Cikkünk abból az alkalomból íródott, hogy megérkezett a Jupiterhez a Júnó szonda. Mit is tudunk eddig az óriásbolygóról?

KULTÚRTÖRTÉNETE

A szabad szemmel látható Naptól számított ötödik, külső bolygó a Jupiter, melyet a görögök Zeusszal azonosítottak, az istenek atyjával. Az ősnyomtatványokon felvilágosult tudósnak vagy bírónak ábrázolják, az érett férfiú két madárhúzta szekéren ül. Kronosz és Rheia gyermeke. Több különleges családi viszonyáról is tudunk: Athéné például felnőttként, teljes fegyverzetben pattant ki a fejéből. Hadésszel és Poszeidonnal, és küklopszok kovácsolta villámokkal megdönti apja, Kronosz uralmát. Később nővérét, Hérát veszi feleségül. Gyermekeik: Arész, Hébé, Héphaisztosz. A földi nőket igencsak kedvelte, legtöbbjüket valamilyen álcában környékezte meg és ejtette teherbe.

A Jupiter Galilei által felfedezett négy nagy holdja szeretőiről vannak elnevezve. Ezek: Io, Europa, Ganymedesz, Callisto. Europé főníciai királylány. Jupiterről számos monda kering, így fontos még megemlíteni Minoszt, Kréta legendás királyát, aki Zeusz és Europé nászából született. Ebből a fantasztikus mondavilágból emelkedik ki az Ión tenger és a Boszporusz elnevezése is. A Medve csillagkép születése is a Zeusz-Jupiter mondakör része, Zeusz és Kalliszto nászából megfogan Arkasz. Az istenek ura, hogy tettét titkolja, medvévé változtatja. Később mindkettejüket csillagkép formájában az égre emeli.

 

jupiter_01

 

Zeuszt az antik képzőművészek erőteljes termetű, szakállas, szép férfiként ábrázolták, aki nyugalmat és fenséget sugároz. Az ókori világ hét csodája között tartották számon aranyból és elefántcsontból készült szobrát, Pheidiasz legpompázatosabb alkotását, mely az olümpiai Zeusz-templom szentélyében állt. Zeusz tiszteletére a görögség Olümpiában négy évente játékokat rendezett. Erre az időre a háborúskodásokat is beszüntették. A játékokon csak férfiak vehettek részt.

A BOLYGÓ PÁLYÁJA

A Jupiter a Naptól számított ötödik bolygó, távolsága valamivel több mint 778 millió km. Mintegy ötször messzebb van, mint a Föld, de a Naptól való távolsága nem állandó. Pályája elliptikus, és 76,1 millió km különbség van a napközel és a naptávol között. A Jupiter forgástengelye 86,9 fokos szöget zár be a keringési síkkal, ami azt jelenti, hogy nincsenek szembetűnő évszakai. A bolygó a gyors tengelyforgás miatt egyenlítőjénél kidudorodik, emiatt lapos a kinézete.

 

jupiter03

 

SZERKEZET

Bár a Jupiter a legnagyobb tömegű bolygó, a nagy térfogat következtében sűrűsége kicsiny. Összetétele leginkább a Naphoz hasonlít. A Jupiter hidrogénje és héliuma légnemű állapotban van a bolygó külső részén, ahol a hőmérséklete kb. mínusz 110 Celsius fok. Közeledve a középpont felé a nyomás és a sűrűség, valamint a hőmérséklet növekszik. A gázok állapota is ennek megfelelően változik. Kb. 7000 km-es mélységben 2000 Celsius fokon inkább már folyadékként viselkedik, míg 14 000 km-nél 5000 Celsius fok mellett a hidrogén már fémes hidrogénné tömörült, és olvadt fémként viselkedik. Mélyen a bolygó belsejében 60 000 km mélységben kőzet és fém keverékéből álló szilárd mag van. Ez a Jupiter tömegéhez képest kicsiny, de tízszer akkora tömegű, mint a Föld.

 

jupiter04

 

MÁGNESES MEZŐ

A Jupiternek kiterjedt és erős mágneses mezeje van, melyet a benne keletkező örvényáramok hoznak létre a fémes hidrogénben. A mágneses pólusokat összekötő tengely 11 fokos szöget zár be a forgástengellyel. A mágneses mező húszezerszeresen múlja felül a földit. A Jupiteren is sarki fény keletkezik az északi és déli pólusnál. A mágneses mező más töltött részecskéket befogva azokból a Jupiter egyenlítője mentén korong képződik. Ebben a korongban elektromos áramlás van. A magnetoszféra csóvája egyes szakemberek szerint 600 millió km hosszú is lehet.

LÉGKÖR

A Jupiter légkörében a hidrogén (89,8%) a leggyakoribb gáz. A maradék a hélium és egyszerű hidrogénvegyületek (10,25%). Például metán, ammónia, víz, etán acetilén, propán. Ezek a vegyületek kondenzálódnak a légkör különböző színű felhőivé. A légkör hőmérséklete lefelé haladva fokozatosan növekszik, ezért különböző típusú felhők képződnek. A hőmérséklet különbségek hatására heves turbulens áramlások jönnek létre, ez okozza a csíkozottságot. A Jupiter emelkedő, hűvös, fehér sávjait zónáknak, míg vörösesbarna, leszálló, melegebb részeit sávoknak nevezik.

A különböző kémiai összetételű felhők a légkör különböző magasságaiban képződnek, ammónium-hidroszulfid, ammónia és jégkristályfelhők jönnek létre.
A felemelkedő meleg gázok és a leszálló hideg gázok erős áramlásokat, örvényeket hoznak létre. A szelek sebessége meghaladja a 400 km/h-t. Óriási kiterjedésű viharok jönnek létre, melyek közül a legnevezetesebb a Nagy Vörös Folt. A Földnél is nagyobb, és 340 évvel ezelőtt észlelték legelőször, azóta is tombol.

 

jupiter-holdak

 

GYŰRŰK

A Jupiter gyűrűrendszerét 1979-ben fedezték fel a Voyager-1 által készített egyik felvételen. Ezt a három részből álló, vékony, halvány gyűrűt a négy belső holdjáról kikerült por méretű részecskék alkotják. A fő gyűrű lapos és 7000 km széles. Rajta kívül helyezkedik el a fátyolgyűrű, mely 850 ezer km átmérőjű. A fő gyűrű belső részén 20 ezer km vastag, fánk alakú háló van. Ez leér egészen a felhőzet tetejéig.

A GALILEI-FÉLE HOLDAK

IO

Távolsága a Jupitertől 421 000 km, átmérője 3643 km. Az Io kicsit nagyobb és sűrűbb, mint a Föld holdja. Az Io a vulkanikus mélyedések, kalderák, hasadékok, lávafolyások igen színes világa. E hold természetét először a két Voyager szonda derítette föl, majd a Galileo küldetés vizsgálta. Az Io a Naprendszer legvulkanikusabb égitestje. Az Ionak vékony, szilikátokból álló kérge van, amely egy olvadt szilikátokból álló réteget vesz körül, ez alatt helyezkedik el a viszonylag nagy és vasban gazdag mag. Az Iot a rá ható ár-apály erők melegítik fel. A vulkanikus jelenségek az egész holdon megfigyelhetőek. Több mint 80 nagyobb aktív vulkánt, és 300-nál több kürtőt azonosítottak. Találtak „tollaknak” nevezett alakzatokat is a felszínen, melyek inkább gejzírekre hasonlítanak. Túlfűtött kéndioxid lövell ki belőlük. A vulkanikus forró pontok hőmérséklete 1230 Celsius fok, míg másutt mínusz 153 Celsius fok.

 

jupiter-io

Io

EURÓPA

Távolsága a Jupitertől 670 900 km, átmérője 3122 km. Az Európa jéggel borított gömb alakú szikla, melyet már 400 éve tanulmányoznak, de igazi természetére csak akkor derült fény, amikor a Galileo űrszonda tanulmányozta. A Jupiter negyedik legnagyobb holdja elkápráztató világ. Az Európa néhányszor tíz km vastag kérge alatt folyékony óceán lehet. E 80-170 km vastag vízréteg több vizet tartalmaz, mint a földi óceánok, s teret nyújthat az életnek is. Legbeljebb egy sziklás köpeny van, mely a fémes magot veszi körül. A felszín fiatal, jeges síkságokból, és töredezett alakzatokból áll. Hosszú, sötét színű, akár több ezer km-es vonalak húzódnak. A kialakulásukra egyik elmélet, hogy a mélyből feláramló meleg víz megolvasztja a felszín jegét, majd az összetörik és elmozdul. A víz a felszínre kerül, de azonnal meg is fagy.

 

jupiter-europa

Európa

GANYMEDES

Távolsága a Jupitertől 1,07 millió km, átmérője 5267 km. A Naprendszer legnagyobb holdja, nagyobb, mint a Plútó vagy a Merkúr bolygó. A Ganymedes szikla és jég 60:40 arányú keverékéből alakult ki. Ez későbbiekben differenciálódott, és ma van egy szilikátokból álló mag, és egy jégből álló felső köpeny.

CALLISTO

Távolsága a Jupitertől 1,88 millió km, átmérője 4821 km. A Callisto a Galilei holdak közül a második legnagyobb és a legsötétebb. Felszíne jeget is tartalmaz, az eredeti szikla és jég keveréke nem ment át differenciálódáson. Felszíne kráterektől tarkított. Nagy alakzata a 2600 km átmérőjű Valhalla medence, melyet egy becsapódás hozhatott létre.

 

Dr. Garzó László

 

Hozzászólások