben a Kossuth-díjas költő születésének napján adják át. A díjat olyan – elsősorban fiatal – költő, író, drámaíró vagy esszéíró nyerheti el, akinek még nem jelent meg önálló kötete. A díjazás alapvető szempontja minden esetben a művek eredetisége, szellemisége, formavilága – olvasható a közleményben.

 

petri gyorgy

Petri György

Ha tüdőd és veséd kiszakad,
akkor se add be gyáván derekad!

Keszei István 1935. július 5. — 1984. január 26. – Az elesettek iránti megértés, ugyanakkor a természet, a teremtett világ dolgaira való rácsodálkozás jellemzi. A vidámság, az öröm mindig felderíti az embert, még a nehezebb napokon is. Elmosolyodunk, mennyire ki lehet mondani olyan igazságokat, amelyek az életünket szebbé tehetik. 

 

keszei istvan

 

Elég egy mozdulat, valamilyen rég elfeledett illat, egy tárgy, egy ágroppanás, a szélnek a zizzenése, s az emlék felüti fejét, ránk néz, és olyan üdén, vidáman vagy szomorúan valódi, mint a jelen minden valósága.

Fekete István 1900. január 25. — 1970. június 23. magyar író. – Számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban fekete istvanadták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. 1960-ban József Attila-díjjal tüntették ki a Tüskevár című regényéért.

 

Igaz, ő író, de mivel írók napja még nincsen, ebben az összeállításban méltán szerepel, hiszen Matula bácsi bölcsességei még idősebb korunkban is megmosolyogtatnak, ha eszünkbe jut a regényből készült film néhány jelenete.

Tüskevár

A megkeseredett emberek humora intelligens és nyugalmas. A boldogoké spontán és unalmas.

Szalóczi Dániel 1984 — magyar író és költő. – Már az első könyvével felhívta magára a figyelmet. A Csakrádfigyelős című verseskötete zseniális könnyedséggel repíti vissza az olvasót a gyermekkorba.
„Amikor a verseket írtam, nehéz időszaka volt az életemnek, így az írásba menekültem. Létrehoztam egy gyerekvilágot, ahol elbújva kiélhettem a játékos énemet. Jól esett, hogy írhattam.” – Részlet egy interjúból.

 

kolteszet4

Szalóczi Dániel

Noha a költészet napját József Attila születéséhez kötjük, április 11-én született Márai Sándor is, 1900-ban. 

Sokféle erő van az emberek között, sokféleképpen ölik egymást az emberek. Nem elég szeretni, lelkem. A szeretet tud nagy önzés is lenni. Alázatosan kell szeretni, hittel. Az egész életnek akkor van csak értelme, ha igazi hit van benne. Isten a szeretetet adta az embereknek, hogy elbírják egymást és a világot.

Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21. magyar író, költő, újságíró.

Márai Sándor életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki.

Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták. Márai írói stílusát leginkább Thomas Mann, Robert Musil, az osztrák Joseph Roth és Arthur Schnitzler stílusához hasonlítják. Márai Sándort ma már az őt megillető helyen, a 20. századi európai irodalom egyik kiemelkedő alakjaként tartják számon, külföldön és hazájában egyaránt. Életrajza ITT olvasható.

 

kolteszet3

Márai Sándor

Az összeállítás nem lenne teljes József Attila nélkül. Szeretem a verseit, ott lehetek vele a Dunánál, és megtanulhattam a bölcs gondolatot:

Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszín, hallgat a mély.

Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3. Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások. Életrajza ITT olvasható.

 

jozsef_attila

József Attila

Még számos idézetet lehetne írni, ami a szívünkbe vésődött, hiszen sok mindent mi is megéltünk az életünkben, amit a verseiben megtalálhatunk. (Mama, Születésnapomra, Külvárosi éj, Altató, Óda, Levegőt, …) A hetedik című versét minden korosztály szereti a mai napig is. Szívesen választják szavalóversenyeken ezt a művét.

A HETEDIK

E világon ha ütsz tanyát,
hétszer szüljön meg az anyád!
Egyszer szüljön égő házban,
egyszer jeges áradásban,
egyszer bolondok házában,
egyszer hajló, szép búzában,
egyszer kongó kolostorban,
egyszer disznók közt az ólban.
Fölsír a hat, de mire mégy?
A hetedik te magad légy!

Ellenség ha elődbe áll,
hét legyen, kit előtalál.
Egy, ki kezdi szabad napját,
egy, ki végzi szolgálatját,
egy, ki népet ingyen oktat,
egy, kit úszni vízbe dobtak,
egy, ki magva erdőségnek,
egy, kit őse bőgve védett,
csellel, gánccsal mind nem elég, –
a hetedik te magad légy!

Szerető után ha járnál,
hét legyen, ki lány után jár.
Egy, ki szívet ad szaváért,
egy, ki megfizet magáért,
egy, ki a merengőt adja,
egy, ki a szoknyát kutatja,
egy, ki tudja, hol a kapocs,
egy, ki kendőcskére tapos, –
dongják körül, mint húst a légy!
A hetedik te magad légy.

Ha költenél s van rá költség,
azt a verset heten költsék.
Egy, ki márványból rak falut,
egy, ki mikor szülték, aludt,
egy, ki eget mér és bólint,
egy, kit a szó nevén szólít,
egy, ki lelkét üti nyélbe,
egy, ki patkányt boncol élve.
Kettő vitéz és tudós négy, –
a hetedik te magad légy.

S ha mindez volt, ahogy írva,
hét emberként szállj a sírba.
Egy, kit tejes kebel ringat,
egy, ki kemény mell után kap,
egy, ki elvet üres edényt,
egy, ki győzni segít szegényt,
egy, ki dolgozik bomolva,
egy, aki csak néz a Holdra:
Világ sírköve alatt mégy!
A hetedik te magad légy.

 

József Attila versek: Jordán Tamás műsora

 

Lakatos Ilona

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

Hozzászólások