A Kepler űrtávcsővel nemrég találtak egy Földünkhöz hasonló bolygót, a Kepler 186f-et. A Kepler 186 jelű csillag körül kering. Maga a csillag, amely körül a Kepler–186f kering, vagyis maga a Kepler–186, egy M1 színképtípusú, az úgynevezett fősorozathoz tartozó vörös törpecsillag.

 

exobolygo4

A csillag felszíni hőmérsékletét 3800 kelvin körülinek mérték (Nap: 5780 K), sugara pedig 0,47-szer akkora, mint a Napé, vagyis mintegy 650 000 km lehet az átmérője (a Napé mintegy 1,4 millió km). A csillag tőlünk mért távolsága 151 parszek (kb. 500 fényév) a Hattyú csillagképben. Így még fénysebességgel utazva is 500 évig tartana az út. Alig nagyobb a Földnél a Kepler-186f exobolygó. A vörös törpecsillag lakható zónájában kering, igaz, annak fagyosabb részén, és ebben ki is merül a hasonlóság. Nem tudjuk, miből áll, van-e légköre, és van-e rajta víz. Ha viszont van, akkor az folyékony lehet.

A Kepler–186f egy öt bolygóból álló rendszer legkülső tagja, négy társa a lakható zónán belül kering. Ez viszont azt jelenti, hogy ha a bolygónak a földihez hasonló légköre van, és ha egyáltalán előfordul víz a Kepler-186f felszínén, akkor az folyékony halmazállapotban lehet jelen. A bolygó sugara a mérések szerint 1,11 földsugár, 0,14 földsugár bizonytalansággal. Érdekes, hogy a rendszer másik négy tagja is a Földhöz hasonló méretű, 1,5 földsugárnál kisebbek, 3,9 és 22,4 nap közötti keringési idővel. Ezt a négy bolygót két év megfigyelései alapján fedezték fel, az f jelűt csak egy évvel később. A Kepler–186f keringési ideje 129,9 nap, ennek megfelelően a csillagától 0,35 csillagászati egység (cse) távolságra kering. Azaz körülbelül 50 millió km. Ilyen távolságban kering a Nap körül a Merkúr bolygó. Azonban mivel a Kepler 186 egy vörös törpecsillag, így a Napénál kevesebb energiát termel, sugárzása is alacsonyabb, így közelebb kell lennie a bolygónak, hogy a víz folyékony lehessen rajta.

 

exobolygo3

 

Felvetődhet a kérdés bennünk, hogy vajon a fenti adatok alapján megtalálták-e végre a tudósok a Föld testvérbolygóját egy másik naprendszerben? Nos, a választ nem tudjuk. Az adatok nagyon biztatóak, de sok a bizonytalanság is. Nem tudhatjuk, hogy miből épül fel a bolygó. Vajon túlnyomórészt kőzetek alkotják, és van vasmagja? Vagy inkább olyan bolygó, melyet hatalmas, akár 100 km vastag vízburok övez? Ez sem volna rendkívüli. Nem biztos az sem, hogy légköre van. Márpedig ha nincs légköre, akkor nem létezhet rajta víz sem folyékony állapotban, hiába megfelelő a hőmérséklet. A légköri nyomás hiányában ugyanis a víz azonnal felforr. Kérdés az is, hogy ha van légköre, akkor az vajon milyen gázokból épül fel. Ha sok benne az üvegház hatású széndioxid és metán, akkor ez az exobolygó nagyon forró. Olyasmi lehet, mint a Vénusz, melynek felszínén a hőmérséklet eléri a 400 Celsius fokot is.

 

exobolygo2

 

Ha sikerülne kideríteni kérdéseinkre a válaszokat, ami nem lehetetlenség, csupán további kutatásokra van szükség, talán eldőlhet, hogy a Földhöz hasonló-e ez a távoli bolygó. Ha igen, akkor bizonyára óceánok és szárazföldek borítják, van légköre és talán egy nagy holdja is. Ebben az esetben meglehetős biztonsággal állíthatnánk, hogy lakható. Persze azt végképp nem tudni, hogy megjelent-e rajta az élet, és esetleg értelmes lények is kifejlődtek-e. Jó lenne ellátogatni oda, de ez jó ideig csak álom marad. Még ha olyan űrhajót tudnánk is építeni, melyet fotonok hajtanak, mondjuk anyag és antianyag reakciója által, és közel fénysebességgel haladna, akkor is egy ilyen utazás 500 évet venne igénybe. Ez több idő, mint amennyi Amerika felfedezése óta eltelt. Meglehetősen hosszúra nyúlt utazás lenne. Persze segítségül hívhatjuk Einstein ikerparadoxonát, melynek értelmében az űrhajón utazók számára, ha az kellően megközelíti a fénysebességet, kevesebb idő telik el, mint a földi megfigyelő számára.

 

exobolygo1

Csillagközi űrhajó

Az igazság az, hogy valószínűleg ennél közelebb, mintegy 100 fényéven belül is akad a statisztikai adatok alapján egy-két Földhöz hasonló exobolygó. Ezt figyelembe véve tehát nem lehetetlen az, hogy utódaink egy napon útra kelnek, valamelyik lakályos és közeli csillag Földünkhöz nagyon hasonló bolygója felé. Addig is azonban nagyon sok tennivalója akad még a tudósoknak, hiszen meg kell találni azt a bolygót, és kideríteni, miből van, és alkalmas-e az életre. És nem utolsó sorban meg kell építeni a járművet, amivel oda kívánunk majd utazni.

 

Dr. Garzó László

 

Hozzászólások