Újabb, Földhöz nagyon hasonló exobolygó felfedezését jelentette be a napokban a Nasa. Ez a Kepler 452b. Így már összesen mintegy 1030 exobolygót, azaz Naprendszeren kívül, más csillagok körül keringő bolygót tartunk számon. Ezek többsége a Jupiterhez hasonló gázóriás vagy Neptunusz méretű, de mostanra már akad néhány tucat olyan bolygó is, amely kőzetekből áll.

 

exobolygok1

 

Némelyek kisebbek a Földnél, mások nagyobbak, úgynevezett szuperföldek. Ilyen a Kepler 452 b is, mely tőlünk mintegy 1400 fényév távolságra van. Ez nagyon messze van, hiszen a fény is 1400 évig utazik az űrben, mire ideér. Ha kilométerben szeretnénk kifejezni akkor 14000 billió km-re van. Ez már valóban csillagászati szám. A tudósok a most felfedezett új bolygó kapcsán igen bizakodóak. Azt mondják, ez hasonlít az eddig megtalált bolygók közül leginkább a Földre. Tömege a Földének ötszöröse, átmérője mintegy 60%-kal nagyobb. Kőzetekből áll, erre lehet következtetni a sűrűsége miatt.

Egy, a mi Napunkhoz hasonló csillag körül kering. A csillag a Kepler-452 nevet viseli, egy G2-es színképosztályú csillag. Ez az jelenti, hogy mérete és fényessége, valamint színe megegyezik a Napunkéval, hozzá teljesen hasonló. Egyetlen eltérés van, hogy mintegy 1,5 milliárd évvel öregebb. A mi Napunk 5 milliárd éves. A bolygója 384 nap alatt kerüli meg a csillagot, tehát 1 év a Kepler 452-b-n csupán 19 nappal hosszabb, mint a Földön. Ez azt is jelenti, hogy a távolsága a csillagtól kb. 150 millió km lehet, így a lakhatósági zónában kering. Ez alatt azt értjük, hogy ideálisak a körülmények, hogy folyékony víz legyen rajta, mely feltétele az élet kialakulásának.

 

kepler1

 

Ez a bolygó eddig a legígéretesebb, ám mégis sok tekintetben más lehet, mint a mi Földünk. Vizsgáljuk meg, hogy miért! Egyrészt nagyobb a tömege és az átmérője is. Ez azt feltételezi, hogy nagyobb vulkáni aktivitás jellemezheti, mivel több hő termelődhet a belsejében. Az aktívabb vulkánosság miatt a légkörében nagyobb lehet a széndioxid aránya, ami üvegházhatású gáz. Sűrűbb a légköre is, nagyobb a légnyomás és a felszínén magasabb lehet a hőmérséklet is. A nagyobb tömeg nagyobb gravitációja miatt a felszínén állva kétszer olyan nehéznek (súlyosnak) éreznénk magunkat. Azaz, aki a Földön 50 kg-ot nyom, az a Kepler 452-b-n állva 100 kg-ot nyomna. Bár a csillagától való távolsága optimális a folyékony víz szempontjából, korántsem biztos, hogy van rajta víz.

Lehet, hogy a bolygó klímája túl forró, így csak vízpára van jelen. Az sem biztos, hogy oxigén található a légkörben. Ha az atmoszféra túlnyomórészt széndioxidból áll, akkor leginkább a Vénuszra hasonlíthat. Ezért arról sem tudunk semmi biztosat, hogy van-e rajta élet. Az is okozhat problémát, hogy a csillag, amely körül kering, bár olyan, mint a mi Napunk, de öregebb. Márpedig a csillagok fejlődését ismerve tudjuk, hogy a Napszerű csillagok életük végén növekedni kezdenek. Forróbbakká és fényesebbekké válnak. Ez egyúttal azt jelenti, hogy romlanak az élet fennmaradásának feltételei. Elképzelhető az is, hogy ezen a bolygón korábban kialakult ugyan az élet, de mostanra a fentiek miatt ki is halt.

 

kepler2

 

Nos, várnunk kell a további eredményeket. A tudósok most más távcsövekkel próbálják kideríteni a bolygó kémiai összetételét. Színképében az oxigén és a vízgőz nyomait keresik majd. Ebből számos következtetést le lehet majd vonni. Akár azt is, hogy van-e rajta élet. A színképelemzésnek nevezett eljárás sok mindent elárul. Lehet, hogy értelmes élet is megjelent rajta és fejlett civilizáció lakja vagy lakta. Mivel a bolygó öregebb, mint a Föld, méghozzá 1,5 milliárd évvel, talán az is lehet, hogy a rajta egykor kifejlődött civilizáció már jóval előrébb tart, mint az emberiség. Ezek persze egyelőre csak találgatások.

 

kepler3

 

Most felvetődhet, hogy jó lenne elutazni oda. Ez azonban az emberiség számára egyelőre lehetetlen. Ha fénysebességgel közlekedő űrhajót építenénk, akkor is 1400 évig tartana az út. Persze nem kell mondanom, hogy nem tudunk ilyen űrhajót építeni. Nem is beszélve arról, hogy olyan járműveket alkossunk, mint sci-fi filmjeinkben, melyeknek térhajtóműveik vannak, és a fénynél gyorsabb utazást biztosítanak. Rádióüzenetet sem érdemes küldenünk, mert az is csak fénysebességgel halad, így mire megkapnák az esetleg ott élő értelmes lények, az 1400 év lenne, s ha nyomban válaszolnának is, az újabb 1400 év. tehát összesen 2800 év múlva kapnánk választ a kérdéseinkre.

 

Garzó László dr.

 

 

Hozzászólások